Az unióban már most sem számolnak a központi régió támogatásával <br/>

Bár a régióhatárok módosításának gondolata korábban a Külügyminisztériumban is felmerült, mégsem történt mind ez idáig előrelépés. Sőt, három hete megválaszolatlan Demszky Gábor levele is, amelyben a főpolgármester arra figyelmezteti a tárca és a központi régió vezetését: az unióban már most olyan dokumentumokkal dolgoznak, amely alapján a központi régió nincs az elsődlegesen támogatandó régiók között. Így hazánk évi 160 milliárd forinttól esik el.

Továbbra sincs előrelépés a régióhatárok megváltoztatásának ügyében. Pedig a döntés sürgető lenne, hiszen minél előbb ki kellene alakítani a végleges régióhatárokat. A korábbi számítások szerint Magyarország valamennyi régiója az első számú kiemelt régiók közé tartozott volna, azok közé, amelyek a legnagyobb uniós támogatást kapják. A tervezett uniós csatlakozás csúszása és az elmúlt évek gazdasági fejlődése eredményeképp azonban a Közép-Magyarországi Régió kikerült ebből a körből. Így Magyarország 7 régiója közül éppen a legnépesebb nem részesülhetne a támogatásból. Összességben évente 160 milliárd forintnyi kiesést okozna ez hazánknak, s a 10 millió lakosból csupán 7 millió számítana a támogatandók közé.

Mindez azonban megelőzhető, ha módosítják a régióhatárokat. Ezért a Városháza tervei szerint az eddig Budapestet és Pest megyét egyesítő központi régióhoz csatolnák Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyét.

Ha a határok változatlanok maradnak, a közép-magyarországi régió esetén a GDP egy főre jutó értéke 82,9 százalék lesz. Az EU strukturális alapjából azonban csak azokat a régiókat támogatják, amelyeknél a GDP egy főre jutó értéke nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.

Éppen ezért Demszky Gábor levélben kezdeményezte a régióhatárok megváltoztatását a kormánynál. A főpolgármester három héttel ezelőtt fordult írásban a Külügyminisztériumhoz, s egyidejűleg felkereste a javaslattal T. Mészáros András Pest megyei elnököt, a Közép-Magyarországi Régió elnökét is. Levelében figyelmeztetett: a közelmúltbeli varsói főpolgármesteri találkozón az Európai Unió (EU) szakértői olyan térképpel dolgoztak, amelyen a központi régió már nem szerepelt az elsődlegesen támogatandó régiók között.

A Külügyminisztérium megkapta a főpolgármester levelét, s napokon belül válaszolni fog rá -tudtuk meg Horváth Gábor szóvivőtől. Arra azonban nem tudott választ adni, erre ez idáig miért nem került sor.

T. Mészáros András, a Pest megyei önkormányzat elnöke szerint Demszky Gábor már többször kapott választ erre a kérdésre. Az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának elnöke például arról tájékoztatta a főváros képviselőjét, hogy az uniós csatlakozásokról tárgyaló delegációt bízták meg azzal, hogy dolgozza ki, miként kerülhet az egész ország a kiemelt támogatást kapók kategóriájába.

A központi régió elnöke szerint azonban újabb megyék hozzácsatolásával átláthatatlanná válna a rendszer, hiszen az így is az ország GDP-jének 40-45 százalékát előteremtő régió túlságosan nagy lenne a többihez képest. Ezért kívánatosabb lenne a jelenlegi régió szétválasztása, Pest megye ugyanis alkalmas önállóan is egységet alkotni.

Ha a kormányzat részéről van ilyen akarat, Nógrád megyében valószínűleg támogatnák a megye központi régióhoz történő csatolását - tudtuk meg korábban Becsó Zsolttól, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács elnökétől. Heves megye területfejlesztési igazgatója figyelmeztetett: térszerkezetileg Budapestnek már így is nagy a súlya, a GDP csaknem 40 százalékát itt termelik meg, s itt él a lakosság ötöde is. Nem lényegtelen kérdés az uniós források megszerzése, de a döntést valószínűleg politikai alapon hozzák majd meg - véli a szakember.

- A régióhatárok változtatásához a területfejlesztési törvény módosítására van szükség. Ezt azonban - az SZDSZ színeiben sem - mindaddig nem kívánjuk kezdeményezni, amíg nem tudunk konszenzust kialakítani a kormánnyal - mondta Demszky Gábor. - A jogszabály megváltoztatása ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha egyetértésre tudunk jutni a megyékkel. Az ehhez szükséges egyeztetéseket azonban a Városháza nem tudja lefolytatni az érintettekkel, azt a kormánynak kellene megtennie -tette hozzá. A megyék érdekei ugyanis szerteágazók. Nógráddal lenne a legkönnyebb megállapodni, ám ennek az egyetlen megyének a felvétele kevés ahhoz, hogy a GDP ne érje el a 75 százalékos limitet.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(200. december 22.)