Patthelyzet: késnek a klímatörvények az USA-ban és itthon is

2010.03.29. 20:56

Éghajlatváltozásra reagáló energiatörvény sok helyen van készülőben, de Nagy-Britannián kívül még sehol nincs elfogadott. Az amerikai demokraták a korábbi hírekkel ellentétben egyelőre mégsem adják fel, Magyarországon viszont már biztos, hogy nem lesz klímatörvény a következő országgyűlési ciklus előtt.

Egyértelmű, hogy nincs már idő a halogatásra, mégis elképzelhető, hogy egy teljes évig semmi nem történik majd az USA-ban klímaváltozás-ügyben. Az ipari lobbisták és klímaszkeptikus kampányok veszélye mellett politikai csatározások áldozatává is válhat az éghajlat: Amerikában éppen a demokraták és republikánusok ellentéte lehet a veszte, de annak is súlyos következményei lehetnek, hogy népszerűségüket, illetve kongresszusbeli helyüket féltik a szenátorok a közelgő félidős választások előtt.


Politikai stratégiajátékok késleltetik a megoldást

Az amerikai törvényhozásban is - csakúgy mint nálunk - halogatás a klímatörvény sorsa. Bár a demokraták korábban már beletörődni látszottak, sőt be is jelentették, hogy 2010-ben már biztosan nem lesz elfogadott éghajlatvédelmi- és energiatörvény, most mégis úgy tűnik, futnak még egy kört az ügyben. John Kerry demokrata szenátor - aki a koppenhágai klímacsúcson is részt vett - a múlt hónapban egy washingtoni konferencián bejelentette, bár nagyon kevés az idejük, mégis megpróbálják keresztülvinni javaslatukat idén tavasszal.

Forrás: AFP
John Kerry szenátor a tavaly decemberi koppenhágai klímakonferencián (fotó: AFP)

Az egészségügyi reform korábbi kudarca miatt számos demokrata szenátor nem volt biztos benne, támogatna-e egy újabb ambiciózus, és igen sok ellentmondás által övezett tervet, pláne mindezt a közelgő, idén novemberi választások előtt.  Most viszont, hogy az egészségügyi reform végül szabad utat kapott, elképzelhető, hogy változik a helyzet.

Kerry és szövetségesei (Lindsey Graham republikánus és Joe Lieberman független szenátorok) egy ideje együtt dolgoznak, hogy konkretizálják a klímaváltozással és energiaiparral kapcsolatos reformjaikat. A BBC értesülései szerint legalább 22 demokrata szenátor szeretne sürgősen klímatörvényt látni (ők ennek a  múlt héten a Szenátus többségi vezetőjéhez írt közös levelükben adtak hangot), és kívánságuk lehet, hogy hamarosan valóra válik. A Kerry-Graham-Lieberman triót ugyanis állítólag már csak nagyon kevés választja el attól, hogy elkészült javaslatukat benyújtsák a Környezetvédelmi Ügynökséghez (EPA), hogy az kielemezhesse a reformok árát és előnyeit.  

Az elszánt John Kerry és szenátortársai olyan törvényjavaslatot igyekeznek kidolgozni, melyet elfogadhatónak találhatnak a republikánusok, a nagy olaj- és szénkitermelő államok demokratái, ráadásul Obama pártjának liberális szárnya is. A három szenátornak nincs könnyű dolga, ugyanis olyan alapvető kérdéseket is meg kell válaszolniuk, melyekről régóta vitatkoznak már az amerikai politikusok. Ilyen például az energiareform kérdése, amire nem tudni, hogy egész egyszerűen a szén-dioxid adó, vagy a "cap and trade" intézményének bevezetése-e a válasz. (Ez utóbbi minden CO2 kibocsátó cégnek meghatározna egy kibocsátás-kvótát, melyet nem léphetne túl, hacsak nem tud egy másik cégtől - mely még nem érte el maximális kibocsátási kvótáját - krediteket vásárolni.)

Mindeközben Barack Obama, akinek kampányában igen előkelő helyen szerepelt a klímaváltozással kapcsolatos hathatós fellépés, egyelőre késlekedni látszik. Korábban azzal a tervvel állt elő, hogy amennyiben a Kongresszus nem cselekszik, kormánya maga fogja szabályozni és ellenőrizni az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentését, de e végrehajtás 2011-ig úgy tűnik, szintén várat magára.


Amerikán a világ szeme: nem mindegy milyen példát mutatnak

Az egészségügyi törvénnyel szemben, az új energiatörvényt is magába foglaló klímatörvény elfogadása nem lesz lehetséges republikánus támogatás nélkül, ebben a Fehérház és a demokrata vezetők is egyetértenek. Ha tehát a demokraták képtelenek olyan törvényjavaslattal előrukkolni, melynek legalább egy részét a republikánusok is támogatják, nem lesz klímatörvény Amerikában, és a világ többi nemzete - a másik főbűnös Kínával az élen - még kevésbé lesz motivált abban, hogy sürgősen szigorú éghajlatvédő intézkedéseket vállaljon be.

Márpedig a világ összes levegőszennyezésének 40 százalékáért az USA és Kína a felelősek, ezért nagyon nem mindegy, mit tesznek saját klímatörvényük ügyében. A világ szeme rajtuk van, és anyagi helyzetüknek, illetve szennyezéseik mértékének megfelelően grandiózus vállalásokat és változtatásokat vár az amerikaiaktól. Nem csak az egyes nemzetek saját éghajlatváltozással kapcsolatos törvényeire, de a nemzetközi összefogásra, sőt egyenesen a mexikóvárosi klímakonferencia eredményességére is kihathat, hogy milyen példával jár elől az USA, a világ legnotóriusabb környezetszennyezője.

A változások és az új nemzetközi egyezmény sikeressége persze nem kizárólag rajtuk múlik, hiszen minden egyes nemzet saját érdeke, hogy - ha ez egyáltalán még lehetséges - megállítsa a klímaváltozást, vagy legalábbis lelassítsa, amennyire csak lehet, teljesen függetlenül attól, hogy az amerikaiak végül mit hogyan csinálnak.

Forrás: AFP
Tüntetők San Francisco utcáin a klímareformok mellett protestáltak 2009. szeptemberében, miközben a Szenátus a korábbi reformjavaslatot tárgyalta (fotó: AFP)


Az energiaipari lobbi Magyarországon is sikeresen késleltet

Európában összesen 17 országban dolgoznak ma éghajlatvédelemről szóló törvényjavaslaton, de a 2008-as Nagy-Britanniában elfogadott klímatörvénynek egyelőre még itt sincs párja. Magyarország lehetett volna a második elfogadott klímatörvénnyel rendelkező ország, ha az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadja az MSZP által beterjesztett törvényjavaslatot, de nem így történt. A szocialisták kihátráltak saját javaslatuk mögül, pedig ahogy az előkészítő vita során már kiderült, azt a FIDESZ és a KDNP is támogatta, vagyis az Országgyűlés is elfogadta volna.

A kerettörvény - melyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács dolgozott ki - az éghajlatváltozásra való felkészülésen kívül a gazdasági válság megfelelő kezelését és a fenntartható fejlődés előmozdítását szabályozta volna, de míg többen hiányolták belőle a konkrétumokat, egyes képviselők szerint túlságosan szigorú, Európa legszigorúbb klímatörvénye lehetett volna.

Természetesen Magyarországon is működik az az ipari lobbi, amely a világon mindenhol egyre csak késlelteti a hathatós törvényi szabályozást. Ahogy mindenhol, itthon is a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó, vagyis a törvényekkel a legtöbbet veszíthető energiaipar áll szemben a környezetvédőkkel. 

A hazai tervezet egyébként valóban szigorú vállalásokat tartalmazott, eszerint Magyarország 2020-ra az 1990-es szinthez képest 40%-al, 2050-re pedig 80%-al vállalná üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését. A bírálók többek között azzal érveltek, hogy a drasztikus és kényszerű csökkentés munkahelyek tömeges megszűnéséhez vezetne. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint rövidtávú gazdasági érdekek akadályozták meg a törvény megszületését, holott az a gazdaságot technológiai váltásra sarkallná, amely új foglalkoztatási lehetőségeket teremtene.

A Szövetség éghajlatvédelmi munkacsoportjának vezetője, Gyulai Iván szerint a halogatással egyrészt lépéshátrányba kerül az ország az időben változtatókhoz képest, másrészt a halogatásból adódó gazdasági-társadalmi károk nagyságrendekkel nagyobbak lesznek, mint a változtatások azon potenciális költségei, amik miatt az érdekelt cégek megpróbálják minél tovább megúszni törvényi szabályozás nélkül.

A következő hónapokban a törvénytervezetet újra egyeztetni fogják a társadalom különböző szereplőivel, hogy az az új parlamenti ciklus során újra napirendre, és mielőbbi elfogadásra kerüljön - olvasható a Szövetség honlapján.

KAPCSOLÓDÓ CIKK