Szándékos román provokációk és hazugságok sorozata zajlik

Vágólapra másolva!
Egy nemrég készült felmérés szerint, a román közvélemény Oroszország után Magyarországot tekinti a legnagyobb fenyegetésnek Románia biztonságára. A megkérdezett románok, a két ország által jelentett veszélyesség mértékét nagyjából azonosnak érzékelik, hazánk alig két százalékponttal maradt le az első helyről.
Vágólapra másolva!

Milyen fenyegetést jelent Magyarország vagy a magyarság a román állam biztonságára? Mi a félelem oka? Miért érzi fenyegetve magát a románság azoktól a magyaroktól, akikkel semmilyen tapasztalata nincs?

A román közéletet felületesen ismerők talán joggal gondolhatják, hogy a rossz történelmi lelkiismeretre, a határkiigazítástól való félelemre vezethető vissza a magyarokkal szembeni gyanakvás. Ezt a félelmet azonban magyar részről semmi nem táplálja,

Magyarország a II. világháború óta nem tett egyetlen olyan gesztust sem, amivel alátámasztotta volna a románok határrevíziótól való félelmét.

Nemzetközi szerződésekben vállaltunk garanciát arra, hogy tiszteletben tartjuk Románia határait, cserébe a román állam garantálja az őshonos magyar kisebbség jogainak érvényesülését.

A jelenkori román magyarellenességnek és az azt kísérő félelemnek sokkal kevésbé történelmi, mint inkább aktuálpolitikai gyökerei vannak.

A jelenség egy veszélyes politikai gyakorlatra vezethető vissza, amely a román belpolitikai cselekvés egyik meghatározó eleme immár harminc éve. A rendszerváltás utáni első pillanattól, egészen a mai napig, a román politikai elit, számtalan alkalommal riogatott és riogat a magyar veszéllyel. Az átlag román számára a magyarok egyet jelentenek az összeesküvőkkel, egy olyan láthatatlan közösséggel, akik alig várják, hogy egy óvatlan pillanatban kihúzzák Erdélyt a románság lába alól. A magyarokkal való ijesztgetés bevett és bevált eszköz, újabb és újabb magyar ügyeket kreálnak, hogy a közvélemény figyelmét eltereljék a valós problémákról, aktuális botrányokról. Magyar ügyet azonban csinálni kell, magától ugyanis nem keletkezik.

A mesterséges gyűlöletkeltés azonban

most olyan szintre lépett, amelyre az 1990-ben történt marosvásárhelyi magyarellenes pogrom óta nem volt példa.

Az úzvölgyi magyar katonai temető körüli huzavonáról az Origo részletesen beszámolt. Miután székelyföldi magyar civilek védelmükbe vették a katonai temetőt, megjelent a helyszínen egy magyarellenes nézeteket valló független európai parlamenti képviselőjelölt, aki az ügyet kísérő figyelmet akarta kihasználni, hogy az országos médiában szót kapjon.

George Simion nevét valóban megismerte egész Románia, Simion és az őt kísérő társa azt állították, hogy megverték őket a magyarok. Állításuk bizonyítására képeket osztottak meg a sérüléseikről, a felvételek bejárták a teljes román médiát. A képeken mindkét ember felduzzadt ajkakkal, horzsolásokkal, illetve Simion társa felkötött bal karral volt látható.

A provokátorok végül lebuktak.

Simion és társa másnap visszatértek a katonai temetőbe, hogy a román sírkeresztekre piros-sárga-kék szalagot kössenek, majd az eseményről fényképeket is megosztottak a közösségi médiában. Ezek a képek buktatták le végül a két román aktivistát.

Egy nappal korábban ugyanis Simion társának bal karja volt felkötve, 24 órával később készült képen pedig a jobb,

a duzzanatonak és a horzsolásoknak pedig alig maradt nyoma.

A közösségi médiában a kommentelők ezrei kérték számon a furcsa gyógyulást és a kötés egyik kézről a másikra kerülését. A két román "hazafi" úgy oldotta fel az ellentmondást, hogy egyszerűen törölték a kompromittáló fényképeket. A román média annak rendje és módja szerint egy szót sem ejtett a lebukásról, az állítólagos bántalmazásról viszont annál többet.

A hallgatás azért sem meglepő, mivel Simionnak impozáns mozgalmi múltja és befolyásos támogatói vannak. A kronika.ro erdélyi magyar lap információi szerint Simiont a Moldovai Köztársaságból eddig öt alkalommal tiltották ki, két évvel ezelőtt pedig csendőrökre támadt a román fővárosban, de megúszta az eljárást, mivel Victor Ponta személyesen állt ki mellette, illetve Traian Băsescu egykori államfő pártja is megvédte.

Az ügy hátteréről mit sem tudó átlag román hírolvasók túlnyomó része mai napig meg van győződve arról, hogy Erdély és Moldova határánál verik a románokat. A Simion állítólagos megverését kísérő felháborodás azonban nem érte el a kívánt intenzitást, az EP választások és a korrupcióellenes népszavazás ellopta a show-t a temetőügy elől.

Hogy Simion csak piócaként csimpaszkodott rá az ügyre, vagy epizódszereplőként része volt a tervnek, azt nem lehet tudni. Azonban az állítólagos megveretés halvány társadalmi hatása után, a botrány valódi szervezői egy meglehetősen mezítlábas technikát voltak kénytelenek segítségül hívni.

A napokban több ezer fős szélsőséges csoport jelent meg a temetőnél. Ez azért is különös, mivel az átlag román soha életében nem hallott az Úzvölgyéről, az ott levő temetőről pláne nem, megkockáztatom az egyszeri román focihuligán GPS segítségével sem találná meg a helyet soha.

Nem tudom a történteket külön kezelni attól a személyes élménytől, amikor a verespataki bányaprojekt elleni tiltakozásul szervezett fesztiválon szemtanúja voltam annak, amikor egy este, focidrukkerek törtek rá a fesztiválra. A rendőrség gyakorlatilag végigkísérte a támadókat a táborozók között, biztosítva a törvénytelen vonulást, asszisztálva a megfélemlítéshez. Hogy néhány tucat román fiatal meggyőződésből támogatja, hogy a Fehér megyei aranybányákat egy külföldi cég kitermelje, kétellyel fogadom. A fiatalokkal másnap is lehetett találkozni Zalatna főterén, amikor a jólvégzett munka gyümölcsét élvezték a belvárosi sörözőkben.

Az úzvölgyi katonai temetőben történt támadás teljes biztonsággal állítható, hogy felülről szervezett volt. A politikai elit egy része újra egy magyarellenes megmozdulással szeretne időt nyerni, mielőtt a választók számonkérhetnék vagy elzavarhatnák őket. Román lapértesülések szerint a védelmi minisztérium jelenlegi főtitkárának kezdeményezésére kerültek betonkeresztek a magyar katonasírok mellé az úzvölgyi temetőben. Codrin Munteanu főtitkár korábban Kovászna megye prefektusa volt, leváltása után kijelentette, hogy kézbe veszi a katonai temető ügyét.

Hasznosat a hazafiassal: a mesterségesen gerjesztett ügyet felhasználták, hogy a szocialisták a népharagot eltereljék magukról és a kormányról.

Az államelnök, a szász Klaus Johannisból lett román Klaus Iohannis egy szóra sem méltatta az eseményeket. A pápalátogatás alkalmával azonban Romániát a nemzeti és vallási kisebbségek paradicsomaként festette le.

A magyarellenes provokációkat hosszan lehetne sorolni, a katonatemető ügye csak egy a több tucatból.

2017 augusztus legvégén Székelyudvarhelyen a Kufland áruház parkolójában működő lacipecsenyésnél egy férfi videóra vette, amint az eladók elküldik a kiszolgálópulttól, állítása szerint azért, mert románul szólalt meg. A videó kikerült az egyik videomegosztó felületre. Az ügy országos felháborodást keltett, a román média attól volt hangos, hogy Székelyföldön diszkriminálják a románokat, gyakorlatilag tilossá vált a román nyelv használata. Az eset érdekessége, hogy az incidens éppen a román nyelv napján történt.

Néhány nap múlva kiderült, hogy a férfi hazudott, szándékos provokáció történt. Az ipari kamerákon látható volt ugyanis, hogy a videót készítő férfi nyitás előtt fél órával érkezett a büféhez,ezért nem szolgálták ki, mivel a nyitás előtti teendőket el kellett végezniük, illetve a hivatalos nyitvatartási idő előtt a kassza sem működött, így nem tudtak számlát adni. Ilyen körülmények között a kiszolgálás törvénytelen lenne.

Romániában az igazság politikailag nem hasznosítható.

Ezért az ügy további fejleményét, a nyilvánvaló lebukást nem firtatták, abban a pillanatban elhalt a történet, ahogy napvilágra kerültek az esemény valós részletei.

Hat évvel ezelőtt egy kovásznai román lány román nemzeti színű fejpánttal jelent meg március 15-én az iskolában, hogy a magyar nemzeti ünnep ellen tiltakozzon a vegyes tannyelvű iskolában. Az osztályfőnöke levetette a fejéről a pántot, amiből szintén országos botrány kerekedett. Románia és Erdély több nagyvárosában kis létszámú szimpátiatüntetéseket tartottak az áldozatként kezelt lány mellett. Az ügy éppen kapóra jött a kormánynak, többen hangot adtak a gyanújuknak azt illetően, hogy az egész ügy arra lett komponálva, hogy az akkor frissen elfogadott botrányos költségvetésről eltereljék a figyelmet.

Szándékos hazugság ide vagy oda, sem politikai, sem jogi következménye nincs soha a szándékos provokációknak.

Az Európai Unió egyszer sem emelte fel a hangját a magyarokat ért sérelmek miatt.

Mi több, a román Nemzeti Liberális Párt európai parlamenti listavezetője az a Rares Bogdan, akit többször megbüntettek, mert televíziós műsorvezetőként gyűlöletet keltett a magyarok ellen.

Az úzvölgyi botrány csak egy dologról szól:

Romániában 2019 végén elnökválasztás lesz, kell egy magyar ügy.

Egy magyar üggyel időlegesen tematizálni a közbeszédet, politikai program híján a leghálásabb megoldás arra, hogy egy politikai alakulat mozgósítsa táborát. A társadalom túlnyomó részéhez sosem jut el a leleplezés, hogy egyszerűen becsapták őket, szándékosan keltettek bennük indulatokat a magyarok ellen.