Késő volt lemondani a Föld-csúcsot

2012.06.25. 16:58

Nagyítóval kell keresni az eredményeket a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-konferencia után maradt dokumentumhalmazban. A felek már hónapokkal előtte látták, nem lesz érdemi eredménye az 50 ezer fős konferenciának, de ezért nem szokás elhalasztani egy ilyen nagyívű diplomáciai eseményt.

Jóval nagyobb a szakadék a tudományos felismerések és a politikai kimenet között, mint 1992-ben, a történelmi jelentőségű ENSZ Föld-csúcs idején. Ezért nem volt sikeres a húszéves évfordulóra ugyanott, Rio de Janeiróban tervezett konferencia a fenntartható fejlődésről és a zöld gazdaságról Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint.

A tanácskozást hónapokon át tartó tárgyalások előztek meg az ENSZ-ben. "A jövő, amelyet akarunk" záródokumentumban foglaltak messze alulmúlták a várakozásokat, mivel bírálói szerint híján van a konkrétumoknak, a számokban is rögzíthető céloknak, a kötelezettségvállalásnak, nem tartalmaz cselekvési tervet és konkrét menetrendet. A szervezők viszont azzal érvelnek, hogy a tanácskozásnak nem is volt célja, mint hogy kötelező érvényű egyezményeket dolgozzon ki.

Forrás: AFP/Evaristo Sa
Így világították ki a riói Krisztus-szobrot a konferencia alatt

"Egy ilyen konferencia várható eredménye hónapról hónapra alakul. A zárónyilatkozat szövegezése során kiderült, hogy jelentős érdekellentétek vannak a felek között, de az előkészítés alatt már nem szokás lemondani egy ilyen tanácskozást. Rio+20 szerintem is érdemi eredmény nélkül ért véget" - mondta az [origo]-nak Bartus Gábor, aki a magyar küldöttség tagja volt.

Sok résztvevő szerint jobb lenne a fenntartható növekedés kérdését a vállalatokra, a magánkezdeményezésekre és nem kormányokra bízni - írták a Reuters tudósítói. Számos, a tanácskozás párhuzamos programjain jelen lévő üzletember jelezte is, hogy hajlandó több pénzt fektetni zöldgazdasággal kapcsolatos beruházásokba, mint például Richard Branson brit milliárdos, az űrturizmus-fejlesztéseiről ismert Virgin csoport tulajdonosa.

A céges fejlesztések viszont nem helyettesíthetik a jogi szabályozást és az igazságszolgáltatást - figyelmeztettek a Rio+-szal párhuzamos eseményeken részt vevő környezeti szakértők. "A magánszektor nem helyettesítheti a kormányzatokat és az államok nemzetközi vezető szerepét" - mondta a Reutersnek Malcolm Preston, a PriceWaterhouseCoopers üzleti tanácsadó fenntartható fejlődési részlegének vezetője.

Forrás: AFP/Chistophe Simon
Egy aktivista szappanbuborékot fúj

"Ha mégis nagyítóval keresünk eredményt a dokumentumhalmazban, akkor a fenntartható fejlődési célok meghatározását emelem ki. Arról van szó, hogy egy-egy ENSZ-tagállam önkéntesen felvállal bizonyos részterületeket. Magyarország azt ajánlotta fel, hogy 2013-ban házigazdája lehet egy csak a vízzel kapcsolatos ENSZ-konferenciának" - mondta Bartus Gábor.

A riói magyar küldöttség tagja szerint az is probléma, hogy a párhuzamos tanácskozásokon számos olyan javaslat is felmerült a környezet védelme érdekében, amelyek tudományosan megalapozottak és politikailag megvalósíthatók, mégsem kerültek a hivatalos konferencia plénuma, a döntéshozók elé. Ilyen például az, hogy a nemzeti össztermékbe számítson bele a felhasznált környezeti erőforrások ára, vagy az, hogy az egyes országok fokozatosan álljanak le a földgáz, a kőolaj és a szén állami támogatásával.

Évi 110 milliárdot érnek a takarékos izzók

Részeredmény, hogy ötven ország kormánya, több multinacionális vállalat és nemkormányzati szervezet összesen több mint 50 milliárd dollárt ajánlott fel azért, hogy 2030-ra a világ teljes népessége hozzájusson az áramszolgáltatáshoz. Ezt az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) jelentette be Rióban.

A projektben megkétszereznék az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások részesedését a teljes energiafelhasználásban. Brazília 4,3 milliárd, az Egyesült Államok 2 milliárd dollárt ajánlott fel e célra. A projektben részt vesz Kína, az Egyesült Arab Emirátusok és az Európai Unió is, a nagyvállalatok közül többek közt a Siemens, a Renault-Nissan partnercsoport vagy az Electrobras brazil energiaszolgáltató.

Energiatakarékos világítással évente 110 milliárd dollárt spórolhatna a világ - jelentették be Rióban. A hagyományos égők kivezetésével és más egyszerű intézkedésekkel az éves áramfogyasztás 5 százalékkal lehetne alacsonyabb globálisan. Ez az eredménye az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Globális Környezeti Alap (GEF) és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közös felmérésének, amelyben 150 országból származó adatokat dolgoztak fel. Energiatakarékos világítással világszerte 6 százalékkal csökkenhetne a legfőbb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátása. Ez a mennyiség megfelel 450 szénerőmű vagy 122 millió közepes méretű autó kibocsátásának.

KAPCSOLÓDÓ CIKK