Kártérítést kapott az ágyról leguruló meztelen beteg

Egyre több olyan kártérítési per indul orvosok ellen, amikor nem konkrét szakmai hiba miatt kezdődik az eljárás, hanem az emberi méltóság megsértése vagy a nem megfelelő tájékoztatás az ok. Egy kórházigazgató szerint rosszak a körülmények,  míg az ügyvéd erre azt mondja: a beteget nem érdeklik, nem is érdekelhetik a körülmények, jogaik vannak. Az intézmény vezetője szerint ráadásul néhány beteg és ügyvéd a perekkel akar pénzt keresni. Az ország különböző kórházait jelenleg több mint egymilliárd forintért perlik, ennek meghatározó része fővárosi intézmények elleni követelés.

"Van néhány beteg, aki megtudta, hogy ezzel pénzt lehet keresni, és a próbálkozás sajnos sokszor be is jön. Ez ördögi dolog, tudom én, de ez van" - állította Radnai Zoltán az orvosok ellen indított kártérítési perekkel kapcsolatban. A Szent István Kórház főigazgatója az [origo] kérdésére közölte, hogy az általa vezetett intézmény ellen jelenleg ötven per van folyamatban, a felperesek igénye összesen 220 millió forint. Elmondta: ezek nem műhibaperek, azokban az esetekben sokkal világosabb a helyzet.

A statisztikák szerint egyre gyakrabban nem konkrét szakmai hiba, hanem például a nem kielégítő tájékoztatás, vagy az emberi méltóság megsértése miatt kezdeményeznek kártérítési pereket orvosok és kórházak ellen. A főigazgató elismeri, hogy vannak ezek között jogos esetek is, az orvosi szakmának még meg kell tanulnia, hogy kivétel nélkül mindenkit, minden egyes részletről, esetleges szövődményekről tájékoztatni kell, ami egy rendkívül bonyolult dolog.

Radnai szerint a kevés és túlterhelt orvos, valamint a nem megfelelő hotel-szolgáltatás olyan körülményeket teremt, amelyek között "könnyebben kinyílik a bicska egyes páciensek zsebében. Ehhez jön hozzá, hogy valakik súgnak a betegeknek. Bizonyítani ezt nem tudjuk, így ez csak vádaskodás, de határozottan hisszük, hogy vannak erre specializálódott ügyvédek." - tette hozzá a főigazgató. Ő nem tudja elképzelni, hogy az emberi méltóságot sértő orvosok vannak, mint elmondta, ha az orvos-beteg kapcsolat nem megfelelően alakul, akkor "félreérthet egy-egy szituációt a páciens".

"Borzasztó szomorú vagyok, hogy ugyanazokat az érveket hallom 2005-ben, mint 1990-ben, amikor az első kártérítési perek elindultak Magyarországon. Nagy baj, ha még mindig itt tartunk" - válaszolta az [origo] megkeresésére Simon Tamás ügyvéd. Szerinte a kártérítési igényeknek nagyjából a harmadát okozhatják a finanszírozásra visszavezethető nem megfelelő körülmények, de ez nem érdekli, nem is érdekelheti a betegeket. Ez a kórház és az egészségügy problémája. Az ügyvéd abszurdnak tartja azt az orvosok között terjedő pletykát, mely szerint ügyvédek járnak be a kórházakba a betegek közé, véleménye szerint ez teljesen megalapozatlan

"Az ilyen eljárások által a betegek jogai érvényesülnek. Márpedig ha a polgári jogokat érvényesítjük, az pozitív dolog"- közölte Skultéty László, a GKI-Egészségügy-kutató Intézet ügyvezetője. Elmondta, hogy való igaz, "a balhét a kórház viszi el, és az ügyvédek sem erkölcsi okokból dolgoznak, de az ő dolguk a jogalkalmazás, az egészségügyi intézményeké meg a megfelelő tájékoztatás és az emberi méltóság betartása." Szerinte a kórházak közötti nagyobb verseny ebbe az irányba vinné a rendszert.

Egy orvosok számára a műhibákról rendezett szerdai konferencián elhangzott, hogy joggal kérhet a beteg kártérítést, ha például a műtétbe való beavatkozása előtt nem tájékoztatták a lehetséges szövődményekről, majd később károsodás érte. Hiszen ha kellőképpen tájékozott lett volna, nem biztos, hogy igent mond a beavatkozásra. Sikerrel fejeződtek be már perek az emberi jogok megsértése miatt is. Egy páciens részére például százezres nagyságrendű kártérítést ítéltek meg, mert miután leesett az ágyról, egy órán keresztül nem vették észre, hogy meztelenül fekszik a földön.

Az eddig Magyarországon megítélt kártérítési összegek a százezer forinttól (emberi méltóság megsértése) a százmilliós nagyságrendig (rendkívül súlyos egészségkárosodás) terjednek. Évente átlagosan 400-500 ilyen jellegű eljárás indul, az ország különböző kórházai ellen jelenleg több mint egymilliárd forint értékben folynak kártérítési perek. Ezek meghatározó részét néhány fővárosi intézmény ellen indították a betegek.