Mi az igazság a jóslatok körül?

A globális felmelegedés minden előnyével és hátrányával együtt felkapott téma lett mind a tudományos kutatások, mind a politikai döntéshozás területén, s ezért ma már nem minősül pusztán meteorológiai (klimatológiai) kérdésnek. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül vetünk fel gondolatokat annak érzékeltetésére, hogy mennyire komplex társadalmi jelenséggel állunk szemben. Ennek vannak több tudományterületet is érintő tudományos vetületei, de részeit képezik a politikai és lobbiérdekek, valamint sajnos az egyszerű szélhámosok is.

Ha nem tudjuk biztosan megmondani, mi következik, akkor annak a következményeit sem jósolhatjuk meg. Ezért csak feltételezett eseteket vizsgálhatunk, vagyis azt nézhetjük meg, hogy ha egy feltételezett szituáció bekövetkezne, akkor ez milyen hatásokkal járna.

Ma még nem mondhatjuk meg a veszély tényleges nagyságát. Borzongva gondolunk az évszázad végéig bekövetkezhető 5-7 Celsius-fokos melegedésre, pedig ez még többé-kevésbé kezelhető helyzet elé állítaná az embert. A Föld légköri egyensúlya azonban oly módon is megbomolhat, hogy a kibillenés vissza nem fordítható, katasztrófa irányába haladó folyamatot indít el, amely a bioszféra vagy akár csak az ember fennmaradáshoz alkalmatlan, szélsőséges egyensúlyi helyzetet fog beállítani.

E veszély lehetőségét komolyan kell vennünk, de ez nem kapcsolható kizárólagosan a globális felmelegedés kérdéséhez - gondoljunk például az ózonlyukra, erdőirtásra, környezetszennyezésre, elsivatagosodásra.

Nehéz olyan dolog ellen fellépni, amiben több az ismeretlen, mint az ismert elem. Pedig jól meg kell gondolni a lépéseket, mert a legegyszerűbb ma javasolt intézkedések is irdatlan összegeket emészthetnek fel, melyek adóemeléseket és a gazdasági fejlődés visszafogását eredményezhetik. Nem véletlen, hogy már eddig is hatalmas érdekeltségek csaptak össze a probléma kapcsán. Ezek következményeképp és szerencsés esetben komoly anyagi források áramlanak be a tudományos klímakutatás műhelyeibe.

Óvatosságra inthet az a tény is, hogy szakszerűtlen beavatkozásaink akár ronthatják is a helyzetünket. Nagyon alapos kritika alá kell vennünk azt a tény- és tudományos eredményhalmazt, ami alapján komoly intézkedések megtehetők.

A globális felmelegedés témakörére szemet vetett a médiának a része is, amely nem a hiteles ismeretterjesztést tekinti elsődleges feladatának. Kommunikációjában felnagyítódnak és túlsúlyt kapnak a szélsőséges kinyilatkoztatások, míg a szürkébb árnyalatú, mérsékeltebb vélemények háttérbe szorulnak. Ezzel könnyen megbomlik a közvéleményt meghatározó információk elvárható egyensúlya. Különösen a demokratikus társadalmak közvéleménye azonban erősen befolyásolni képes a döntéshozói politikát, és a tudományos megalapozottságon túli reakciókra késztetheti. A tudományos kutatásra gyakorolt hatása is ellentmondásos: egyik oldalról motiválja, de másik oldalról ugyanakkor torzítja a témakör kutatását.

Mára hajlamosak lettünk minden időjárási jelenséget soha nem látott módon szélsőségesnek tekinteni, és mindezt a globális felmelegedés számlájára írni. Bolygónk bármely területén előforduló anomáliákról haladéktalanul értesülünk, megrázó képsorok kíséretében. A meleg, a hideg, a száraz, az esős, a viharos időjárásért sokak szerint manapság csakis a globális felmelegedés okolható.