A Fővárosi Bíróság megkezdte annak az ügynek a tárgyalását, melyben Deésy Géza, az úgynevezett kazetta-botrány kirobbantója hatvanmillió forint kártérítést követel Torgyán Józseftől, a kisgazdapárt elnökétől. Deésy Torgyán József február elsejei, sajtóban megjelent közleményét sérelmezi, mely szerinte rontotta a jó hírnevét, és ezáltal több kára is származott belőle. Torgyán február elsején több bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Deésyt.

Deésy állítja: Torgyán miatt esik el
megrendelésektől
Deésy Géza Torgyán József február 1-jei közleményét sérelmezi, amelynek kijelentései szerinte alaptalanok, és alkalmasak jó hírnevének és becsületének csorbítására. Deésy azért ekkora összegben határozta meg a kártérítési összeget, mert úgy véli, hogy "aki 60 milliós értékű üres telket tud vásárolni, és liftes villát tud építeni, nyilvánvalóan olyan anyagi helyzetben van, hogy meg tudja fizetni ezt az összeget"

Torgyán József február elsejei közleményében - amely miatt Deésy a pert elindította - a következő állt: "Deésy Géza nem pártatlan koronatanú, hanem politikai ellenfeleim által létrehozott lejárató, hamisan vádoló csoport vezetője, aki ez év januárjában hivatalom titkárságvezetőjét is megzsarolta, és lejáratásom érdekében egyéb bűncselekmények elkövetésével is alaposan gyanúsítható. Így az Agrárinnovációs Kht. iratainak ellopásával, valamint olyan hamis banki átutalásokkal, amelyek több személyt érintőleg alkalmasak lehettek volna újabb Népszava-rágalmak megfogalmazásához. Emiatt büntetőeljárások vannak folyamatban."

Pénteken a felperes és az alperes is a tárgyalás felfüggesztését kérte a Fővárosi Bíróságtól, de a bíróság megkezdte az ügy tárgyalását. A felperes Deésy Géza azt kérte a bíróságtól, hogy a pártelnök ellen a Fővárosi Nyomozó Hivatalnál hamis vád alapos gyanúja miatt tett büntetőfeljelentése alapján induló eljárás befejezéséig függesszék fel a tárgyalást.

Torgyán József ügyvédje pedig az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága által üzletititok-sértés és csalás bűntettének alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozás lezárultáig kérte a tárgyalás felfüggesztését. Torgyán jogi képviselője szerint ugyanis az ismeretlen tettes ellen indított nyomozás folyamán fény derülhet arra, hogy Torgyán február elsejei közleménye valós információkat tartalmazott-e, hiszen ha bebizonyosodik, hogy Deésy valóban elkövette azokat a bűncselekményeket, akkor nem perelhet a jó hírneve megsértése miatt.

Torgyán József ügyvédje eltúlzottnak és megalapozatlannak ítélte a felperes kérelmét a kártérítés összegének megállapítására. Az ügyvéd elmondta, hogy ilyen magas összegű kártérítés ismeretei szerint még nem volt a magyar bírói gyakorlatban.

Deésy Géza az ORFK nyomozásával kapcsolatban közölte: nem tud olyan hatósági intézkedésről, amelyben érintett lenne; ellene jogi úton nem léptek fel. Deésy közölte: "Torgyáni csavarnak" tartja, hogy a pártelnök nem létező bűncselekményt akar kreálni azért, hogy saját ügyeiről elterelje a figyelmet.

Deésy közölte: Torgyán József közleményének megjelenése óta üzleti körökben kezd hátrányos helyzetbe kerülni építőipari kivitelezéssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó cége, sőt konkrét megbízás elvesztéséről is beszámolt. Jelezte, hogy banki hitelkérelmeik elbírálásakor szintén tapasztalható ez a megkülönböztetés. Azt is elmondta, hogy személyét illetően nem nagyon tapasztalja a közlemény hatását, bár már háromszor kellett mobiltelefon-számot változtatnia, mert "Torgyán-hívőktől" kapott kellemetlen hívásokat.

Torgyán József jogi képviselője szerint Deésy cége kárát akarja érvényesíteni, amely e pernek nem tárgya, szerinte Deésy Géza nem bizonyította sem jogalapját, sem mértékét az általa követelt kártérítésnek. A bíró kérdésére Deésy Géza közölte, hogy jó hírnevének és becsületének megsértése miatt indította a pert, nem pedig cégének az ügyből fakadó hátrányai miatt.

A bíróság június 27-re halasztotta a tárgyalást, amelyen a Deésynek bizonyítania kell a nem vagyoni kár létét, Torgyán Józsefnek pedig azt, hogy állításai megfelelnek a valós helyzetnek. A bíróság tájékozódni fog az ORFK-nál arról, hogy a Torgyán József jogi képviselője által említett nyomozás milyen stádiumban van és abban kik érintettek.

Deésy Géza a tárgyalást követően elmondta: arra számított, hogy a bíróság fel fogja függeszteni a tárgyalást, ezért nem hozott magával ügyvédet. Közölte: be tudja bizonyítani, hogy Torgyán József kijelentései jó hírnevét és becsületét csorbították.

A kazetta-ügyet január 31-én robbantotta ki a Népszava cikke. A kazettán lévő felvétel arról szól, hogy üzletemberek miként juttassanak el 3 és fél millió forintot Torgyán József fiának. Torgyán Attila a megbeszélésen résztvevők szavai szerint a pénzért cserébe közbenjárást ígért egy százmilliós nagyságrendű állami támogatáshoz. Torgyán Attila, akárcsak pártelnök apja, azt állítja, hogy szó sincs korrupcióról, senkitől nem fogadott el pénzt és nem ígért közbenjárást sem. A kazettát apa és fia manipulációnak tartják. Többször emlékeztettek Deésy Géza, a Stadler-per negyedrendű vádlottjának múltjára, akit többször is elítéltek gazdasági bűncselekmények miatt. A kazetta kivizsgálása után az ügyészség nyomozást indított, amelyben Torgyán Attilát gyanúsítottként hallgatta ki.

A vállalkozó állítása szerint az ügyről tárgyalt kisgazda politikusokkal, köztük Lányi Zsolttal is. A vele való találkozása után pedig értesítette a Fidesz vezetőit is. Deésy azt állítja, hogy legalább háromszor járt a Fidesz székházban, ahol Rogán Antallal beszélgetett erről a témáról. Rogán Antal elismerte, hogy már decemberben tudtak az ügyről, de azt nyilatkozta, neki nem kellett semmit kezdenie az információval.

Március végén arra is fény derült, hogy Keller László szocialista képviselő is tudott a kazetta-ügyről, sőt azt állítja, hogy bejelentést is tett erről a legfőbb ügyésznek. Polt Péter ezt tagadja. Keller László leveléből valóban kitűnik, hogy abban nem ejtett szót a kazettáról.

[origo]