Debrecenben új belváros épül

2010-ben párhuzamosan egy magyar és egy német város lesz Európa kulturális fővárosa. A főként presztízsértékkel bíró címért Németországban már csak két város - Essen és Görlitz - verseng, hazánkban hét nagyváros - Budapest, Debrecen Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron - várja az eredményhirdetést. A már beadott pályaművek jó esetben nem csak azt mutatják be, hogy miként fejlődne az adott város, ha elnyerné a címet, hanem a már folyamatban lévő beruházásokra, fejlesztésekre is rávilágítanak. Elsőként Debrecen ötéves vízióját vettük szemügyre.

Az összköltségvetés elenyésző részébe, mintegy 1 milliárd forintba kerülne a Lúdas Matyi-park, amely jórészt az 1960-ban épült, de mára jelentős mértékben elavult vidámpark alapjaira épülne. Ugyanitt kapna helyet a felújított állatkert, illetve egy gyerekeknek szóló témapark is, melyben a klasszikus magyar népmesék szereplői elevenednének meg.

A Hortobágyi Nemzeti Park rendezésében jönne létre a Nomád olimpia - a név egy méretében és programjában egyaránt nemzetközi lovasnomád-találkozót takar. A 2010 augusztusára tervezett rendezvény célkitűzései között főként az szerepel, hogy közelebb hozza egymáshoz Európa, Ázsia és Amerika nomád kultúráit - egy hétig tehát különböző lovassportokban egymással versenghetnének az észak-amerikai sziú indiánok, az ukrajnai kozákok, a lengyelországi tatárok, illetve a magyar betyárok. A szervezők szerint mindez legalább 100 ezres tömeget vonzana, cserébe az ötlet megvalósítása több mint 4 milliárd forintba kerül - igaz, ebből az összegből egy nagyméretű stadion is épülne a Hortobágyon.

Hasonló léptékű lenne az a beruházás, melynek során Debrecen önálló kiállítási és vásárközpontot kapna: a repülőtér mellett kijelölt tízhektáros területen egy közel 10 ezer négyzetméteres fedett csarnok épülhetne, melynek közvetlen környezetében egy 40 ezer négyzetméternyi tér jut szabadtéri rendezvényeknek. A tervezett expo előzetes költségvetése mintegy 5,3 milliárd forintot tesz ki, ebből több mint 3 és fél milliárd forintot saját erőből teremtene elő a város önkormányzata.

Az országhatáron túlra nyúlik a Városok, falvak szövetsége nevű projekt, melynek során Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország mintegy kétszáz települése alakítana az Európai Unió által is elismert kulturális régiót - a frissen csatlakozott országok közül ez az első ilyen kezdeményezés. A szövetség amellett, hogy olyan hangzatos célkitűzésekkel kecsegtet, mint a kulturális önállóság és függetlenség, arra is lehetőséget ad, hogy a régió közvetlenül Brüsszelnek nyújthasson be pályázatokat, nem beszélve a határon túli magyarság és az anyaország lakosai között várható új, minden korábbinál erősebb közösségek kialakulásának reményéről. Mindennek természetesen megvan az ára: a szövetség létrehozása, illetve a hozzá kapcsolódó infrastruktúra a pályázatban 2 milliárd forintos költséggel szerepel.

A nemrégiben átadott, közel 1000 ágyas Campus Hotel

Az Európa kulturális fővárosa címre áhítozó magyar városokkal összehasonlítva Debrecené a legmagasabb költségvetésű pályázat, igaz, Eger a maga 76,64 milliárdos tervével nem sokkal marad el a cívisváros mögött. A debreceniekről azonban korántsem lehetne azt állítani, hogy légvárat építenek: a hozzávetőleg harmincmilliárd forintra rúgó önrésszel Debrecen számít a legkisebb állami támogatásra. Kósa Lajos polgármester elmondása szerint jelenleg mintegy 24 milliárd forintnyi beruházás van folyamatban, a tervezett összköltségvetés egyharmada tehát már biztosan megvalósuló projektekbe folyik. A város az említett kulcsprojekteken felül 20 milliárd forintot szán közlekedésfejlesztésre - többek között kerékpárutak, új trolibuszjáratok és egy új villamosvonal épülne ebből az összegből -, mintegy 9 milliárd forintot kíván informatikai fejlesztésekre fordítani, 14 milliárd forintért pedig a kulturális fővárosi címhez tartozó programokat szervezne.

Nehéz túlbecsülni, hogy az Európai Unió által odaítélt cím mekkora kulturális, infrastrukturális és nem utolsósorban gazdasági fejlődést hozhat egy város történetében. Debrecen jövőjét tekintve mindenképpen biztató jel, hogy a pályázat végeredményétől függetlenül már most egy új belváros épül - közvetlenül az alig pár éve felújított, a régi belváros központjának tekinthető Kossuth tér mellett.