Megszavazták a felsőoktatási törvény módosítását

Kivételes eljárásban tárgyalta, majd 123 igen szavazat mellett elfogadta az Országgyűlés a felsőoktatási törvénynek azt a módosítását, amely alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, "jogokat biztosítanak, és nem előjogokat" – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a javaslat összevont vitáját megnyitó expozéjában, az Országgyűlésben.

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását

123 kormánypárti igen és 38 nem szavazattal fogadta el

az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére.

Fél éven belül kell megállapodni

A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.

A képviselők elfogadták a felsőoktatási törvény módosítását Forrás: MTI/Illyés Tibor

Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatálybalépését – a kihirdetését követő napot – követő fél éven belül meg kell kötni. A módosítás szerint feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön.

Ez minden országra, míg

az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd.

Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.

Balog: Elszántak vagyunk

Balog Zoltán elmondta: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni.

Soros György szervezetei ilyen "álcivil ügynökszervezetek",

és "elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk" – mondta a tárcavezető.

Többször is hangsúlyozta, hogy míg a Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik.

Balog Zoltán: A törvénymódosítás nemzetközi szerződéshez kötné a külföldi egyetemek magyarországi működését Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Balog Zoltán megismételte: a magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával, illetve az érintett szövetségi állam vezetésével az ügyben. A törvénymódosítás ugyanis nemzetközi szerződéshez kötné a külföldi egyetem magyarországi működését. Egyúttal víziónak nevezte azt, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarországon.

A 2005-ös levél

Sajnálatosnak nevezte, hogy Soros György nemzetközi kapcsolatait mozgósítva igyekszik nyomást gyakorolni az ügyben a magyar kormányra és az Országgyűlésre. Így volt ez 2005-ben is – elevenítette fel –, amikor személyesen az akkori oktatási miniszternél, az SZDSZ-es Magyar Bálintnál kérte, hogy

a külön jogokat biztosító "lex CEU" érvényben maradhasson

az akkor elfogadott felsőoktatási törvény mellett. Balog Zoltán fel is olvasta Soros György akkori levelét.

Azt is mondta, hogy a kormány "erős üzleti körökkel" áll szemben, mert "ne legyenek illúzióink, a felsőoktatás üzlet is". Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy más érintett amerikai egyetemek mellett nem állt ki a budapesti amerikai ügyvivő.

Hiller: Magas színvonalú a CEU

Hiller István, az MSZP vezérszónoka a magyar felsőoktatás és az ország érdekének nevezte, hogy legyenek jó színvonalú, nemzetközileg elismert és versenyképes diplomát adó intézmények. Értékelése szerint a CEU oktatási és kutatói tevékenysége magas színvonalú, ha nem Magyarországon működik, az az ország érdekei ellen való. Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a törvényjavaslat azt a helyes célt szolgálja, hogy a felsőoktatási intézmények, akár magyarok, akár külföldiek, az ismert szabályok alapján,

átláthatóan működjenek, és ne legyenek előjogok.

Orbán Viktor: A Soros-egyetem nem tartja be a szabályokat

Orbán Viktor hétfőn a külföldi egyetemeket érintő törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban azt mondta: vannak Magyarországon szabályok, amelyeket 27 külföldi egyetem – köztük a "Soros-egyetem" – nem tart be,

ezeket kell most rendbe tenni.

Ezzel együtt kiemelte: "jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt, és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen".

Orbán: A Soros-egyetem nem tartja be a szabályokat Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kettős identitás

Szintén hétfőn Palkovics László oktatási államtitkár és Répássy Róbert, az igazságügyi bizottság fideszes alelnöke azt mondta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet, az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést.

Kijelentette: azt a problémát, hogy

az anyaországbeli képzés hiányában jogszerűen működik-e a külföldi egyetem Magyarországon,

már 1993-ban Mádl Ferenc akkori oktatási miniszter felvetette, az egyetem magyarországi engedélyezéséről szóló döntés előkészítésekor. Szerinte az egyetem kettős identitását nem ismerik azok, akik a fennmaradásáért tüntetnek, mert, mint mondta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – aki felajánlotta közvetítői segítségét – sem tudott arról. Hozzátette: azt akarja elkerülni, hogy a hallgatók tisztázatlan viszonyok között tanuljanak.

Palkovics: Nem tanulhatnak tisztázatlan jogviszonyok között a hallgatók Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Palkovics kedden az Infórádió Aréna műsorának nyilatkozott, ebben megismételte korábbi állításait, illetve hozzátette, hogy ha az a döntés születne, hogy a CEU mégis megy, az veszteség lenne, és ezt nem szeretnék. "Azt várják a CEU-tól, hogy Amerikában is legyen képzése, illetve legyen államközi megállapodás a működésről" - erősítette meg. A kérdést magyar részről miniszteri szinten szeretnék kezelni.

Megjegyezte, hogy az a minisztérium hibája volt, hogy a rektori konferenciával nem egyeztettek. Ezt az idő hiányával indokolta.

Hátrányos megkülönböztetés

Répássy Róbert azt hangsúlyozta: a magyar egyetemek számára hátrányos az a megkülönböztetés, hogy míg ők csak magyarországi diplomát adnak ki, addig a CEU amerikait is. Megjegyezte: nem tartja kizártnak, hogy az intézmény pótolni tudja azokat a hiányosságokat, amelyekkel fenntarthatja ezt az előnyét, ehhez azonban erőfeszítéseket kell tennie, a vezetőinek a saját kormányuknál kell lobbizniuk, hogy az állapodjon meg a magyar kormánnyal.

Korábban az összes ellenzéki párt, köztük a Jobbik is jelezte, hogy nem szavazza meg a törvénymódosítást.

Memorandum

A CEU hétfőn memorandumban fordult az országgyűlési képviselőkhöz. Azt írták, a javaslat aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, a székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek.

Álláspontjuk szerint sérül az alkotmányban rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma,

emellett a jogalkotásról szóló törvénynek sem felel meg a javaslat, mivel arról információik szerint sem hatásvizsgálat, sem társadalmi egyeztetés nem volt.

Kiemelték: a CEU Magyarországon külföldi felsőoktatási intézményként működik az Oktatási Hivatal (OH) által kiállított külön engedély alapján, a felsőoktatási törvénynek megfelelően. Hozzátették, a törvényjavaslat nyomán a CEU számára a további magyarországi működés lehetetlenné válna, veszélybe kerülne 823 állás, kiesne csaknem 6 milliárd forint éves adóbevétel, a CEU/Közép-európai Egyetem nem Magyarországon költene el mintegy 3 milliárd forintot évente, és több száz magyar diák is elhagyná az országot.

Fotó: Mudra László - Origo

Egy kivétel van csak

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az OH ötévente vizsgálja felül a Magyarországon működő külföldi egyetemek engedélyét, és a legutóbbi vizsgálat kimutatta, hogy egy kivétellel nem működnek megfelelően ezek az intézmények.

Múlt vasárnap a budapesti Kossuth téren ért véget a Soros-egyetem melletti demonstráció. A szervezők becslése szerint mintegy tízezres tömeg, valamint civil és oktatási szervezetek képviselői

a felsőoktatási törvény tervezett kormányzati módosítása ellen tiltakoztak,

és az egyetemmel fejezték ki szolidaritásukat. A szónokok arról beszéltek, hogy ez már akkora tömeg, amelyet a kormány nem hagyhat figyelmen kívül.

Bekérették az amerikai és a német ideiglenes ügyvivőt

Altusz Kristóf helyettes államtitkár bekérette szerdára a budapesti amerikai és német nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a felsőoktatási törvény ügyében - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Mint írták, Magyarországon minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat.

"A ma elfogadott jogszabály kizárólag erre irányul" - fogalmaztak, hozzátéve: "minden ezzel ellentétes állítás hamis, ezért a holnapi napra mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Németország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét" a KKM-be kérette Altusz Kristóf.