Migrációkutató: Az iszlám európai térhódítása már nem elszigetelt jelenség

Two-and-a-half-years old Ahmed Ali looks up while men pray during the Friday Prayers at a Mosque in central Stockholm, Sweden 12 September 2003. They prayed in memory of Swedish Foreign Minister Anna Lindh, 46, who died two days ago of massive internal bleeding a day after she was stabbed in the arm, abdomen and chest by an unknown assailant while shopping at the crowded department store in the city. It was the first prayer given in honor of a non-Muslim at the Mosque. AFP PHOTO / PRESSENS BILD / JONAS EKSTROMER / AFP PHOTO / SCANPIX SWEDEN / JONAS EKSTROMER

Az iszlám európai térhódítása már nem csupán elszigetelt jelenség – olvasható a Migrációkutató Intézet legfrissebb tanulmányában.

Az európai muszlim érdekérvényesítés leghatásosabb módja a bevett pártok színeiben történő politizálás. A muszlim hátterű bevándorlás és a hagyományos nyugati pártcsaládok kapcsolatát elemezve a tanulmány megállapítja, hogy a bevándorló közösségeket hagyományosan is az elsősorban alsó-középrétegek körében népszerű munkás- és szociáldemokrata pártok igyekeztek megszólítani.

A jobbközép pártok általában óvatosabb bevándorláspolitikát hirdetnek,

a juttatásokat több feltételhez kötik, és erősebben hangsúlyozzák a biztonsági szempontokat, ám politikájuk a gyakorlatban nem különbözik markánsan a baloldali pártokétól. Ugyanakkor a jelentős muszlim bevándorló közösségeknek otthont adó országokban általában három-négy befolyásos muszlim szervezet működik, amely élénk érdekérvényesítő tevékenységet folytat és komoly politikai kapcsolatrendszerrel rendelkezik – írják.

Migrációkutató: Az iszlám térhódítása Európában sem elszigetelt jelenség Forrás: AFP/Jonas Ekstromer

Az EP-ben is lobbiznak

A szervezetek között a legbefolyásosabb az egyiptomi gyökerű, napjainkra globális hálózattá alakult Muszlim Testvériség. Ezen szervezetek alapvető célja, hogy a muszlim közösségekben kialakítsanak és megőrizzenek egy erősen politizált muszlim identitást, ám ezzel párhuzamosan úgy pozicionálják magukat a véleményformálók és a kormányzati szervek előtt, mint a muszlim közösségek első számú képviselője és szervező ereje – írják.

A Muszlim Testvériséghez kapcsolódó szervezetek az uniós intézményekben, mint például az Európai Parlamentben is,

élénk lobbitevékenységet folytatnak,

és együttműködésbe kezdtek különböző európai szövetségekkel és szervezetekkel, amelyek elsősorban gazdasági, szociális és emberjogi kérdésekkel foglalkoztak – áll a tanulmányban.