Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt még a legtöbb iskolában a diákok részesültek valamilyen honvédelmi, katonai oktatásban, addig mára ezek szinte teljesen eltűntek. A Honvédelmi Minisztérium (HM) ezért úgy döntött, hogy újra kell éleszteni ezt a fajta oktatást - mondta az [origo]-nak a HM Oktatási és Tudományos Főosztályának (OTF) munkatársa, Mező János alezredes.
A katonai oktatási osztály kiemelt főtisztje szerint erre már csak azért is szükség van, mert hamarosan megszűnik a sorkatonaság, helyére önkéntes haderő lép majd, a pályaválasztó fiataloknak azonban nincs megfelelő alkalmuk az információszerzésre.
Az OTF az oktatási tárcához benyújtott egy akkreditációs kérelmet, hogy a középiskolákban tantárgy lehessen a katonai ismeretekből, és hogy a diákok érettségit is tehessenek ebből a tárgyból. (A HM távolabbi tervei között szerepel az is, hogy a felsőoktatásba kissé más jellegű, úgynevezett honvédelmi ismereti órákat építsen be.) Mező közlése szerint az OM elfogadta a középiskolai oktatásra vonatkozó kérelmet, ami azt jelenti, hogy a 2004/2005-ös tanévben több iskolában tanítani fogják a katonai ismereteket. Az intézmények maguk dönthetik el, hogy felveszik-e a tárgyat. Ha egy diák úgy dönt, érettségi vizsgát is tehet majd katonai ismeretekből.
Az OTF december 10-én tartott egy konferenciát, amelyen 53 középiskola volt jelen. A rendezvényen előadásokat tartottak a bevezetendő tantárgyról, és ajánlásokat tettek annak oktatásához. Mező elmondása szerint vegyes volt a kép a konferencián: az ország minden részéről - Győrtől a fővároson át Tiszavasvárig - érkeztek a gimnáziumok és a szakközépiskolák képviselői.
Az akkreditációs kérelemmel párhuzamosan az oktatáshoz szükséges tankönyv is elkészült. A könyv tervezetét a HM által fenntartott győri Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégium tanárai szerkesztették. A könyv nyomdai elkészítésére és forgalmazására közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelyet az OKKER Kft. nyert meg Mező János tájékoztatása szerint.
Az OTF azt ajánlja az érdeklődő iskoláknak, hogy négyéves képzésben oktassák majd a 208 tanórát felölelő katonai ismereteket. A főosztály szerint az oktatásnak a "katonai életforma és terminológia megismerését, a katonai tulajdonságok, szokások kialakítását, a hivatásszeretetre való nevelést" érdemes megcéloznia. A tantárgy oktatása jelentősen hozzájárul az állampolgári ismeretek szélesítéséhez, bővítéséhez is.
Az érintett iskoláknak nem kell majd külön ezzel a tantárggyal foglalkozó tanárt felvenniük. Mező elmondása szerint ugyanis az egyes részeket, vagy akár témaköröket az ehhez közelálló tárgyak tanárai oktathatnák: a tereptan jelentős részét például bevállalhatja a földrajztanár. Vannak persze olyan elemek, amelyek tanítására valószínűleg érdemes lesz külső oktatókat, hivatásos katonákat felkérni. Ilyen lehet például a lőelmélet vagy az alaki rendszergyakorlat oktatása.
A katonai órákat választó diákok számára vélhetően a legizgalmasabbak a gyakorlati foglalkozások lesznek. Mező János példaként hozta: míg a röppályát, a lövéshez kapcsolódó jelenségeket tanteremben is meg lehet tanulni, a célzást, a lövést csak lőgyakorlaton lehet elsajátítani. Az alezredes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a diákok csak légfegyverrel, a magasabb évfolyamokon kispuskával gyakorlatozhatnak. Harcászati fegyvert, gépkarabélyt semmiképp sem vehetnek a kezükbe. Gyakorlati órán oktatják majd a tereptan egyes elemeit is. A térképismeretet még tanteremben tanulják meg a diákok, lesznek azonban olyan foglalkozások, amikor kiviszik őket terepre, például egy erdőbe, és ott kell megmutatniuk, mennyire tudnak biztosan tájékozódni.