Ide bújj, ha bejön apa! Kiverte a biztosítékot az UNICEF kampánya

Videó, aminek nem szabadna léteznie - Lucus
Vágólapra másolva!
Káros, apaellenes, összezavaró – csak néhány jelző azok közül, amelyeket civilek és szakértők mondanak az UNICEF legújabb kampányvideójáról. A kisfilmekben bántalmazott gyerekek beszélnek arról, hogyan védekeznek a támadók, azaz édesapjuk ellen. A szakértő szerint a videó valótlan, és teljesen összezavarja a kicsiket, több szervezet az ombudsmanhoz fordult. Az UNICEF szerint félreértették az üzenetet. 
Vágólapra másolva!

„Ha van egy komódotok, mint nekem, azt megfoghatjátok, és ide be tudjátok húzni, de

– mondja az UNICEF legújabb kampányában a 10 év körüli Luca.

A kislány ezután egy rózsaszín szobában arról beszél, hogyan védekezik, amikor az apja meg akarja erőszakolni.

Az apa mint bántalmazó

A kisfilm csak egy a három közül, amely hatalmas indulatokat kavart: van, aki családellenességgel vádolja, és vannak civil szervezetek, amelyek az alapvető jogok biztosához fordultak miatta.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Toplak Zoltán által jegyzett beadvány szerint

a bemutatott kampányfilmek apaellenesek,

hiszen a filmekben a családi erőszaktevőt minden esetben apák személyesítik meg. Azt is kifogásolják, hogy a magyar UNICEF a reklámokat gyerekekkel forgatta, és a moziban gyermekműsorok előtt vetítik.

A botrány miatt a Cinema City már korábban úgy nyilatkozott, hogy a kisfilmet kivették a blokkból, és a 12 éven aluliaknak szóló filmek előtt vetítik. Ennek ellenére még a héten is voltak olyan szülők, akik el sem akarták hinni, mit látnak a vásznon.

„Teljesen elképedtem, amikor a rajzfilm előtt ezt a filmet vetítették le nekünk” – mondta egyikük.

Összezavaró és káros

Összezavarónak és moziban vetítve kifejezetten károsnak tartja a kampányvideót Deliága Éva gyermekpszichológus is.

A gyermekbántalmazás nagyon fontos ügy, az UNICEF pedig méltán számíthat ebben az emberek támogatására, ez a kampány azonban elhibázott, és nem éri el a célját – mondta az Origónak a szakértő, aki maga is elképedve nézte a sokat bírált videókat.

A szakember

kifejezetten károsnak tartja, hogy a videókat mozikban is vetítik,

hiszen ezeken a helyeken a nézőknek nincs lehetőségük eldönteni, meg akarják-e nézni, vagy nem.

„Úgy vélem, a videókat csak az UNICEF honlapján található szöveggel együtt lehet értelmezni, erre viszont a tévében vagy a moziban nincs lehetőség” – tette hozzá.

A kicsik fel sem fogják

Deliága Éva figyelmeztetett arra is, hogy a 6–10 éves korosztály még fel sem fogja, miről szól a videó. Azt persze ő is érzi, hogy a kisfilmnek rossz hangulata van, de a gondolatmenete egy gyermek számára teljesen értelmezhetetlen. Ők még szó szerint értelmezik a dolgokat, és fogalmuk sincs, mire is céloz a filmben beszélő kislány. Ráadásul valószínűleg nem azoknak vetítik, akiket a leginkább érint a bántalmazás.

nekik még zavaros és értelmezhetetlen a videó. Éppen ezért fontos lett volna eldönteni, hogy ki a célközönsége” – mondta a pszichológus.

Nem életszerű

Deliága Éva mindemellett nem tartja életszerűnek azt sem, hogy a filmben olyan gyerekek beszélnek a bántalmazásról, akik láthatóan jó körülmények között, komfortban élnek, és az internet közönsége előtt mernek beszélni arról, ami velük történt. Ráadásul

az ábrázolt helyzet sem valós,

hiszen a gyerek elsősorban lelki értelemben védekezik, fizikailag nincs esélye a bántalmazóval szemben.

Lucus a filmben arról beszél, hogyan kell a szekrénybe bújni Forrás:UNICEF Magyar Bizottság

„Nem tartom valósnak, hogy az ábrázolt gyerekek ne szólnának például az édesanyjuknak, vagy az osztályfőnöküknek arról, mi történt velük” – tette hozzá.

A szakértő szerint, ha az UNICEF valóban a célcsoportot akarja elérni, akkor használható tanácsokat kellene adnia ismert formátumban arról,

hogyan ismerhetik fel a gyerekek, ha a környezetükben valakit bántalmaznak,

és kihez fordulhatnak, ha baj van, akár egy segítőn, akár egy segélyvonalon keresztül.

Leegyszerűsített bántalmazás

Deliága Éva szerint a videók által sugárzott kép azért sem reprezentatív, hiszen minden esetben az apa – nem tudni, édes- vagy nevelőapa – a bántalmazó.

„Ez nagyon leegyszerűsített üzenet, a bántalmazásnak sokféle formája van.

– mondta.

A szakértő azt is elhibázottnak tartja, ahogy a szervezet kampányhoz nyúlt: ha magyar adatokkal, felnőttekhez szólva, érthető módon kampányolnak, akkor elérhették volna a céljukat. Ráadásul azzal, hogy a filmen egy jól szituált, internetező, kommunikatív kislányt erőszakol az édesapja, nem ragadták meg a magyarországi gyermekbántalmazásos esetek lényegét.

Az UNICEF magyarázó kiadványokat is megjelentetett a témáról Forrás: UNICEF Magyar Bizottság

Nem éri el a célját

Az sem mellékes, hogy a filmmel az UNICEF az 1 százalékos támogatásra is felhívja a figyelmet, márpedig ma Magyarországon még mindig a férfiak a fő keresők a családokban.

– tette hozzá.

„Összességében úgy vélem, az UNICEF most bakizott, ezzel a kampánnyal ugyanis a célcsoportot nem tudják elérni, így biztosan nem számíthatnak a megsértett apukák támogatására” – mondta Deliága Éva.

Félreértett üzenet

Az UNICEF szerint viszont a civil szervezetek félreértették a kisfilm üzenetét. Lux Ágnes, a Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatója az Origónak azt mondta: a hivatalos bűnügyi statisztikák szerint Magyarországon

évente több mint 15 ezer gyerek

válik erőszakos bűncselekmény áldozatává. A felmérések szerint a gyermekkori szexuális bántalmazás áldozatainak közel 90 százaléka ismeri is az elkövetőt, közülük 62 százalék családtag, 30 százalék egyéb ismerős, 8 százalék ismeretlen. Az elkövetők jelentős része – egyes statisztikák szerint legalább 85 százaléka férfi. Tehát közel 8 ezer esetben válik a gyermek férfi családtag áldozatává, ami az összes eset több mint a fele.

A gyermekjogi igazgató rámutatott: különösen fájdalmas, hogy a magyar társadalomra a szőnyeg alá söprés a jellemző ezekben az esetekben. Örülni kell annak, hogy – bár téves értelmezés alapján – elindult valamiféle társadalmi vita a gyermekek jogaival kapcsolatban. A kampány ebben az értelemben máris elérte a célját, bár azt az igazgató

kifejezetten sajnálatosnak tartja, hogy nem a bántalmazott gyermekek jogairól folyik a párbeszéd.

Évente 15 ezer

Az UNICEF a honlapján kiemelte, hogy a bántalmazásnak alapvetően négy fajtáját különböztetik meg: a fizikai erőszakot, a lelki bántalmazást, a szexuális abúzust és az elhanyagolást. A hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint az esetek 48-50 százaléka elhanyagolás, 25 százaléka fizikai, 20 százaléka érzelmi bántalmazás, 5 százaléka szexuális abúzus.

Fizikai bántalmazásnak minősül a pofon és a gyermek bezárása is,

ám a kutatás szerint előbbit a felnőttek 16, míg utóbbit 9 százaléka nem tartja bántalmazásnak.