Vigyázz, ha jön a csaló!

Egyre több és rafináltabb módszer létezik, amellyel a gyanútlan vevőt meg lehet téveszteni, be lehet csapni. Ingatlanszakemberek és ügyvédek úgy vélik: legokosabb, ha valóban jó hírű közvetítőhöz, illetve ügyvédhez fordulunk, ha lakásunkat, nyaralónkat adjuk-vesszük. Mit tegyünk, hogy ne váljunk a csalók áldozatává? - erről kérdezte a Népszava a hozzáértőket.

Lakást, telket életünkben néhányszor adunk-veszünk, így érdemes szakemberhez, vagyis ingatlanközvetítőhöz fordulni - állítják a Népszava által megkérdezett ingatlanforgalmazók.

A baj csak az, hogy a rendszerváltás után egyre többen gondolták önmagukról, jó ingatlanügynökök lehetnek. A "közvetítők" egy részének csak egyetlen mobiltelefonja van, irodájuk egy ócska Trabant, tőlük jobb, ha óvakodunk - ez a véleménye Csorba Andornak, az 1993 óta működő Magyar Ingatlancentrum ügyvezető igazgatójának. A szakma megítélése Csorba szerint katasztrofális, és ez részben jogos.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az első félévben a legtöbb vállalkozás (212 ezer) továbbra is az "Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás" besorolásnak megfelelően tevékenykedett. Ennyi közvetítőre persze nincs igény a piacon. Az ügyvezető igazgató úgy gondolja, az ingatlanközvetítések 30 százaléka végződik a bíróságon, ezért a kormánynak szabályoznia kellene a közvetítők tevékenységét, az önkormányzatoknak pedig sokkal kevesebb működési engedélyt kellene kiadniok.

Más ingatlanforgalmazók a fenti becslést - hiszen ez azt jelentené, szinte minden harmadik ingatlannal kapcsolatos adásvétel végződik perrel - eltúlzottnak tartják. Mint a Fővárosi Bíróság szóvivője, illetve az Igazságügyminisztérium főosztályvezetője érdeklődésünkre leszögezte, a cselekmény tartalma szerint - hiszen ez lehet például okirat-hamisítás, csalás, zsarolás - nem vezetnek statisztikát. A főosztályvezető is úgy látja, a 30 százalék igen bizonytalan becslés, ezért óvatosan kezelendő.

Azt azonban senki sem cáfolja, hogy egyre több és rafináltabb trükk létezik, mellyel a gyanútlan vevőt és eladót meg lehet téveszteni. Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke szerint az ügyfél az ő szövetségükbe tömörült ingatlanirodákban (200 tagjuk van) megbízhat, csaknem tízéves fennállásuk ideje alatt összesen 2-3 etikai ügy fordult elő.

A Népszav megkérdezett szakértői abban egyetértenek, a jó ügyvéd az ingatlaneladás és vétel legfontosabb "kelléke". A Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda tíz éve foglalkozik ingatlanügyekkel. Dr. Hidasi Gábor véleménye szerint a becstelenség ellen az ügyvéd sem tud mindig védelmet nyújtani (teljes körű felelőssége arra vonatkozik, ha a hibát ő követi el), de lelkiismeretes munkája és néhány, a vevőnek szóló jó tanács megelőzheti, hogy manipuláció áldozata legyen valaki.

Talán a legfontosabb dr. Hidasi szerint az, hogy győződjünk meg arról - persze jó ügyvéd segítségével - valóban az eladóé-e a lakás. Legyen mindig gyanús, ha valaki túl olcsón kínálja eladásra ingatlanát: ekkor többnyire a vevő minden óvatosságról megfeledkezik és csapdába esik. Legfontosabb persze a földhivatali tulajdoni lap gondos ellenőrzése; az ingatlanforgalmazók és az ügyvéd egyöntetű nyilatkozata szerint a földhivatalok most már sokkal gyorsabban dolgoznak, mint egy évvel korábban, elsősorban vidéken. Budapesten még mindig 2-4 hónapba is beletelik, mire az új tulajdonos jogát bejegyzik. Dr. Hidasi többnyire azt tanácsolja a vevőknek, tegyék addig ügyvédi letétbe az ingatlan teljes vételárát (vagy a tulajdonjog bejegyzése előtt fizetendő részét), amíg a vevő tulajdonjogát be nem jegyzik, illetve birtokba nem veszi a lakást. Ebbe azonban nem mindig törődik bele az eladó, hiszen nálunk gyakori, hogy sürgős szüksége van a pénzre, mert abból akar magának másik otthont vásárolni.

Gyakori formája a csalásnak, hogy az eladó nem saját ingatlanát próbálja eladni; a lakást például csak kibérelte. Ezért az ügyvéd szerint nem árt, ha a vevő (vagy kifejezett kérésére az ügyvéd) becsönget a kiszemelt lakás szomszédjához, érdeklődik a tulajdonos iránt. Érdemes a ház közös képviselőjével is szót váltani, már csak azért is, mert előfordulhat: az eladó jelentős összeggel tartozik, már hónapok óta nem fizeti a közös költséget, ezért a társasház jelzáloggal terhelte meg az ingatlant. Nem rossz ötlet a lakás megtekintésekor néhány tavalyi villany- és gázszámlát elkérni: az összegen kívül ellenőrizhetjük, kinek a nevére szól. Ennyi adat már a legkörültekintőbb csaló esetében sem stimmelhet.

Dr. Hidasi Gábor szerint az is sokszor előfordul, hogy az eladó és a vevő - közös megegyezés alapján - a valódinál jóval kisebb vételárat tüntet föl az adásvételi szerződésben. Evvel a manőverrel általában illetékmegtakarítást próbálnak elérni. Feltűnő értékaránytalanság esetén az illetékhivatal felülbírálhatja a szerződést, és a becsült érték alapján szabja ki az illetéket. Ennél súlyosabb, akár 8 éves szabadságvesztéssel is sújtható ez a cselekmény, hiszen valójában okirat-hamisítást, illetve adócsalást követnek el. Megtörtént már az is, hogy a rosszhiszemű eladó később bírósághoz fordult (fölrúgva a cinkos, ám törvénytelen egyezséget), amelyik ítéletében a vevőt arra kötelezte: fizesse meg a szerződésben szereplő és az ingatlan valós értéke közti különbözetet. A vevő pedig újból leszurkolhatta a pénzt, hiszen nem tudta bizonyítani, hogy azt már egyszer odaadta. Dr. Hidasi szerint ezekről a cinkos szerződésekről az ügyvédek többnyire nem tudnak, ám előfordul, hogy igen, és segédkeznek is: ez persze etikátlan. Mint ahogyan az is, ha egy ingatlanközvetítő szerződésmintákat másol le, s csak az adásvételi szerződés ellenjegyzésére és lebélyegzésére kér föl, minimális árért, ügyvédet.

Török Katalin

(Népszava)

Ajánlat:

Üzleti Negyed - Tulajdonszerzési formák

Üzleti Negyed - A tulajdonjog bejegyzésére szolgáló okiratok

Központi Statisztikai Hivatal