Képtelen tartani saját törvényhozási tempóját a kormány, a parlament az év végéig valószínűleg nem tudja elfogadni az új alkotmányhoz szükséges, a fontosabb területek működését szabályozó összes sarkalatos törvényt. Kormánypárti források szerint a csúszás oka, hogy a szükséges politikai döntések nem születtek meg, ráadásul több olyan jogszabályt is el kellett fogadni, amelyet nem terveztek előre.

Az eredeti cél az volt, hogy az új alkotmányhoz készülő 32 sarkalatos törvényt még az idén fogadja el a parlament, ez azonban nem lesz tartható - mondta az [origo]-nak egy ismertebb fideszes képviselő.

Egy másik, kormányzati tisztséget is betöltő fideszes képviselő szintén azt mondta, hogy csúszik a kormány az eredeti célkitűzéséhez képest, jelenleg az a cél, hogy az új alkotmány életbelépéséhez szükséges sarkalatos törvényeket elfogadják idén. Erre azért van szükség, mert alkotmányellenes állapotot okozna, ha az új alkotmány ellentétes rendelkezéseket tartalmazna, mint ami a fontosabb területeket átfogóan szabályozó, most érvényben lévő törvényekben olvasható. A családok védelméről szóló törvényt például nem feltétlenül kell elfogadni az új alkotmány életbe lépésig, az alaptörvény azonban ezt is a kétharmados törvények közé sorolja.

A források szerint a csúszások oka, hogy nem születtek meg a törvényjavaslatok elkészítéséhez szükséges politikai döntések. Az egyik forrás szerint például a népszavazási törvénytervezetet eredetileg csak a választási törvényjavaslat benyújtása után akarták beterjeszteni a parlamentnek, annak ellenére, hogy a népszavazásról szóló javaslat jóval előbb kész volt. A forrás szerint a választási törvényjavaslat előkészítése azonban lassabban zajlott, így mégis a népszavazási törvényjavaslat került előbb a parlament elé.

A fideszes források szerint a menetrendet az is felborította, hogy több, előre be nem tervezett javaslatot is beterjesztettek ősszel. Ilyen volt többek között a devizahitelesek végtörlesztéséről szóló javaslat. Ráadásul egyes törvényjavaslatok előkészítése elhúzódott, a közoktatási törvényjavaslatot, amelyet még kormányoldalról is több kritika ért, az eredetileg tervezett augusztus helyett csak a múlt héten nyújtották be a parlamentnek.

Az országgyűlés összesítése szerint a 32 sarkalatos törvény közül eddig nyolc került a parlament elé, ebből négyet fogadott el az országgyűlés. Még nem nyújtották be az olyan fontosabb törvényeket, mint a pártok működéséről szóló, a parlamenti képviselők megválasztásáról, az állami vagyonról, a Magyar Nemzeti Bankról szóló javaslatot. Nem készült el a "közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól" szóló törvényjavaslat sem, amely várhatóan előírja az egykulcsos szja-t, illetve a kétpilléres nyugdíjrendszert. Erről Orbán Viktor kormányfő még júniusban azt mondta, hogy magára osztotta ennek a javaslatnak az előkészítését.

Azokat a javaslatokat, amelyeket még az idén el akar fogadni a parlament, november közepéig be kell nyújtania a kormánynak az országgyűlés elé - mondta az egyik fideszes forrás. Több javaslatot azonban várhatóan egyéni képviselői indítvány formájában nyújtanak majd be, többek között ilyen lehet a választási törvény, illetve a parlamentről szóló jogszabály. Ezekről a kormányzati tisztséget is betöltő fideszes képviselő azt mondta, a kormánynak nincs tudomása arról, hogy pontosan hol tart ezeknek a javaslatoknak az előkészítése.

Augusztus végén, a hajdúszoboszlói frakcióülés előtt Lázár János a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a tervek szerint november végére, december elejére lezárul a sarkalatos törvények vitája. Lázár akkor azt mondta: várhatóan erőltetett menet lesz az őszi parlamenti ülésszak, több alkalommal lehet számítani négynapos üléshetekre.