Ne sírjon az izzó hazaszeretetért!

A magyar nemzet súlyos megpróbáltatásairól, a Bajnai-kormány egyik legnagyobb kudarcáról és az uzsorázásról is szó van azokban a törvényekben, amelyeket a kormány szeretne eltörölni. Az igazságügyi minisztérium 460 törvényt semmisítene meg, mert már nincs hasznuk, viszont túlbonyolítják jogrendszert. Az összes magyar jogszabály átfésülése tavaly kezdődött, már több ezer fölöslegeset találtak.

A kormány olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel 460 szükségtelenné vált jogszabályt helyezne hatályon kívül. A nagyszabású akció a jogrendszert felülvizsgáló Magyary Zoltán-program része. A tavaly indult programban eddig közel kilencszáz országgyűlési határozatot és kétezer elavult kormányhatározatot helyeztek teljesen vagy részben hatályon kívül. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) most ért a törvényekhez, ezután felülvizsgálnak 2500 kormányrendeletet is.

A megszüntetésre javasolt törvények és törvénymódosítások azért váltak feleslegessé, mert a bennük szereplő dolgokat már végrehajtották, részévé váltak egy másik törvénynek, így nincs funkciójuk, vagy egyszerűen csak fölöslegesek. A KIM javaslata szerint csak olyan törvényeket szüntetnek meg, amelyeknek semmilyen hatásuk nincs a jogrendre, és semmilyen vitás helyzetet nem szül, ha eltörlik őket, a problémás pontokat pedig néhány törvénymódosítással védték ki. A cél, hogy átláthatóbb és egyszerűbb legyen a magyar jogrendszer.

Az új idők szellemében

"A magyar nemzet balsorsában, súlyos megpróbáltatásai közepette hálás kegyelettel emlékezik meg az 1848. esztendő március tizenötödikéről. Izzó hazaszeretetükben e napon tettek hitvallást a nemzet dicső fiai az alkotmányos szabadság és jogegyenlőség fennkölt eszméi mellett és szent lelkesedésükkel áthatva az egész nemzetet, az ezeréves hazának az új idők szellemében való fejlődéséhez irányt jelöltek" - olvasható abban az 1927-es jogszabályban, amely nemzeti ünnepnappá tette március 15-ét. Azóta született már egy olyan törvény, amelyikben szerepel, hogy március 15. állami ünnep, bár az 1991-es jogszabály ezt kevésbé hangzatosan fogalmazza meg.

Megszűnik az a 2005-ös törvény is, amely hatvan évvel a második világháborút lezáró béke után még mindig arról rendelkezett, hogy kiknek kell életjáradékot fizetni, akik valamilyen politikai vagy etnikai üldöztetés áldozataivá váltak. A törvény erre 250 milliós keretet különített el, de csak azoknak járt a pénz, akik legalább nyolcévesek voltak a világháború végén, vagy erősen leszázalékolták őket.

Aránytalan mértékű ellenszolgáltatás

Az uzsorázást büntetőjogi kategóriává avató 2008-as törvénymódosítást is eltörlik. Ez a törvény írta körül jogilag, hogy az uzsora az, ha valaki "a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki". A szabály ettől még megmarad, csak a büntető törvénykönyv részeként.

Az előző kormány egy csúfos kudarcának nyomát is törlik a jogrendből. Többéves előkészítő munka után a Bajnai-kormány idején érett be az új polgári törvénykönyv tervezete, amelyet a kormány el is fogadott Sólyom László államfő kifogásai ellenére. A javaslat teljesen átalakította volna a jogrendszernek azt a részét, amely a legtöbb magyart érinti. Az Alkotmánybíróság azonban technikai okokból alkotmányellenesnek találta az új, éveken át előkészített Ptk. életbe léptetését, ezért megsemmisítette az erről szóló törvényt. Ennek nem marad nyoma a jogrendszerben.

Sok, az alapvető jogainkat érintő jogszabályt módosító törvény is eltűnik, mert a szabályok már beépültek a jogrendszerbe, vagy nincs rájuk szükség. Eltűnik az a 2003-as módosító, amely megtiltotta a gyerekek hátrányos elkülönítését az iskolában. Hatályát veszti az a módosító is, amely a magyar állampolgárságot felvevők névváltoztatását alakította át. Kitörlik a nyugdíj- és a szociális ellátást érintő, mára elavult szabályok nyomát is.

Nem hagy nyomot a kormány

Eltörölnek rengeteg 2-3 mondatos módosító szabályt, amelyek beépültek a polgári törvénykönyvbe vagy a büntető törvénykönyvbe. Hatályát veszti például az a törvény, amely szerint a szabálysértési bírság legalacsonyabb mértéke háromezer forint, ezt a kormány hivatalba lépése óta többször módosította. Hatályát veszti az a 2007-es törvény is, amely szigorította a tiltott pornográf felvételek közlését és a gyermekpornográfia megítélését.

A kormány nagy gőzzel takarít önmaga után is. Több tucat hivatalba lépése óta hozott kisebb törvénymódosítást töröl a jogrendszerből a KIM javaslata. Van ezek között a kormánytisztviselők jogállásáról és a költségvetési csalásról szóló is. A módosítások fokozatosan lépnek életbe 2019. január 1-jéig. A KIM arra is gondolt, hogy ne szaporítsa az ok nélkül érvényben lévő törvények számát, és rendelkezett arról, hogy az általa benyújtott törvény 2020-ban veszítse hatályát.