Kritikák özönét zúdítja a kormányra a Velencei Bizottság

Az alaptörvény negyedik módosítása hiányosságokat teremtett és állandósított az alkotmányos rendszerben – állítja a most elkészült uniós elemzés. A Velencei Bizottság pontról pontra szedte szét az alkotmánymódosítást, amely szerinte kiiktatja az alkotmányos kontrollt, és az európai normáknak is ellent mond.

Elkészült az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes szakértői, tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak (VB) az értékelése a magyar alaptörvény negyedik módosításáról. A szervezet szóvivője péntek este juttatta el az MTI-nek a dokumentumot, amelyben a VB jelzi, hogy az alaptörvény több előírásával kapcsolatban is fenntartásai vannak.

"A negyedik módosítás önmagában hiányosságokat teremt, vagy állandósít a magyar alkotmányos rendszerben" - állapítja meg a testület. A VB leginkább az alkotmánybíróságot érintő kérdéseket tartja aggályosnak, az emberi jogok területén pedig jelzi, hogy a módosítás több kérdést is a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelmen kívül hagyva szabályoz.

Ezeket a módosításokat a bizottság elemzése nem pusztán azért tartja problematikusnak, mert "rendszerszinten iktatják ki az alkotmányos kontrollt", hanem azért is, mert a VB szerint tartalmilag ellentmondanak mind magának az alaptörvénynek, mind az európai mércéknek.

Kritizálják az alaptörvény módosítását (képünk illusztráció) Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Szükségtelen megszakítás

Az alkotmánybíróság jogköreit érintő változásokkal kapcsolatban a VB megállapította, hogy több szabályozás az alkotmánybíróság döntésére válaszul került bele az alaptörvénybe. Annak kizárása, hogy az Ab saját korábbi határozataira hivatkozzon, szükségtelenül megszakítja a testület ítélkezési gyakorlatának folytonosságát - jegyzik meg.

A negyedik alaptörvény-módosítás a VB szerint mindezeken túl ahelyett, hogy megszüntette volna az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozását költségvetési kérdésekben, állandósította azt - írják.

Ne az alkotmányban!

A dokumentumban a felsőoktatási intézmények autonómiáját, a hallgatói szerződésekre és a hajléktalanságra vonatkozó alkotmányos előírásokat is vizsgálták. Ezekkel kapcsolatban mindössze annyit állapít meg a testület, hogy ezeket nem az alkotmányban kellene szabályozni. Azt is megjegyzi, hogy e kérdések alkotmányba foglalásával ezek kikerülnek az alkotmánybíróság ellenőrzése alól.

A VB a sarkalatos törvények alkalmazására is kitér és ismerteti, hogy a magyar kormány szerint a sarkalatos törvények száma nem változott, amit a testület nem is vitat. Mindazonáltal nem a sarkalatos törvények száma a mérvadó, hanem az, hogy milyen kérdéseket, milyen részletességgel emel a jogalkotó a kétharmados szabályozás körébe - véli a bizottság. A VB felidézi korábbi állásfoglalását, amely szerint minél több kérdésben teszik szükségessé a kétharmados jóváhagyást, annál kisebb a jelentősége az elkövetkező választásoknak.

A Velencei Bizottság a dokumentumban hangsúlyozza, hogy a magyar alaptörvényt nem szabadna politikai eszköznek tekinteni. "Az alkotmányozást külön kell választani a hétköznapi politikától, mert az alkotmány nem a politikai játszma része, hanem éppen ennek a játszmának a szabályait fekteti le" - fogalmaz a VB, amely arra is kitér, hogy alkotmányjogi kérdésekben nem elég csak az adott rendelkezés betűjét megvizsgálni, hanem annak alkotmányos kontextusát is elemezni kell.

Kommunista múlt és egyházak

A testület kifogásolja azt is, hogy az alaptörvénynek a kommunista múlt bűneivel foglalkozó része csak általánosságban állapít meg felelősséget. A kritizált részek közé tartozik , hogy a módosított alaptörvény értelmében a parlament nem konkrét, előre meghatározott és precíz szempontok alapján dönt az egyházak elismeréséről, illetve hogy a döntés ellen nincs kihez fellebbezni.

A VB úgy véli, hogy a politikai hirdetések korlátozása aránytalan mértékben érinti az ellenzéki pártokat, valamint, hogy túl homályos vagy bizonytalan az a passzus, amely lehetővé teszi a szólásszabadság korlátozását egyes közösségek méltóságának megóvása érdekében. A magyar nemzet méltóságának külön kiemelése megteremti annak kockázatát, hogy Magyarországon a szólás szabadságát állami intézmények vagy tisztségviselők védelmére hivatkozva korlátozzák - olvasható a dokumentumban. A testület ugyanakkor üdvözölte a jogalkotó szándékát a gyűlöletbeszéd visszaszorítására.

Néhány dolgot üdvözöltek

Az harminc oldalas jogi elemzés következtetéseiben ugyanakkor üdvözölte is a kormány néhány törekvését. A VB egyrészt "melegen üdvözli" például a kormány azon szándékát, hogy az Országgyűlés szüntesse meg a magyar jogrendben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét. Ebben az ügyben viszont megjegyzi, hogy az alaptörvény negyedik módosítása alkotmányos szintre emelte az OBH-elnök "elsöprő" pozícióját.

Üdvözli a jelentés azt is, hogy a kormány kivenné az alkotmányból a passzust, amely kimondja, hogy különadó vethető ki, ha Magyarországnak egy bírósági ítéletből váratlan fizetési kötelezettsége származik.