Nyolc év hat hónap börtönt kapott első fokon Zuschlag
2010. március 31. 06:10
Új szakasz
Szerdán hirdetnek ítéletet első fokon a maffiavádakkal bíróság elé állított korábbi MSZP-s képviselő, Zuschlag János perében a Bács-Kiskun megyei Bíróságon. A politikust, akit pályázati pénzek eltüntetésével vádolnak, akár 20 év börtönre is ítélhetnék: az ügyész februári vádbeszédében legalább 12 év fegyházat kért rá, miközben a védelem ezt irreálisan soknak tartja.
Zuschlag 2 és fél éve, 2007. szeptember 21. óta van előzetes letartóztatásban, és saját elmondása szerint ez alatt az idő alatt egy 6 négyzetméteres cellát osztott meg két másik fogvatartottal. A politikus március közepén, az utolsó szó jogán elmondott beszédében azt állította, a börtönben eddig eltöltött idő elég volt arra, hogy megbánja tetteit.
Zuschlag Jánost és 15 társát a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, bűnszervezet tagjaként folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt vádolja. A politikus ellen a bizonyítás során lehallgatott telefonbeszélgetéseket és tanúvallomásokat is felhasználtak: az ügyben száznál is több tanút hallgattak ki, és közel százan írásban tettek vallomást.
Korábban a tanúk padjára szólítottak több egykori ifjúsági minisztert és államtitkárt, így Gyurcsány Ferencet és Mesterházy Attilát is. Zuschlag a rá terhelő bizonyítékok és vallomások hatására a vádak egy részét már elismerte, és a védőbeszédben a politikus védőügyvédje is azt mondta, hogy Zuschlag követett el bűncselekményeket.
Az ügyész a február elején elmondott vádbeszédben azt kérte a bírótól, hogy a vádpontok alapján kiszabható 5-20 éves fegyházbüntetés középmértékéhez közel, tehát 12 év körül határozza meg a büntetést. Az ügyész szerint ugyanis az évek óta húzódó eljárás során bebizonyosodott, hogy Zuschlag és társai kilenc fiktív szervezet 72 pályázatán elnyert pénzeket használtak fel törvénytelenül, ezt a magatartást pedig a büntetőjog eszközével meg kell bélyegezni.
Zuschlagot lényegében azzal vádolják, hogy civil szervezeteken keresztül nyert pályázati pénzeket az Ifjúsági és Sportminisztériumtól, de a pénzeket nem a pályázatban vállalt célra használta fel, hanem az MSZP ifjúsági szervezeteire, a Fiatal Baloldal (FIB), illetve az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) rendezvényeire költötte. A 2009 tavaszán vallomásában Zuschlag elismerte, hogy a perben érintett kilenc szervezet közül négy valóban csupán a baloldali ifjúsági szervezetek pénzszerzését szolgálta.
A védelem a per során nem a visszaélések tényét próbálta cáfolni, ehelyett azt igyekezett bebizonyítani, hogy a pályázati pénzekkel elkövetett visszaéléseket Zuschlag és társai nem maffiamódszerekkel, nem bűnszövetkezetben követték el (a védőbeszédről itt olvashat részletesen). A védőügyvéd szerint a pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek finanszírozására "mindenki" a Zuschlagék által is alkalmazott módszert használta, a politikussal együttműködő civil szervezetek pedig nem gondoltak arra, hogy bűncselekményt követnek el. Ha ezt sikerül bebizonyítani, és a bíróság egyedi bűncselekményeknek fogja tekinteni a Zuschlag és társai számlájára élt visszaéléseket, a politikusra jóval kisebb büntetést lehetne kiszabni: a védelem abüntetési tétel alsó határát, 5-6 évet kért a bíróságtól.
Könnyen lehet azonban, hogy a szerdai ítélethirdetés még nem a Zuschlag-per utolsó állomása, hiszen az első fokú ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezhet. Ha valamelyik fél nem elégedett a bíró döntésével, a per a Szegedi Ítélőtáblán folytatódhat.
A bíró már a tárgyalóteremben van, de egyelőre majdnem üres a terem, még a vádlottak sem foglalták el a helyüket.
A vádlottak bejöttek a tárgyalóterembe, amely mostanra megtelt a sajtó munkatársaival.
Tudósítónk szerint Zuschlag arca nagyon komor volt, amikor levették róla a bilincset az ítélethirdetés előtt. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint Őry András vádlott nem jelent meg eddig, ügyvédje szerint hamarosan meg kell érkeznie.
A bíró bejelentette, hogy nem tervez túlságosan hosszú ítélethirdetést: mintegy négy óra alatt végezni szeretne.
Tíz perc szünettel kezdődik a tárgyalás, miután Őry András vádlott nem érkezett meg. A bíró megkérte az ügyvédjét, hogy hívja fel telefonon, és kérdezze meg, mennyit késik, majd szünetet rendelt el. Zuschlag rezzenéstelen arccal, szó nélkül várt eddig. A szünet idejére kivezették a vádlottakat.
A bíró bűnösnek mondta ki Zuschlagot több rendbeli folytatólagosan elkövetett csalásban, egyrendbeli bűnsegédként csalásban, egyrendbeli Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésében felbujtóként, kétrendbeli bűnpártolásban, tizenöt rendbeli magánokirat-hamisításban mint felbujtó. A bűnszervezetben elkövetett csalás vádját nem említette a bíró.
Az ítélet 8 év hat hónap börtön, tíz év közügyektől eltiltás. Zuschlag nem bocsátható feltételes szabadlábra, az előzetesben töltött idejét beszámítják a büntetésbe. Zuschlag arca az ítélethirdetéskor rezzenéstelen volt, nem látszott rajta felfedezhető érzelem.
Az ítélet szerint Lados István bűnös tettesként nyolc rendbeli szerzői jog megsértésében, huszonhárom rendbeli magánokirat-hamisításban és más bűncselekményekben. A büntetése két év börtön, két év közügyektől eltiltás. Az előzetesben és házi őrizetben töltött időt neki is beleszámít a büntetésébe, feltételes szabadlábra nem bocsátható.
Bűnösnek mondta ki a bíró Katus Ferencet is. Büntetése öt év hat hónap börtön, hat év közügyektől eltiltás, beszámítják az előzetesben töltött idejét, feltételes szabadlábra ő sem bocsátható.
Őry Andrásra négy év börtönt, négy év közügyektől eltiltást szabtak ki. Feltételes szabalábra nem bocsátható. Krausz Csaba ötödrendű vádlott büntetése három év börtön, három év közügyektől eltiltás. Feltételes szabadlábra ő sem bocsátható. Varsovszky Balázst két év négy hónap börtönre ítélték és három évre eltiltották a közügyektől.
Zuschlag ellen vagyonelkobzást is elrendelt a bíró. Több ingatlanát elvették.
Zuschlag keze tudósítónk szerint nem remeg, időnként halkan beszélget a mellette ülő vádlottal vagy nyugodt arckifejezéssel hallgatja az ítélet indoklását.
Az indoklás kezdetén a bíró összefoglalta, hogy hogyan működött a pénzgyűjtés a fantomszervezeteken keresztül. Az ügyben érintett egyesületek, ha volt is valamilyen tényleges működésük kezdetben, fantomizálódtak. Voltak olyan egyesületek is, amelyeket eleve úgy hoztak létre, hogy tudták, nem fognak tényleges tevékenységet végezni. Zuschlag politikailag elkötelezett embereket helyezett a szervezetekbe - mondta a bíró.
Helyszíni képekért kattintson a fotóra!
Az ítélet indoklása szerint az egyesületeket ezek a Zuschlag által oda helyezett emberek - strómanok - képviselték, valamint kezelték a bankszámlájukat, amelyeken különböző tranzakciókat hajtottak végre Zuschlag János utasítására. A megszerzett pályázati támogatásokkal el kellett számolni. A pályázatok révén rendszeres jövedelemszerzésre törekedtek.
A csupán formális ellenőrzések lehetővé tették, hogy a vádlottak hosszú időn keresztül folytassák tevékenységüket - mondta a bíró az indokláskor.
A vádlottak pontos feladatmegosztás szerint vettek részt ebben a pénzszerző tevékenységben, melynek irányítója Zuschlag János volt.
A vádirat a bíró szerint nem teljes, számos 2000-2001-es pénzmozgással például nem foglalkozott a bíróság, és olyan pályázatokkal sem, amelyeken végül az ügyben érintett szervezetek nem nyertek, így nem tudtak pénzt szerezni. Hetvenhárom pénzmozgással foglalkoztak, ezek nagy része költségvetési pénzek megszerzéséről szólt.
A bíró azt sorolja, milyen pályázatok során mennyi pénzt szereztek a vádlottak, és mekkora kárt okoztak az egyes szervezeteken keresztül. Zuschlag összesen hat pályázat ügyében volt érintett a bíró szerint.
További vádpontokat sorol fel a bíró, ezekben is számos pályázatról van szó, Zuschlag ezekben az esetekben is érintett a bíró szerint, több más vádlottal együtt. A fiktív szervezetek többek között olyan, meg nem valósult programokra kértek és kaptak pénzt, mint diákújság szerkesztés, gyermek- és ifjúsági konferencia, horvátországi táboroztatás vagy éppen különféle képzések fiataloknak.
Kicsit kezd magas lenni az alapzaj ott hátul, aki elvesztette az érdeklődését, nyugodtan távozzon a hátsó ajtón észrevétlenül, vagy maradjon csendben - szólt rá a bíró az egyre hangosabban sugdolózó és a teremből ki-be járkáló újságírókra. Ezután folytatta az indoklást, fiktív számlákról, űrlapokról és pályázati beszámolókról beszélt.
Egyre jobban unatkoznak az ügyvédek az indoklás hallgatása közben tudósítónk szerint. Van, aki a táskájában matat vagy a tollával kattog, tördeli a kezét, az egyik ügyvéd pedig éppen sms-t ír. Az egyik vádlott a Blikket olvassa. A bíró hamis számlákról, megbízási szerződésekről beszél.
A bizonyítási eszközök ismertetésével folytatódik az indoklás. A bíróság rendelkezésére számos tanúvallomás, bankszámla és irat állt. Az eljárás során felmerült, hogy a nyomozó hatóság mekkora erőket mozgatott meg ebben a nem túlságosan nagy kárértékű ügyben. A bíró szerint a bizonyítás terjedelme nem a kárértékhez igazodik, szinte teljesen indifferens. A bűncselekmény-sorozat nyolcvan tényállásból állt, az ügy eljárási és tartalmi szempontból is rendkívül összetett volt, mondta a tanácsvezető bíró. Csak a szervezetek tevékenységének feltárásával volt lehetséges az ügy kibontása, márpedig ez bonyolult volt - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy ha több részletes feltáró vallomás lett volna, talán nem lett volna szükség annyi tanú meghallgatására sem, a bíróság nem akart a megalapozatlanság csapdájába kerülni.
Azt is részletesen fel kellett tárni, hogy Zuschlag milyen érdekérvényesítő tevékenységet folytatott, ezért meg kellett hallgatni minisztériumi vezetőket is. Ezek a kihallgatások szolgáltak lényeges információkkal, hiába vitatta a hasznosságukat az egyik védő - mondta a bíró. A hosszas eljárás során tudták igazolni, hogy a szervezetek valójában fiktív tevékenységet folytattak, és eleve fantomszervezetekként alakultak meg, vagy azzá váltak.
A bíró szerint Katus Ferenc valótlan alapokon védekezett, ehhez mindvégig ragaszkodott. Őry András többször megváltoztatta vallomását, végül részben feltáró vallomást tett, ezután viszont már saját felelősségét próbálta kisebbíteni. Krausz Csaba minden bűncselekményt tagadott, egyes tevékenységeket, amelyeket írásban bizonyítani tudott a vád, elismert.
Lados István, Zuschlag egykori titkárának vallomása fontos momentuma volt az eljárásnak - mondta a bíró, aki szerint Lados a "vádalku reményében mintegy túlteljesített", a "légből kapott következtetéseit mintegy tényként közölte". A bíró ismertette a Lados feltáró vallomását érintő fenntartásait. Ladosnak kitűnő a memóriája, de néha rosszul emlékszik a bíró szerint, ezért az állításait fokozottan meg kellett vizsgálni.
Lados a védekezése során naív jóhiszeműséget igyekezett mutatni, vagyis arról beszélt, hogy ő nem ismerte fel, hogy szabálytalanul működött valami. Az indoklás szerint azonban ez nem életszerű, Ladosnak tudnia kellett arról, hogy az egyesületek nem végeznek tényleges tevékenységet, és szabálytalanul használják fel a pályázati pénzeket. A vallomása által az ügy nagy összefüggéseit még a nyomozati szakban fel tudták tárni, és adott egy lendületet az eljárásnak - mondta a bírós
Zuschlag mindig az események után reagált vallomásában a bíró szerint. Először megtagadta a vallomástételt, majd később részletes nyilatkozatával addig várt, amíg vádlottársai mind sorra nem tettek vallomást. A bíró szerint mindig megvárta, hogy ki mit mond és hogyan védekezik, majd az elhangzottakkal összhangban állt elő saját vádekezésével. Lényeges információkkal nem szolgált, csak lényegében beismerte azt, amit már semmiképpen nem volt érdemes tagadni - mondta a bíró.
"A beismerését nem látjuk annyira teljes körűnek, mint a védelem" - tette hozzá a bíró, aki szerint Zuschlag mindig "elszámolt háromig", és azt vallotta, hogy mindent Ladossal ketten csináltak, vagyis nem egyedül járt el. Részben elismerte a bűncselekmények elkövetését és bűnösségét is - összegezte a bíróság véleményét a tanácsvezető bíró Zuschlag vallomásáról.
A bíró szerint a lehallgatott beszélgetésekből egyértelműen kiderül, hogy Zuschlag kapcsolatait felhasználva el akarta lehetetleníteni a nyomozást, kapcsolatait megpróbálta rávenni, hogy "avatkozzanak be egy konkrét büntetőeljárásba". "Más következtetést nem lehet levonni ezekből a lehallgatott beszélgetésekből" - mondta a bíró. Szerinte az is nyilvánvaló, hogy Zuschlag valahonnan megtudta, hogy lehallgatják a telefonját. Ettől az időponttól, 2008 februárjától érzékelhetően megváltozott a beszélgetések jellege, a bíró szerint a beszélgetőtársak egyre kevesebb konkrét információt közöltek egymással, és egyre inkább utalásokkal beszélgettek.
A második szünet után Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette, hogy úgy tűnik, délután egy óránál tovább húzódik majd az ítélet indoklása. Emiatt hamarosan ebédszünetet rendel el, hogy a megjelentek egyenek és elintézhessék a parkolójegyeiket, azután pedig folytatódik az indoklás. "Nem akarom összecsapni" - szabadkozott.
Fodor Endre tanácsvezető bíró ebédszünetet rendelt el. További képekért kattintson!
Az egy órás ebédszünetben Kovács M. Gábor, Zuschlag János ügyvédje közölte: még nem tudott részletesen beszélni az ügyfelével, de vélhetően fellebbezni fognak, mert az ítéletet "aránytalanul nagy súlyúnak" tartják. Szerinte nem bizonyítható, hogy bűnszervezetben követtek el bűncselekményt, ezért a másodfokú bíróságtól várják, hogy ezt figyelembe vegye, és csupán 5 évre ítélje Zuschlagot.
Első fokon Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte a Bács-Kiskun megyei bíróság. Fodor Endre tanácsvezető bíró olvasta fel az ítéletet, amely Zuschlag tizenöt vádlottársa közül tizennégyet szintén bűnösnek mondta ki, és csak a tizenhatodrendű vádlottat mentette fel.
Zuschlagot bűnösnek találták több rendbeli folytatólagosan elkövetett csalásban, egyrendbeli bűnsegédként csalásban, egyrendbeli Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésében felbujtóként, kétrendbeli bűnpártolásban, és tizenöt rendbeli magánokirat-hamisításban mint felbujtót. A börtönbüntetés mellett vagyonelkobzást is elrendeltek ellene, több ingatlanát elveszíti.
Az ügyben fontosabb szerepet játszó vádlottak közül Lados István két év, Katus Ferenc öt év hat hónap, Őry András négy év, Krausz Csaba három év, Marsovszky Balázs két év négy hónap, Kullai Tamás három év négy hónap, Prácser László pedig egy év négy hónap börtönt kapott. Velük szemben is vagyonelkobzást rendelt el az elsőfokú bíróság. A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak.
Bár a bíró az ítélet felolvasásakor nem tett említést arról, hogy a bűncselekményeket a vádlottak egy része bűnszervezetben követte el - ez volt ugyanis az eredeti vád többük ellen -, az ítélet jogi indoklásában, szerdán délután bűnszervezetnek minősítette tevékenyégüket. A bíró szerint ennek a minősítésnek minden kritériuma megvalósult, "a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet".
Kovács M. Gábor, Zuschlag ügyvédje az ebédszünetben azt közölte, valószínűleg fellebbezni fognak, mert az ítéletet "aránytalanul nagy súlyúnak" tartják. Az MSZP az ítélet napján bejelentette, hogy a párt kizárja tagjai közül Zuschlag Jánost.
Az ítélet indoklása több órán át zajlott, délután fél háromkor még nem ért véget.