Aggasztó jelek kísérik a japán atomerőműben folyó küzdelmet

2011.03.19. 13:30

Egyre több kritika éri a japán döntéshozókat a Fukusima I atomerőművet ért balesetsorozat kezelése miatt. Kommunikációs hibák sorozata tarkítja a kétségbeesett mentési erőfeszítéseket, amelyek viszont stabilizálták az erőmű négy, robbanások és tűz sújtotta blokkjának állapotát. Egy amerikai diplomáciai táviratból kiderül: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már 2008-ban jelezte, hogy a földrengések túlzottan megterhelik a japán erőműveket.

A nukleáris vészhelyzetek súlyossági skáláján, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán ötös fokozatúra emelte a Fukusima I atomerőműben történteket pénteken a japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA), az erőmű 1-es, 2-es és 3-as blokkjai esetében. Ez előzetes besorolás, a végleges szintet az események részletes elemzése után állapítják majd meg. A hétfokozatú skálán szintén ötössel szerepel  az amerikai Three Mile Island-i atomerőműben 1979-ben történt baleset is, amikor a reaktorban lévő fűtőelemek körülbelül egyharmada megolvadt hűtési probléma miatt. Az ötös szint az erőmű telephelyén túli kockázatokkal járó balesetet jelöl. A legsúlyosabbnak a 7-es számít, ide a csernobili 1986-os katasztrófát sorolják. Ezzel a japán vészhelyzet minden bizonnyal belekerül a békés célú atomenergia-hasznosítás legnagyobb baleseteinek történetébe.

Az 1979-es amerikai balesetet együttesen okozták kisebb tervezési hibák, feledékenység, a nehezen kezelhető vezérlő miatti operátori tévedések és a kezelőszemélyzet nem kellően alapos kiképzése. A csernobili katasztrófához súlyos tervezési hiba, a működtetési szabályzat megsértése és felelőtlen kísérletezés vezetett. A fukusimai vészhelyzet viszont nem emberi mulasztás, hanem Japán történetének legerősebb mért földrengése és a tízméteres cunami eredménye. Kérdés viszont, hogyan tudnak megbirkózni az üzemeltető energetikai vállalat, a Tokyo Electric Power Co. (Tepco) szakemberei a szituációval, hiszen Three Mile Islandtől és Csernobiltól eltérően nem egy, hanem gyors egymásutánban négy reaktorban történt robbanás és tűz, és valószínűleg kisebb-nagyobb mértékben a nukleáris üzemanyag is leolvadt a reaktor belsejében.


Amerikai aggodalmak a használt fűtőelemek hűtése miatt

A legutóbbi napokban a használt fűtőelemek hűtése került a figyelem középpontjába. Tudni kell, hogy a reaktorok belsejében elhasznált nukleáris üzemanyagot, azaz a fűtőelemeket átmenetileg vízzel telt medencékben pihentetik (pihentetőmedencék), ahol biztonságos körülmények között leadhatják a maradék energiát. A baleset során ezeknek a medencéknek is megszűnt a hűtése, így a víz elpárolgott belőlük. A használt üzemanyag túlmelegedésének megakadályozása azért fontos, mert a korábbi tűz és robbanások miatt ezek most közvetlenül érintkeznek a környezettel.

Gregory Jaczko amerikai szakember, aki a nukleáris energia alkalmazását szabályozó bizottság (Nuclear Regulatory Commission) elnöke az Egyesült Államokban, igen súlyos forgatókönyvet vázolt fel szerdán a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatban. Eszerint a fukusimai 4-es blokk pihentetőjében egyáltalán nincs hűtővíz, és emiatt olyan mennyiségű radioaktív anyag kerül a környezetbe, hogy az rövidesen lehetetlenné tesz bármiféle munkát az erőmű területén. A Tokióban tartózkodó Jaczko a 4-es blokkról tett állítását japán, a közművekért felelős hivatalnokoktól származó információra alapozza. A tokiói amerikai nagykövetség azt tanácsolta a Japánban élő amerikai állampolgároknak, hogy költözzenek 80 kilométernél távolabbra az erőműtől (ez négyszerese a jelenlegi japán evakuációs távolságnak).

Ha Jaczko információja pontos, akkor még az is felmerül, hogy a Tepco nem valós információkat közöl a helyzet súlyosságáról - írja a Scientific American. A cég szóvivője csütörtökön elmondta: bár a pihentetőmedencét közelről egyelőre nem tudják megvizsgálni, a környezetében nem tapasztaltak a víz teljes hiányára utaló jeleket. Ugyanaznap a japán nukleáris és ipari biztonsági ügynökség szóvivője elmondta: "mivel nem tudunk a közelébe menni, senki nem tudja, van-e víz a 4-es blokk pihentetőmedencéjében". Ha viszont Jaczkót nem tájékoztatták pontosan, akkor "egy fontos beosztású amerikai illetékes alaptananul szította a nyugtalanságot a földrengés és szükőár sújtotta országban" - írja a Scientific American.

Forrás: REUTERS

Vízágyúkat is bevetettek a hűtési műveletben

A japán szakemberek jelenleg is a reaktorblokkok, illetve a pihentetőmedencékben fekvő használt fűtőelemek hűtésének stabilizálásán dolgoznak (lásd keretes írásunkat). A japán hadsereg helikoptereiről, illetve a tokiói rendőrség vízágyúival összesen 64 tonna tengervizet zúdítottak a 3-as blokk használt fűtelemeinek pihentetőmedencéjébe csütörtökön. Pénteken ennek hatására a sugárzás kismértékben csökkent: a csütörtöki 292,2 mikrosievert/óra szinthez képest 279,4-et mértek az erőműtől 1 km-es távolságban. Most az 1-es és a 4-es blokk pihentető medencéjébe is hasonló módszerrel juttatnak hűtőközeget.

Mivel a medencék és a reaktorok állapotát közvetlenül képtelenség ellenőrizni, a japán hadsereg egyik CH4-es helikoptere szombat reggel hőkamerás felvételeket készített az erőműről. Tosimi Kitazava védelmi miniszter ennek alapján bejelentette: az 1-es és a 4-es blokknál a felszíni hőmérséklet 100 Celsius-fok vagy ez alatt maradt, és a blokkok állapota a várakozásokhoz képest stabilabb.

A megnyugtató megoldás azonban az áramellátás visszaállítása lenne. A magyar Országos Atomenergia Hivatal legutóbbi, péntek délutáni híre szerint sikerült a villamos vezeték kiépítése a közelben levő nagyfeszültségű hálózat és a Fukusima I második blokkja között. Az atomerőmű és a külső hálózat összekapcsolása után helyreállítható lehet a blokk külső energiaellátása, és ezzel biztosítható lesz a biztonsági rendszerek működéséhez szükséges áram. A hétvégén további két blokknál akarják helyreállítani az áramszolgáltatást. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a múlt pénteki földrengés, illetve az azóta történt erőművi robbanások nem tették-e tönkre a szivattyúkat. A 6-os blokk egyik dízelgenerátorával részlegesen megoldották az 5-ös és a 6-os blokk pihentetőmedencéjének hűtését.

"Mindent megtesznek a blokkok állapotának stabilizálására"
"Fontos kiemelni, hogy hatalmas erejű természeti pusztítás után vagyunk, ami teljesen megváltoztatta az elhárításon dolgozók lehetőségeit. A földrengés és leginkább az azt követő szökőár - az interneten követhető információk szerint - teljesen tönkretette az atomerőmű villamos rendszereit, az üzemzavari ellátást biztosító dízelgenerátorokat, valamint a kapcsolatot a külső villamos hálózattal. Ezek nélkül, ha működőképesek is, a különböző hűtőrendszerek nem tudták ellátni a szükséges feladatukat" - értékelte a mentési munkálatokat az [origo] kérdésére Yamaji Bogdán fizikus, a BME Nukleáris Technológiai Intézetének munkatársa. "A jelenlegi kísérletek (helikopteres, tűzoltókocsis oltás, bórsavas tengervíz beszivattyúzása) azt célozzák, hogy stabilizálják a reaktorokban, illetve a pihentetőmedencékben lévő fűtőelemkötegek állapotát, és csökkenteni lehessen a dózisszinteket az atomerőmű súlyosan érintett pontjain. Ha ez lehetséges, akkor az elhárító személyzet meg tudja közelíteni például a pihentetőmedencéket, ott újabb dízeleket és/vagy szivattyúkat telepíthetnek. Az erőműhöz kiépített új villamosvezeték-csatlakozás is ezért szükséges" - magyarázta.


Információhiány és biztonsági alapok

Az erőműből kiáramló radioaktív anyagok mennyisége egyelőre korlátozott, nem veszélyezteti közvetlenül az emberek egészségét, és bizonyítható, hogy a reaktorok közvetlen környezetén kívülre egyelőre nem kerül szennyeződés. Mindezt Michael O'Leary, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai intézetének vezetője mondta Pekingben.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője, a 2009-ben megválasztott japán diplomata, Amano Jukija azt közölte Tokióban: a szervezet péntek estétől kezdve méri a sugárzás szintjét a japán fővárosban, hogy megnyugtassák a lakosságot. Egyúttal arra kérte Kan Naoto miniszterelnököt, hogy Japán adjon az eddigieknél több konkrét információt a Fukusima I reaktorainak állapotáról. Ezt a kormányfő meg is ígérte, de sajtótájékoztatóján hozzátette: eddig is minden adatot megosztottak a japán lakossággal és a nemzetközi közvéleménnyel.

A politikusok viszont szinte teljesen az üzemeltető cég, a Tepco információira hagyatkoznak, és azt ismétlik, amit a cég mond nekik - így kifogásolja a vészhelyzet kezelését helyszíni elemzésében a New York Times. "Mi az ördög történik itt?" - így fakadt ki újságírók előtt a japán kormányfő a lap információi szerint, mert a tévében előbb látta az erőműben történt két robbanásról szóló riportot, mint ahogy a Tepco tájékoztatta volna őt. Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének vezetője szerint a Tepcónak "nincs olyan kommunikációs csapata, akik a külföldi szervezetek felé tudnának üzeneteket, elemzéseket továbbítani" - derül ki a szakértő március 16-i elemzéséből. Aszódi kezdettől fogva kifogásolja, hogy kevés a műszakilag értékelhető adat a balesetsorozatról. (A rossz hírekre való nyilvános utalás kerülése egyébként a japán kultúra részének számít, például a legutóbbi időkig az volt a gyakorlat, hogy a rákbetegekkel nem közölték a diagnózist - kíméletből. Amikor a néhai Hirohito császár bejelentette Japán második világháborús fegyverletételét, úgy fogalmazott: kéri a japánokat, hogy "viseljék el az elviselhetetlent".)

A kommunikációs problémákon túl felmerül a kérdés, hogy mennyi biztonsági ráhagyással tervezték az erőművet. A 9-es erősségű rengést a berendezések viszonylag jól elviselték, de a cunami miatt leállt mind a tizenhárom, a folyamatos hűtéshez szükséges biztonsági áramellátást szolgáltató dízelgenerátor. A teljes áramszünet miatt nem működött az 1-es, a 2-es és a 3-as reaktor vízhűtése, ezért túlmelegedett az üzemanyaguk. Aszódi szerint "feltétlenül szükséges az európai atomerőművekben megvizsgálni a dízelgenerátorok működőképességét és a súlyosbaleset-kezelési utasítások érvényességét. Ezt a vizsgálatot Pakson is el kell végezni."

További 11 reaktor van a földrengés sújtotta területen, de másutt nincs probléma
Az első atomreaktort 1966-ban helyezték üzembe; a 70-es évek olajválsága nyomán új lendületet kapott azrőművek építése. Jelenleg 54 reaktor működik Japánban, ezek közül tizenegy található a március 11-i földrengés és cunami által sújtott északkeleti országrészben. A kormány korábban azt tervezte, hogy a villanyáram-termelést több mint 40 százalékban atomerőművekkel fedezik. Jelenleg két erőmű építése van folyamatban, tizenkettő pedig tervezési stádiumban. Kérdés, hogy a Fukusimában történtek nem teszik-e szükségessé a becsvágyó tervek felülírását és azt, hogy Tokió komolyan fontolóra vegye alternatív energiaforrások (nap, szélerő, árapály, biomassza) nagyobb mértékű hasznosítását.


Van arra vonatkozó adat is, hogy a földrengésveszélyes Japánban nem ilyen erősségű földmozgások elviselésére tervezték az erőműveket. A Berliner Morgenpost napilap híre szerint ez az egyik amerikai diplomáciai táviratból derül ki, amelyet a WikiLeaks hozott nyilvánosságra. A 2008. december 17-ei üzenet a nyolc ipari hatalom atomenergetikai szakértőinek (Nuclear Safety and Security Group) pár nappal korábbi tanácskozásáról számol be.

A távirat 6. pontja foglalkozik Japánnal. Ebben az áll, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői helyszíni tapasztalataik alapján arról számoltak be, hogy "az utóbbi időben bekövetkezett földrengések túlzott megterhelést jelentettek néhány atomerőmű alapjaira, ami komoly probléma". A NAÜ szakemberei arra is rámutattak, hogy mindössze három ízben vizsgálták felül az erőművek földrengés elleni védelmét szabályozó előírásokat az utóbbi 35 év alatt. A jelentés ezzel együtt egyetlen  konkrét erőművet sem nevezett meg. Egy másik amerikai táviratból kiderül, hogy Kono Taro, a japán alsóház képviselője amerikai diplomatákkal beszélgetve azt állította 2008 októberében: a tokiói kormány elhallgatja az atomerőművekben bekövetkezett üzemzavarokat. A honatya azt is felrótta a kormánynak, hogy nem veszi figyelembe az energiatermelés alternatív módozatait, például a szélerőművek építését.

A fentieket támasztja alá James Acton, az amerikai Carnegie Alapítvány agytrösztjének nukleáris szakértője. A japán Kjodo hírügynökségnek írt elemzésében arra emlékeztet, hogy négy éven belül a mostani a második eset, amikor egy atomerőművet olyan erős földrengés sújt, amekkorát a tervezésekor nem vettek figyelembe. 2007. július 16-án 6,8-es földmozgás érte a Kasivazaki-Kariva erőművet (Niigata prefektúra). Noha a rengés meghaladta a tervezett szintet, a biztonsági automatika leállította a reaktort, így csak a nem kritikus fontosságú berendezések károsodtak. "A legmodernebb erőmű biztonságosságát sem lehet garantálni, ha 8-as magnitúdójú rengésekre tervezték, de 9-es éri őket" - teszi hozzá a szakértő, azt sürgetve, hogy a japán kormány állítson fel független, tudományos vizsgálóbizottságot az atomerőművek tervezési alapjainak felülvizsgálatára, és annak felmérésére, mi várható, ha a korábban gondoltakat meghaladó természeti csapás vagy akár terrortámadás éri őket.

"Japán energiatermelésének 30 százaléka származik atomerőművekből. Ezt a kapacitást lekapcsolni nem reális megoldás, de ahogy újjáépül az ország, megkerülhetetlen a nukleáris energiáról szóló vita" - mondja az amerikai szakértő. Paradox módon a történelem egyetlen atomtámadását elviselő ország élvonalbeli atomenergia-hasznosító is. Ezt hivatalosan azzal indokolják, hogy a szigetország gyakorlatilag nem rendelkezik saját fosszilis energiahordozókkal. Az atomenergia preferálásának másik indoka, hogy a maghasadási folyamat nem termel olyan gázokat (főleg szén-dioxidot), amelyek károsítják a Föld légkörét vagy hozzájárulnak az atmoszféra melegedéséhez.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK