Az iraki magyar katonai szerepvállalás már régóta vitatéma. A Gallup májusi felmérése szerint a magyarok 77 százaléka inkább helyeselné, és csak 15 százalék ellenezné az Irakban szolgáló magyar katonák hazahozását.
Kedden három volt miniszterelnök, Orbán Viktor (Fidesz), Boross Péter (MDF) és Horn Gyula (MSZP) egyeztetett a kérdésről. Orbán és Boross szerint fel kell készülni a magyar csapatok Irakból történő hazahívására. Horn Gyula szerint viszont a közelmúltban született ENSZ BT-határozat hatására elindulhat a konszolidáció a térségben, amihez a magyaroknak is hozzá kell járulniuk.
A volt kormányfők mellett korábban a parlamenti pártok is vitáztak az iraki kérdésről. A Fidesz tartózkodott, az MSZP pedig nemmel szavazott arra az MDF-es javaslatra, hogy vonják ki a magyar katonákat Irakból, ha az ENSZ nem veszi át az irányítást június végén. Az SZDSZ szerint maradniuk kell a katonáknak, mert a kivonulás engedmény lenne a terrorizmusnak, a következmény pedig a teljes káosz lenne.
A támadás előtt nem sokkal, szerdán délután a kormány döntött arról, hogy 120 magyar felderítőt ajánl fel a honvédség a NATO afganisztáni hadműveletéhez. A szerdai kormányülésen arról is döntés született, hogy takarékossági okokból ezer főben korlátozták a külföldön szolgálatot teljesítő katonák számát. Jelenleg 1057 magyar katona szolgál a magyar határon kívül, azt azonban még nem tudni, hogy mely missziókban csökkentik a magyarok számát.