Offshore-botrány: nagyvadak is bukhatnak a magyar politikusok szerint

View of a sign outside the building where Panama-based Mossack Fonseca law firm offices are in Panama City, on April 4, 2016. A massive leak -coming from Mossack Fonseca- of 11.5 million tax documents on Sunday exposed the secret offshore dealings of aides to Russian president Vladimir Putin, world leaders and celebrities including Barcelona forward Lionel Messi. An investigation into the documents by more than 100 media groups, described as one of the largest such probes in history, revealed the hidden offshore dealings in the assets of around 140 political figures -- including 12 current or former heads of states. AFP PHOTO/ Rodrigo ARANGUA / AFP / RODRIGO ARANGUA

Érdemes lenne átgondolni az összeférhetetlenségi törvényt, jelenleg ugyanis csak a polgári foglalkozások tiltottak az országgyűlési képviselőknek, egyéb gazdasági érdekeltséggel viszont bárki rendelkezhet - mondta Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő. Az Origónak nyilatkozó képviselők nem számítanak arra, hogy az újabb nevek kiderülése miatt pártjukra ég az offshore-lovag kifejezés. A botrányból azonban akár nemzetbiztonsági ügy is lehet.

„Biztos, hogy nem Horváth Zsolt lesz az egyetlen vad, aki áldozata lesz ennek az ügynek" – mondta az Origónak még hétfőn a parlamentben egy neve elhallgatását kérő kormánypárti országgyűlési képviselő, akit az offshore-botrány fideszes szálairól kérdeztünk. Szerinte ugyanakkor nem feltétlenül politikusok érintettsége derül majd ki, hanem inkább gazdasági szereplők nevei kerülhetnek elő.

Konkrét neveket azonban – más politikusokhoz hasonlóan – nem említett.

Azóta kiderült Boldvai László szocialista politikus érintettsége is,

feleségének, Konti Csillának ugyanis 2012 novembere óta szintén volt egy offshore cége. A politikus bele is bukott az ügybe, és felfüggesztette párttagságát.

Az MSZP volt pénztárnoka is érintett

Boldvai László korábban az MSZP befolyásos politikusa, pénztárnoka volt, a botrány kirobbanásakor a párt Nógrád megyei elnöke. Felesége 2012-ben egy szamoai cég tulajdonosa lett, amely a működése során jelentős összegeket mozgatott meg. A tanárnő a szamoai céggel együtt hozzájutott egy bankszámlához is az egyik legpatinásabb svájci banknál, és pont a tulajdonszerzésének napján történtek intézkedések, hogy a cége megkaphasson egy nagyobb - közel 80 millió forintos – összeget.

A legtöbb, az Origónak nyilatkozó országgyűlési képviselőt egyébként váratlanul érte a botrány kirobbanása, a többség ugyanis a sajtóból értesült a részletekről. A kormánypárti politikusok úgy fogalmaztak, hogy „nem örültek" az ügynek, de nem tartanak attól, hogy rájuk ég az offshore-lovag kifejezés. Sőt

több képviselő amerikaiak irányított szivárogtatásáról beszélt,

szerintük ugyanis gyanús, hogy egyetlen amerikai politikus vagy gazdasági szereplő sem szerepel a listán. A Fidesz mindenesetre közleményben határolódott el Horváth Zsolttól, állításuk szerint már jó ideje nem állnak vele kapcsolatban.

Boldvai László, az MSZP Nógrád megyei elnöke Forrás: MTI/Komka Péter

Szakács László szocialista országgyűlési képviselő a Boldvai-ügyet egyelőre nem kommentálta, ugyanakkor azt elmondta, hogy hajlandóak csatlakozni a Jobbik kezdeményezéséhez, és a szocialista frakció összes tagja nyilatkozhat arról, hogy nincs offshore-érdekeltsége. „Ezt már megtettük a Quaestor-botrány kirobbanásakor is" – fogalmazott, hozzátéve,

akár egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is elképzelhetőnek tartja.

Nemzetbiztonsági ügy is lehet belőle

Az offshore-botránnyal, ha majd többet lehet tudni róla, előbb-utóbb foglalkozik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke szerint nem konkrét esetekkel, hanem általában beszélhetnek az ügyről, ha az egyébként legálisan működő cégekhez kapcsolódóan adóelkerülésre vagy a szervezett bűnözésre utaló jelek merülnek fel.

Átjutott a közbeszerzési rostán

Ellenzéki politikusok szerint a kormány offshore hátterű cégeken keresztül tüntet el pénzeket, és bújik ki az adóhatóság ellenőrzése alól. Szilágyi György jobbikos képviselő szerint ezt bizonyítja Horváth Zsolt két cége is, amelyek állítása szerint a fejlesztési pénzek eltüntetésére jöhettek létre.

A jobbikos politikus szerint a botrányban érintett egyik céggel, a Mayer Collinsszal azonos székhelyre vezethető vissza például az MK Property 101 nevű cég tulajdonosi háttere, valamint egy Mobex nevű cég is. A Mobex az Európa Humanrent nevű cég tulajdonosa, amely – Szilágyi György állítása szerint - 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, míg az MK Property 101 több mint 170 milliót.

A 2012 óta hatályos új közbeszerzési törvény szerint azonban

a kiírásokon nem indulhatnak offshore cégek, a pályázóknak pedig nyilatkozniuk is kell arról, hogy a tulajdonosi körben nem lépi át a 25 százalékot az ilyen cégek aránya.

Az Origo éppen ezért megkérdezte a pályázati pénzek elosztásáért felelős Miniszterelnökséget, hogy valóban kaptak-e állami pénzt az említett cégek, és ha igen, akkor hogyan csúszhattak át az ellenőrzésen. A tárcánál későbbre ígértek választ, ha megérkezik, cikkünket frissítjük.

Szigorodhat a törvény

„Jogászkodni tilos, borászkodni viszont nem" – mondta az Origónak Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint az offshore-ügytől függetlenül

érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy tovább szigorítsák a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

Jelenleg ugyanis a képviselőknek tilos például jogi vagy orvosi praxist folytatniuk, de azt semmi sem tiltja, hogy legyen valamilyen gazdasági érdekeltségük. Az ehhez hasonló ügyek elkerülhetők lennének, ha szigorodna a törvény – véli a fideszes képviselő.

Horváth Zsolt, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője Forrás: MTI/Soós Lajos

Persze ez sem jelentene garanciát, Horváth Zsolt például nem írta bele a korábbi vagyonnyilatkozatába a kifogásolt offshore cégeket.

Ezeknél a vállalatoknál ráadásul az is megoldható, hogy a valódi tulajdonos egyáltalán nem látszik, mert egy ügyvéden vagy egy családtagon keresztül intéz mindent – mondta Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója.

A korrupció egyik eszköze az offshore

Az offshore cég ugyan nem egyenlő a korrupcióval, de

az igazán nagy kenőpénzek nem nokiás dobozokban vándorolnak, hanem offshore cégeken keresztül.

Ha például valakit lefizetnek azért, hogy egy pályázaton „megfelelő" döntést hozzon, akkor az ezért járó pénzt gyakran nem készpénzben, hanem egy offshore cégen keresztül kapja meg. Ezek akkora összegek, hogy ez a módszer egyszerűbb, és nehezebb nyomon követni – mondta Tóth István János, aki szerint a nemzetközi botrányban érintett emberek annyira elbízták magukat az offshore cégek által biztosított átláthatatlanság miatt, hogy saját nevükön futtatták a cégeket, miközben ezt egy ügyvéden keresztül is megtehették volna.

Az offshore cégek előnyeit egyébként a nemzetbiztonsági szolgálatok is kihasználják, bizonyos költségeket ugyanis csak így lehet titokban tartani. Az átláthatatlanság miatt a terroristák is gyakran élnek az offshore előnyeivel, pénzeik egy része ugyanis ilyen cégeken keresztül mozog.

Forrás: AFP/Rodrigo Arangua

Tóth István János szerint az offshore cégek futtatása inkább adócsalásnak tekinthető, mint adóoptimalizálásnak, egy ilyen vállalat fenntartása esetében ugyanis a megtermelt jövedelem után nem helyben, hanem egy másik országban fizetnek adót. Állítása szerint

több nemzetközi cég is élt ezzel a lehetőséggel, amikor a felsővezetőknek kifizetett bónuszokat egy olyan offshore cégnek utalták,

amely a vezetők tulajdonában volt.

Lebukni viszont nemcsak szivárogtatás útján lehet, a korrupciós esetekhez hasonlóan ugyanis le lehet csapni tettenérés esetén, valamint akkor is, ha megkezdődik a költekezés.

Ha valaki korrumpálódik, nem azért fogad el pénzt, hogy otthon simogassa a kötegeket.

Előbb-utóbb vásárolni kezd nagyon drága ingatlanokat, hajókat vagy üzleteket, ezekben az esetekben pedig el lehetne kapni" – mondta Tóth István János, aki szerint közös uniós szintű szabályozással vissza lehetne szorítani az offshore cégek jelenlétét.