Államfői rezidenciák a budai vártól a társasházakig

2005.08.28. 16:56

Ahogy most Sólyom László köztársasági elnöknek, úgy az Árpád-házi uralkodók többségének sem volt államfői, illetve királyi rezidenciája. Korai királyaink így az udvartartásukkal állandóan vándoroltak, és a vármegyéket vezető ispánoknak kellett vendégül látni őket. Úgy tűnik, a mostani államfőnek nem kell vándorolnia, és elköltözhet jelenlegi lakásából, mivel az állam mégsem adja el az államfői rezidenciát is magába foglaló Béla király úti ingatlanegyüttest.

Sokáig úgy tűnt, hogy az új államfőnek hosszú ideig megfelelő rezidencia nélkül kell élnie, mivel a régit már eladták, újat pedig még nem találtak. Most megoldódni látszik ez a probléma: a XII. kerületi Béla király úti ingatlan területén mégsem építenek lakóparkot, mivel az új kerületi szabályozási terv nem engedi ezt meg, így visszalép az ingatlanegyüttes megvételétől a Magyar Fejlesztési Bank. A tizenhárom hektáros terület kezelői joga visszaszáll a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra, így az új köztársasági elnök beköltözhet majd a rezidenciára. Jelenleg saját társasházi lakását használja rezidenciaként Sólyom. Az új államfői rezidencia kijelölése körüli viták kapcsán az [origo] összegyűjtötte merre laktak a magyar államfők Istvántól Mádlig.

Az Árpád-háziak rezidencia híján vándorolgattak

A korai Árpád-házi királyoknak nem volt állandó rezidenciájuk, udvartartásukkal vándoroltak egyik helyről a másikra a hatalmas birtokaikon, és a vármegyéket vezető ispánoknak kellett vendégül látniuk őket. Az állandó királyi székhely és rezidencia kialakulása a tatárjárás (1242) utánra tehető. A nagy várépítési hullámnak és a városalapításoknak köszönhetően egyfelől olyan helyek jöttek létre, amelyek alkalmassá váltak a királyi udvar állandó székhelyéül, másfelől a királyi birtokok nagysága is összezsugorodott, ami szintén letelepedésre inspirálta az uralkodókat.

Visegrád-Diósgyőr-Buda

IV. Béla kezdte el a budai vár építését, és elkészülte után, Budát már székhelyének tekintette. Károly Róbert a visegrádi várban lakott, mert a budai polgárok megkoronázásakor nem engedték be a várba. Utódja, Nagy Lajos, amikor éppen nem háborúzott valahol a szomszédos országokban, akkor Visegrád mellett a diósgyőri várban időzött szívesen. Luxemburgi Zsigmond, akit később cseh királlyá és német-római császárrá koronáztak, fő magyarországi tartózkodási helye a budai vár volt, de előtte eltöltött egy kis időt Siklóson is, az egyik nagy hatalmú bárói liga fogságában. Zsigmond emellett Tatán építtetett magának vadászkastélyt. A Zsigmond utáni királyok már a budai várból irányították az országot. Mátyás király azonban - Károly Róberthez hasonlóan - Visegrádon is sok időt töltött reneszánsz palotájában. Mátyás uralkodása végén, miután elfoglalta Bécs városát, oda költözött, hogy megvalósíthassa európai uralmi terveit. Ezek az elképzelései azonban meghiúsultak, mivel ételmérgezés miatt 1490-ben Bécsben meghalt.

Miután a törökök elfoglalták Budát és három részre szakadt az ország, a magyar királyi címet megszerző Habsburgok Bécsből kormányozták a kezükön maradt területeket, az erdélyi fejedelmek udvara pedig időről-időre változott, a legnevezetesebb közülük: Gyulafehérvár, Szeben és Kolozsvár. Buda visszafoglalása (1686) után a magyar királyi címet viselő Habsburg uralkodók nem költöztek vissza Budára, hanem maradtak a bécsi Burgban, a magyar főváros pedig Pozsony maradt egészen 1848-ig. A Habsburg uralkodók a pozsonyi várban időztek leginkább, ha magyarországi ügyeket intézték. Ferenc József Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban, vagy a budai várban szállt meg, ha uralkodói kötelessége Magyarországra szólította Schönbrunnból.

Kádáréknál tyúkok kotlottak

Forrás: ORIGO
A Kádár-villa egy kicsit átalakítva

Az első világháború és a Habsburgok bukása után Horthy Miklós lett a kormányzó, aki a régi királyokhoz hasonlóan a budai várból kormányozta az országot, de volt egy úszómedencés rezidenciája a Rózsadombon is. A több évtizedig az ország első emberének számító Kádár János a rózsadombi Cserje utcában lakott, egy mai szemmel (és a környékbeli épületekkel összehasonlítva) szerénynek tűnő villában. Kádárék tyúkokat is tartottak, a kertben szabadon kószáló szárnyasokat gyakran dobálták meg a szomszédos óvodába járó gyerekek. A Kádár-villát a rendszerváltás után kincstári vagyonként a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelte, 1998-tól például egy televíziós műsorvezető, Geszler Dorottya lakott ott néhány évig bérlőként. Férje, a Citadellán végrehajtott engedély nélkül építkezés miatt elhíresült vállalkozó, három évvel ezelőtt elkezdett ráépíteni egy emeletet az épületre, de mivel időközben felesége elvált tőle, és a bérleti jogviszonyt is felmondta, kirakták az ingatlanból.

A rendszerváltás utáni első államfő, Göncz Árpád egy darabig a társasházi lakásában lakott köztársasági elnökként, míg a Szabadság-hegyen levő Béla király úti több hektáros kincstári ingatlanon ki nem jelölték az államfői rezidenciát. Utána utódja, Mádl Ferenc költözött oda, aki még most is ott lakik, amíg fel nem újítják a számára felajánlott ingatlant.

KAPCSOLÓDÓ CIKK