Kétszáz fős kormányzati tisztikar felállítását tervezik<br/>

Elit tisztikar felállítását tervezi a kormány. A 200 fősre tervezett "kormányzati tisztikar" feladata - az előterjesztés szerint - egyebek között az, hogy segítse a közigazgatási katonai, rendészeti stratégiai döntések előkészítését, végrehajtását és elvégezze a kancelláriaminiszter által esetenként meghatározott tennivalókat. A BM szerint szó sincs kormány alá rendelt csapatról. Az alkotmányjogász úgy véli: demokráciában nem szokás a közigazgatást militarizálni.

Minőségfejlesztés címén a közigazgatási vezérkarhoz hasonló kormányzati tisztikar létrehozását tervezi a kormány a fegyveres és rendvédelmi szerveknél - áll a lapunk birtokába került, a Belügyminisztériumban készült javaslatban. Az elit csapat tagjai hivatásos állományú katonák, határőrök, rendőrök, katasztrófavédelmi szakemberek, a büntetés-végrehajtás és a nemzetbiztonsági szolgálatok tisztjei lehetnének. Azok pályázhatnak, akik megfelelnek a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés követelményeinek, a fegyveres szervek országos parancsnokságain dolgoznak, eredményes versenyvizsgát tettek vagy az alól mentesülnek. (A versenyvizsgáról és a mentesítés szabályairól még nincs kialakult elképzelés.)

A terv szerint a fegyveres erőknél 2002. január l-jétől országos parancsnoki beosztást csak az tölthet be, aki kormányzati tiszti címmel rendelkezik, amelyet a miniszterelnök adományoz.

A tisztikar létrehozásáról szóló paragrafust a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénybe szeretnék beiktatni. A kormány kérésére az érintett szaktárcák (Igazságügyi, Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium) munkához láttak. A BM tervezetéből kiderül, az elit csapatba pályázónak felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább középfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie.

A kormányzati tisztikar tagjai a közigazgatási katonai, rendészeti stratégiai döntések, programok előkészítésében és végrehajtásában, az európai integrációval összefüggő, fegyveres szervezeteket érintő feladatok ellátásában segítenének majd a kormányzatnak. A tisztek esetenként elvégzik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által meghatározott feladatokat is – áll a javaslatban.

A folyamatos továbbképzésben részesülő tisztek kormányzati érdekből legfeljebb hat hónapig más fegyveres szervhez is áthelyezhetők. A tervezet szerint a kormány a felmentett kormányzati tisztek foglalkoztatására öt évre szóló, vagyis a kormányzati cikluson túlmutató rendelkezési állományt működtet. A kormányzati tiszti címről csak lemondani lehet, vissza nem vonható.

Zsinka András, a BM főosztályvezetője elmondta: szó sincs arról, hogy a kormányzati tisztikar a kormány alá rendelt csapat lesz majd. Az elkészült előterjesztés is csupán munkaanyagnak tekintendő. A kormányzati tisztikar kifejezés tartalma nem más, mint "fegyveres és rendvédelmi főtisztviselők csoportja".

Zsinka András főosztályvezető úgy véli, a tisztikar kialakítása, miként a közigazgatási vezérkaré is, az EU-csatlakozásból fakadó feladat. Vagyis a jövőben minőségi szakemberekre van szükség, akiket jobb fizetéssel kecsegtetve nem "szív el" a civil gazdasági szféra. Zsinka András egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mindezt a kormány kezdeményezi, hiszen annak hivatala, a MeH a közigazgatási adminisztráció központja.

A Miniszterelnöki Hivatal információs főosztályának vezetője, Navracsics Tibor úgy tudja, hogy a speciális tisztikar létrehozásáról a kormány március 24-25-i informális ülésén született döntés. Lapunk úgy tudja, hogy az érintett tárcák közigazgatási államtitkárai április 14-én egyeztetik előterjesztéseiket.

A Belügyminisztériumhoz tartozó határőrségnél is úgy tudják, hogy főtisztviselőkből álló csoportot akarnak létrehozni, azonban az erre vonatkozóv javaslatok még kezdeti stádiumban vannak.

A Honvédelmi Minisztériumtól azt a tájékoztatást kapta lapunk, hogy a kormányzati tisztikarral kapcsolatos elméleti munkák folynak, de még kialakulatlanok az elképzelések arról: hogyan lehetne a közigazgatási elit csapatra vonatkozó elveket a fegyveresekre adaptálni.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalában érdeklődésünkre elmondták: jelenleg adatgyűjtés folyik a szervezeteken belül, hogy felmérjék, a kormányzati tisztikarba kerüléshez szükséges feltételeknek hány alkalmazottjuk felel meg. Leghamarabb a következő hét első felében lesz lehetőségük, hogy megfogalmazzák a törvénymódosítással kapcsolatos álláspontjukat.

Az ORFK-tól kapott információ szerint a vidéki rendőrkapitányságokon ellenérzést keltett az a javaslat, amely szerint a jövőben országos parancsnoki beosztásba csak "kormányzati tiszt" kerülhet. Ezt a címet ugyanis kizárólag az országos parancsnokságon dolgozók nyerhetik el, következésképpen a legeredményesebb megyei vezető sem számíthat további előmenetelre.

- A demokráciákban nem szokás militarizálni a közigazgatást - jelentette ki Szikinger István alkotmányjogász. Szerinte egy ilyen elit alakulat létrehozása a kormányzat centralizációs törekvéseinek erősödését mutatja. Veszélye abban rejlik, mondja, hogy a szolgálati törvény előírása szerint a jogellenes parancsot is teljesíteniük kell.

- Nem tisztázott, hogy a civil kontroll keretében hol foglalna helyet ez a tisztikar - jelentette ki Deák Péter katonai szakértő. Megzavarja a honvédvezetés és a többi fegyveres szervezet folyamatos működését, hiszen ez elszakad a rendszer hétköznapi életétől, ami veszélyessé teheti tevékenységének jellegét. Ugyanakkor nem eurokonform. Az ország első számú védelmi szervezete a Magyar Honvédség katonai vezetése, amelynek a fegyveres testületekkel együtt a köztársasági elnök a főparancsnoka - nyilatkozta Deák Péter.

Csepeli Görgy szociológus szerint csak diktatúrákban képzelhető el ilyesmi. - Az egészet a megvalósíthatatlan kormányzati álmok közé sorolom.Alkotmányos okok miatt ugyanis ez az ötlet kivitelezhetetlen - válaszolta a szociológus lapunk kérdésére.

(Népszava)