Rekordokat döntött a rendkívüli időjárás

Közel két hete tart az a rendkívüli hideghullám, ami szinte példátlan időjárást okozott Európa középső területein, így hazánkban is. Kontinensszerte nagy viharok pusztítottak, az alacsonyabb hegyekben is fél méteres havak okoztak közlekedési fennakadásokat. A Kárpát-medencében szélvihar, fagy, hidegrekord és áradást hozó esőzések egyaránt előfordultak. A károk listája egyelőre közel sem teljes, a mezőgazdaságban, az ár- és belvízvédelemben még sok gondra számíthatunk a következő napokban is. Csak fokozatos javulás várható.

Az átmenetileg derültebb napok kellemetlen meglepetést hoztak: a nyár első napja igen hideg reggellel, több helyen talajmenti fagyokkal köszöntött be. Szerencsére a veszélyre időben figyelmeztettük az [origo] olvasóit, de a nagyon fagyérzékeny növénykultúrákban károk keletkeztek.

Nem lett jobb a folytatás sem, a nyár második napja esős időt és rendkívüli hideget hozott. Alaposan megdőltek a százéves hidegrekordok, Zalában helyenként 10 fok alatt maradt a napi maximum! A tartós hideg oda vezetett, hogy sok helyen a távfűtést is újra kellett indítani. 1977 óta, közel 30 éve nem volt példa ilyen hideg június elejére.

Katasztrofálissá válik az árvízhelyzet

Ám ezzel még nem értek véget megpróbáltatásaink. Június első napjaiban 24-36 óránként alakultak ki viszonylag kis kiterjedésű, intenzív esőzést keltő légörvények, melyekből hatalmas mennyiségű csapadék hullott. Június 2-án, pénteken küldtünk ki figyelmeztetést, hogy fokozódó veszéllyel kell számolni a hétvégére várható, minden eddiginél nagyobb csapadékhullám miatt.

A háromnapos özönvízszerű csapadék megtette hatását, azonnali árhullámok indultak el a kisebb vízfolyásokon. A megáradt patakok és a lezúduló víz főleg Észak-Magyarországon okoztak komoly károkat, áldozatot is követelve. A hideghullám napjai alatt a sokévi teljes májusi és júniusi csapadékmennyiséget is meghaladó eső esett az ország nagy részén, főleg az északi, keleti és délnyugati területeken, miközben a hőmérséklet messze elmaradt az átlagostól.

A nagyobb folyókon lassabban alakul ki az árhullám, csak napokkal később számíthatunk az ár megjelenésére. Kritikus lehet a helyzet a Tiszán és egyes mellékfolyóin, különösen, ha ezeken az árhullámok összefutnak. Rontja a helyzetet, hogy a tavaszi nagy árvíz után a védművek helyenként még nincsenek 100%-os állapotban. A Duna esetében a tavaszinál laposabb árhullám várható, de így is sor kerül a budapesti rakpartok lezárására.

Mire számíthatunk?

A következő napokban Nyugat-Európa fölé már nyárias légtömegek érkeznek, nálunk azonban csak igen lassú melegedésre lehet számítani. A légkör alsó 2000 méterén már elindult az enyhülés, de 3000 méter felett átmeneti lehűlés következik be kedden-szerdán. Ez az úgynevezett magassági hidegcsepp labilissá teszi a légkört, ami a csapadékképződésnek kedvez. Nagy területen nem jön létre összefüggő jelentős eső, de helyenként heves zivatarok alakulhatnak ki. Csütörtöktől a Dunántúlon a nyugat-európai anticiklon szárító hatása egyre jobban érvényesül, de sajnálatos módon a Tisza felső szakaszán továbbra is gyakoriak lesznek a záporok, zivatarok, melyek tartósíthatják az árhullámot, késleltetik majd az apadást. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik, szombaton helyenként már elérheti az ilyenkor átlagosnak mondható 25 fokot.

Hosszabb időre - főként ebben a változékony időjárásban - nem látunk előre kellő biztonsággal. Annak megválaszolására pedig, hogy milyen lesz a következő 3 hónap részletes időjárása, tudományos alapon sajnos nem vállalkozhatunk.

A különböző területeken, például az árvízvédelemben, a belvízhelyzetben, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban csak hosszabb idő távlatában lehet felmérni a károkat. A meteorológiai okokban semmi rendkívüli nem látszik, nem illeszthető be a korábbi melegebb és részben szárazabb évek tendenciájába sem - a történtek valójában beleférnek az időjárás szokásos változékonyságába. Mindenesetre évtizedekre egy rendkívüli évként marad meg az idei az emlékezetünkben.