Fülüket hegyező sofőrök árulkodnak a magyar KRESZ gyengéiről

A magyar KRESZ lassan negyvenéves lesz, olyan vastag, mint egy telefonkönyv, és aprólékos szabályai segítenek ugyan eldönteni a vitás kérdéseket, de sokszor nem életszerűek. Az ORFK teljesen új szabályokat ígér, amit sok minden indokol. Sok német kisgyerek már magától tisztában van a szabályokkal, a magyar autósok viszont még azt sem tudják, ha valami megváltozott az ezerszer toldozott-foldozott szabálykönyvben.

"Nem egyértelmű a jelenlegi KRESZ. Inkább jogászoknak készült, nem pedig az autósoknak" - mondja Pető Attila az Iskolák a Biztonságok Közlekedésért Egyesület elnöke. Az 1975 óta érvényben lévő, számtalan alkalommal módosított magyar KRESZ bonyolultságát mutatja, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában harminc oldal a tankönyv, Magyarországon viszont háromszáz.

A KRESZ módosításáról évek óta szó van, Szabó Máté ombudsman 2009-ben arról beszélt, hogy a "szabályozás ellentmondásos, kusza, időnként zagyva csomagja" nem ösztönzi a gépjárművel közlekedőket a jogkövető magatartásra. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a módosítások helyett új, az uniós normáknak is megfelelő KRESZ-t alkotnak a szakpolitikusok, az illetékes minisztériumok és a társadalmi szereplők. Az új jogszabályt kidolgozó munkabizottság várhatóan már a jövő héten elkezdi a munkát, és a rendelkezés akár még az idén életbe léphet (igaz, a Fidesz egyik képviselője szerint, ha minden szükséges társadalmi egyeztetést le akarnak folytatni, akkor az új KRESZ leghamarabb a jelenlegi parlamenti ciklus vége felé vagy a következő elején léphet hatályba).

Külön szabály mindenre

"Többsávos úton az előzést kifejezetten nehéz elmagyarázni" - mondja Pető Attila. "Mindenféle kiegészítéséket, pontosításokat tettek hozzá az elmúlt években, például arról, hogy hogyan lehet megelőzni a lovas kocsit, ahelyett, hogy egyértelműsítve lenne, hogy aki lassan halad, ne tartsa fel a forgalmat és ne a belső sávban menjen. A közlekedési lámpákról sok vita folyik, hogy mikor lehet elindulni. Németországban a zöld jelzés is villog, néhány vidéki városban pedig visszafelé számolják a másodperceket. Ezek sokkal egyértelműbb megoldások, mint részletesen leírni, hogy milyen helyzetben mit lehet tenni."

Pető Attila szerint jó példa a vasúti átjáró is. A magyar szabályozás hosszasan taglalja, hogy milyen kereszteződésnél mire kell figyelni, mi a teendő, ha nem működik a jelzőlámpa. Ezzel szemben az Egyesült Államokban röviden leírják, hogy az autós lassítson a vasúti átjárónál, ha nem működik a jelzés, nézzen jól körül, és az ablakot lehúzva hang alapján is győződjön meg róla, hogy jön-e a vonat.

Mészáros Ferenc az Autóklub közlekedésbiztonsági szakértője azt mondja, nem véletlenül jelent meg egy hatszáz oldalas jogi kiegészítő is a magyar KRESZ-tankönyvhöz. "Ez nagyon hasznos, jól megírt könyv, de a legjobb mégis az lenne, ha nem rébuszokban beszélne a jogalkotó, inkább két mondatban, egyértelműen, közérthetően írnák le a szabályokat" - mondja.

Számon kell kérni a változásokat

Az ORFK szóvivője beszélt arról is, hogy az új KRESZ jobban igazodik majd az uniós normákhoz, Mészáros Ferenc szerint azonban ez nem feltétlenül probléma most sem. Hiszen a szabályozások eltérnek tagállamonként, de a különbségek nem számottevők. Mészáros szerint a nagy eltérés a fegyelmezettségben van. A magyar iskolákban tanított anyag vázát bemutató, szerdán elfogadott Nemzeti Alaptantervben - amely 2013 szeptemberétől lép életbe - már szerepel a KRESZ oktatása az iskolákban. Mészáros szerint ezt nem lehet elég korán kezdeni, akár már az óvodában is lehetne erről beszélni.

"Németországban már egészen kisgyermekkorban elkezdik a közlekedés oktatását, ez azért jó, mert a gyerekek sokkal fogékonyabban a témára. A hároméves kislányom is már előre figyelmeztet, hogy kössem be a biztonsági övét, mert előtte beszélgettünk a szabályokról. Egy felnőtt embernek már sokkal nehezebb elmagyarázni a szabályokat, ha előtte nem erre nevelték" - mondja.

Mészáros Ferenc aggályosnak tartja, hogy nem kérik számon a változtatásokat az autósokon. Az Autóklub régóta szorgalmazza, hogy időközönként vizsgát kelljen tennie az autóvezetőknek. "Rögződnek az emberben a közlekedési szabályok, de ha változik valami, akkor arról nem tudnak, ezért kellene kontroll. A jogosítvány frissítése bár pénzbe kerülne az autósoknak, de ez az ő érdeküket szolgálná" - tette hozzá Mészáros.

Le kell szorítani a balesetek számát

Az Európai Unió a közúti balesetek halálos áldozatainak számát a felére akarja csökkenteni 2020-ig. A 2010-ben megjelent Fehér Könyv adatai szerint 2001 és 2010 között 34 százalékkal csökkent a halálos áldozattal járó közlekedési balesetek száma Magyarországon, ez nagyjából megegyezik az uniós tendenciával.

Az Autóklub statisztikája szerint 2012 első negyedévében 2803 baleset történt, mintegy százzal kevesebb, mint 2011 ugyanezen szakaszában. A balesetben elhunytak száma néggyel csökkent az előző év ugyanezen periódusához képest, januártól márciusig 127-en haltak meg 2012-ben.

"El kellene dönteni, hogy telefonkönyv vastagságú szabályzatot akarunk, vagy egy kis programfüzetszerű leírást" - mondja Bende Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Személyszállítói Tanácsának titkára, aki szerint a magyar KRESZ nem annyira rossz, mint mondják. Bende úgy véli, a jelenlegi KRESZ minden helyzetet kezel, ha egyszerűbb és közérthetőbb lesz, akkor nehezebben lehet majd levezetni egy esetnél, hogy ki hibázott.

Bende Zoltán azt mondja, nem tud arról, hogy vizsgálják, hogy mennyire betartható egy szabály és hogy mennyien tartják be. "Azt továbbra sem nézik, hogy az előzött jármú vezetője mit tesz, csak az előzést végzőt figyelik. Pedig nagy szerepe van abban, hogy mennyi ideig tart egy előzés. Például a 7,5 tonnás járműk előzésénél sem ellenőrzik, milyen hatása volt a szabályozásnak az elmúlt években" - mondja Bende.