Nem bízik a kormány ígéreteiben az EU

Az Európai Bizottság szerint nem bizonyultak elegendőnek a kormány intézkedései a hiány csökkentése érdekében, ezért újabb szakaszba lépteti a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. A szerdai ülést követően kiadott közlemény szerint a testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is, azaz a bizottság fenntartaná a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárást. Ha a pénzügyminiszteri tanács többségi döntéssel egyetért a bizottság véleményével, akkor Magyarország ügyét visszautalja a bizottságnak, és újabb szakaszba lép a hazánkkal szembeni túlzottdeficit-eljárás. (Aminek kimenetele lehet az, hogy újabb intézkedések megtételét kérik a magyar kormánytól, de akár az is, hogy uniós forrásokat vonnak meg tőlünk.)

A bizottság közleménye hangsúlyozza, hogy tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan az alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt. De nem is csak ez a baj Brüsszel szerint. A deficit jövőre a 3,25 százaléknál is nagyobb lehet, mert Brüsszel még nem is vette figyelembe a rosszabbra fordult makrogazdasági környezet hiánynövelő hatását és azt sem, hogy az állampapírhozamok jelentősen nőttek az utóbbi hetekben, ami megint csak növeli a hiányt. Azt is felemlíti Brüsszel, hogy tavalyelőtt és tavaly hatalmas költségvetési lazítás (a GDP közel 3 százalékának megfelelő lazítás) következett be, ami köszönő viszonyban sincs azzal, hogy Brüsszel fél százalékos szigorítást várt el.

Rehn: Több kormány műve a hiány

A sajtóközlemény idézi Olli Rehn pénzügyi biztost, aki kiemeli, hogy most először alkalmazta a bizottság a megerősített Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait, amelyek december 13-án léptek életbe. Rehn a költségvetési fegyelem fontosságát hangsúlyozza, amikor közli: a költségvetési fegyelem kiemelt jelentőséggel bír abban, hogy az EU megerősítse, visszanyerje a befektetők bizalmát a pénzügyei iránt. Rehn világossá teszi: kérlelhetetlenül alkalmazni fogja a neki adott új eszközöket.

Olli Rehn az Európai Bizottság pénzügyi biztosa sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Bizottságot alapvetően arról nem győzte meg a magyar kormány, hogy fenntartható módon képes csökkenteni a költségvetési hiányt. "Lehet érvelni amellett, hogy 2011-ben többletet mutat a magyar költségvetés, de ez egyszeri bevételeknek, különösen a magánnyugdíj-pénztári vagyonnak köszönhető" -jelentette ki a biztos. Rehn szerint az egyszeri bevételek nélkül 2011-ben hat százalékos hiány jött volna létre Magyarországon, miközben a 2012-es hiányt is csak "egyszeri bevételek" tartják majd a 3 százalékos határ alatt.

Rehn azt is elmondta, hogy Magyarország uniós tagsága óta a megengedettnél magasabb költségvetési hiánnyal küzd, ami "nemcsak a jelenlegi kormány, hanem több politikai oldal terméke". A biztos kilátásba helyezte, hogy a döntés következményeként Magyarország 2013 januárjától nem fog uniós forrásokhoz jutni, de jelezte, hogy reméli erre a lépésre nem lesz szükség, mert a magyar kormány megteszi majd a szükséges lépéseket. "Erős ösztönző kell, hogy legyen a mai döntés Magyarországnak" - tette hozzá Rehn.

Brüsszel négy másik országgal szemben is túlzottdeficit-eljárást folytatott, de ők meg tudták győzni a bizottságot, hogy a költségvetési hiányukat középtávon is 3 százalék alá fogják vinni. Ezért Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország deficiteljárás alóli felmentését javasolja a bizottság a pénzügyminiszterek tanácsának.

NGM: A kormány a teljesítményben hisz

Az NGM közleményben reagált a Bizottság döntésére. "A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább megyünk az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3% alatt tartásának útján. Ennek megvalósítása során folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket.

Az NGM hangsúlyozza, hogy 'a nemzeti ügyek kormánya a teljesítményben hisz, a számok pedig önmagukért beszélnek: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először 2012-ben lesz 3% alatt a költségvetés hiánya, így egyike vagyunk azon hét uniós tagállamnak, amely teljesíteni tudja ezt a célt. Ráadásul - teszik hozzá - a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamásnak az IMF-fel való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiányát is 3% alatt fogjuk tartani.

"A kormány ezeket az eredményeket úgy éri el az európai gazdaság bizonytalanságai közepette, hogy 2010-ben nagyon súlyos helyzetet örökölt szocialista elődeitől. Örömmel vesszük, ha a mostani döntéstől eltérően az Európai Bizottság a konzultációk során figyelembe fogja venni az államadósság tartós csökkentése érdekében végrehajtott strukturális átszervezéseket. A 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad, a szükséges jogszabályi változtatások mintegy 80-90 százalékát a kormány és az Országgyűlés elvégezte, a végrehajtott akciók költségvetési vonzata is mintegy 60 százalékban teljesült" - teszik hozzá.

Ezen folyamatok áttekintése és továbbvitele kiemelt hangsúlyt kap a következő hetek tematikus kormányülésein, amelyek a Széll Kálmán Terven keresztül meghirdetett strukturális átalakítások továbbvitelét alapozzák meg.

2004 májusa, vagyis EU-csatlakozásunk óta van Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt, ilyen hosszú ideig még senki sem ült a szégyenpadon az unióban. Azokat az országokat vetik túlzottdeficit-eljárás alá, amelyek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, és mindaddig az eljárás alatt marad az adott ország, amíg az Európai Bizottság azt nem látja, hogy a deficit fenntartható módon, vagyis középtávon nem csökken a bűvös határ alá. Vagyis nem elég egyetlen évben ez alá szorítani a hiányt, azt is kell bizonyítani, hogy a következő néhány évben sem fog újra 3 százalék fölé kerülni, ami azt üzeni, hogy az államháztartási alapfolyamatok rendben vannak.

Brüsszel már korábban is gondokat látott

Túlzottdeficit-eljárás alatt az Európai Bizottság viszonylag rövid időt szab meg a renitens ország számára hogy olyan lépéseket tegyen, amelyek középtávon is garantálják a hiány 3 százalék alá kerülését.

Legutóbb Magyarország 2011-ig kapott határidőt a hiány 3 százalék alá vitelére. Ez meg is történik, de csak azért, mert az állam bekebelezte a GDP 10 százalékára rúgó magán-nyugdíjpénztári vagyont, aminek köszönhetően pár százalékos többletet mutathat a 2011-es költségvetési egyenleg. (Az első hivatalos szám idén március végén jelenik meg, akkor kell az EU-nak jelenteni a tavalyi teljesítményt.)

A fenntarthatóság követelményének teljesítésével azonban Brüsszel szerint gondok vannak. A bizottság tavaly november eleji előrejelzésében azt látta, hogy noha 2012-ben marad 3 százalék alatt a hiány, de utána már nem. Olli Rehn pénzügyi biztos ezért Magyarországot - négy másik uniós tagállammal egyetemben - arra szólította fel, mutassa be Brüsszelnek azokat a pótlólagos intézkedéseket, amelyekkel 3 százalék alá lehet szorítani középtávon is a deficitet.

Nem részleteztük, mit tennénk

Az [origo]-t arról tájékoztatták kormányzati és brüsszeli források, hogy a magyar kormány hathatós intézkedéseket nem vázolt fel az azóta eltelt közel két hónapban Brüsszel előtt. Úgy tudjuk, annyit mondtak, hogy a jövedéki adót agresszívabban fogja emelni a kormány, illetve folyamatban van az állami feladatok felülvizsgálata - amit már szeptember közepe óta hangoztat a kabinet, de mindezidáig csak annyi történt, hogy az egyes minisztériumoknak tavaszig kell leadniuk azt a listát, hogy milyen feladatoktól szabadulnának meg - folyamatban van. Ez azonban tudomásunk szerint bőven nem elég arra, hogy a költségvetési elcsúszást - amely a GDP egy százaléka körül alakulhat, vagyis több mint 300 milliárd forint lehet - befedje.

Forrásaink két okot jelöltek meg, hogy miért nem tett le többet a magyar fél Brüsszel asztalára, ha amúgy mindenképpen ki akar kerülni az eljárás alól. (Orbánék a kormányalakítás óta hangsúlyozzák, ez az egyik kiemelt céljuk.) Egyrészt, értesülésünk szerint az NGM-ben a felsővezetés úgy fogja fel a történetet, hogy ha az sem elég Brüsszelnek, hogy két évben is három százalék alatti hiányt mutatunk fel, és már eddig is több ízben bebizonyította a kormány, hogy ha kell, nem fél újabb kiigazítást végrehajtani, akkor ez már színtiszta politikai játszma. A másik ok, ami némiképp összefügghet az elsővel, hogy politikai döntés kellene ahhoz, hogy újabb intézkedést mondhassunk be a bizottságnak, Orbán azonban ilyen döntést még nem hozott.

A túlzottdeficit-eljárás következő fordulója idén májusban lesz, akkor frissíti a bizottság a középtávú előrejelzést, és addigra már lesz hivatalos szám is arról, hogy 3 százalék alatti hiányt mutatott fel Magyarország 2011-ben. Ha addig a magyar kormány meg tudja győzni újabb intézkedések felvázolásával Barrosóékat arról, hogy középtávon is minden rendben lesz a magyar büdzsével, akkor Brüsszel határozhat arról, hogy megszünteti a túlzottdeficit-eljárást velünk szemben.