Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett béremelést tartalmazó javaslatot, amely eddig soha nem látott mértékben emeli meg az orvosok fizetését, ezzel egyidejűleg pedig a hálapénz is eltűnik. Egy rezidens gyakorlati időtől függően 7-800 ezer forint körüli alapbért kap majd, az idősebb orvosok pedig 2,4 millió forintot kereshetnek. Maurer Szemerével, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágvezetőjével beszélgettünk arról, hogy miért rendkívül fontosak ezek az intézkedések, és milyen hosszú és rövid távú hatásai lehetnek Magyarországon. 

Az orvosok és egészségügyi szakemberek munkáját ismeri el a kormány a történelmi megállapodással

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az elkövetkező hét-nyolc hónapban óriási terhelés alá kerül az egészségügy, hiszen minden jel arra utal, hogy idén már nem lesz koronavírus-vakcina. Amíg nincs védőoltás, addig továbbra is emberfeletti munkára lesz szükség az orvosoktól és az ápolóktól.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a mostani megállapodást az orvosok bérének emeléséről több hónapos tárgyalások előzték meg, így létrejöhet a hálapénzmentes, megfelelő orvosi szakmai munka lehetősége.

A béremelés mellett egyidejűleg a büntetőjog szankcionálni fogja a hálapénznyújtást és -elfogadást egyaránt.

Az elfogadott bértábla alapjának az osztrák bértáblát vették, vagyis nyugati viszonylatban is kedvező fizetése lesz a magyar orvosoknak. Egy rezidens gyakorlati időtől függően 7-800 ezer forint körüli alapbért fog kapni, az idősebb orvosok 2,4 millió forintot is kereshetnek.

Forrás: Magyar Nemzet

A történelmi lépést követően érdemes azt is megnézni, hogy miként változtak a keresetek az egészségügyben 2010 óta. A kormány tíz év alatt 915 milliárd forinttal, vagyis 76 százalékkal növelte az egészségügynek jutó forrásokat. Ez idő alatt 91 kórház újult meg részben vagy teljes egészében, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást korszerűsítettek, továbbá 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást adtak át Magyarországon.

Mindemellett 2016 óta több lépcsőben mintegy 72 százalékkal nőtt az egészségügyi szakdolgozók alapbére, egy ápoló pedig átlagosan két és félszeresét fogja keresni 2022-ben a béremelés előtti fizetésének. Nemcsak az ápolók, hanem az orvosok keresete is jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben. A háziorvosoknak a kormány 2010 óta 76 százalékkal több forrást biztosít, vagyis míg 2010-ben egy háziorvosi praxis átlagos havi bevétele 867 ezer forint volt, ez az összeg 2019 első félévében 1,6 millió forintra nőtt.

Ebben az időszakban közben az Országos Mentőszolgálatnál szolgálatot teljesítő orvosok és mentők bére 67 százalékkal emelkedett, míg a védőnők szolgálati díjazása 2010 és 2018 között 257 ezer forintról 358 ezer forintra nőtt, ezen belül egy védőnő átlagos fizetése 153  322 forintról mostanra 257 128 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a baloldali kormány 2002 és 2010 között számos olyan intézkedést hozott, amellyel gyakorlatilag tönkretették az egészségügyet. Bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, valamint több tucat kórházat, nővérszállót és nővérképző intézményt zárattak be.

Így öltöznek be az orvosok és az ápolók a Szent Imre Kórházban, mielőtt bemennek a koronavírusos beteg izolált kórtermébefotó: Talán Csaba

Versenyelőnyt jelenthet Magyarország számára az orvosok bérének drasztikus növekedése

Az orvosok bérének rendezése egy olyan kérdés volt, amellyel idáig egyetlen kormány sem tudott megbirkózni, ezért a most elfogadott 120 százalékos emelés mindenképp történelminek nevezhető. A magyar orvosok és egészségügyi szakemberek a világ élvonalába tartoznak, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a pandémia alatt mutatott teljesítményük, mondta dr. Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágvezetője, hozzátéve, hogy a kormány éppen ezt a bátor helytállást ismeri el a most elfogadott javaslatcsomaggal.

A kormány célja az, hogy azok az orvosok és egészségügyi dolgozók, akik Magyarországon szerzik meg a diplomájukat, itthon maradjanak, és elégedettek legyenek a hazai feltételekkel. Ennek meghatározó része a bérszínvonal, de ezzel együtt vannak olyan egyéb rendezendő területek is, amelyek szervesen összefüggnek az orvosi fizetésekkel, ilyen például az egészségügyi dolgozók jogállása, de ide tartoznak a munkakörülmények is, fejtette ki a Századvég szekértője. " Úgy gondolom, hogy ezzel a kormány által meghozott bátor döntéssel együtt ezen viszonyok rendezésére is sor fog kerülni" - tette hozzá.

Az orvosok kivándorlása egyébként az elmúlt évben megállni látszott az adatok alapján, de ez a problémakör egy meglehetősen összetett kérdés, viszont az elvándorlás egyik fő oka éppen a fizetésekben volt keresendő. Dr. Maurer Szemere szerint a mostani radikális béremeléssel Magyarország egy jelentős hátrányt tud ledolgozni a nyugat-európai és angolszász országokhoz képest, sőt az ország nemcsak behozza a lemaradást, hanem egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben ez még versenyelőnyt is jelenthet - fogalmazott.

IllusztrációFotó: Csudai Sándor - Origo

Az orvosokról alapvetően elmondható az, hogy nem szeretik elhagyni sem az országot, sem pedig a magyar közegészségügyet, hiszen az általában véve is egy biztonságos háttér számukra. Figyelembe kell viszont venni azt, hogy az orvosok számára jelentős motivációs tényező a pénz, hiszen a karrierpályájukból kifolyólag rengeteg időt vesz igénybe számukra, amíg az egyetemtől a gyakornoki éveken át eljutnak odáig, hogy rezidensek, majd szakorvosok lehessenek. Ezt követően viszont a szakmai fejlődés lehetősége és a család közelsége a legfontosabb tényező, így amennyiben a bérek megközelítik a nyugatiakat, akkor ez jelentős mértékben ösztönzi az orvosokat arra, hogy itthon maradjanak - fejtette ki dr. Maurer Szemere.

Az orvosok kivándorlása évek óta gyakori téma, azonban arról már kevesebb szó esik, hogy nemcsak a kivándorlást lehet megállítani a mostani javaslat elfogadásának köszönhetően, hanem sok olyan orvost is vissza lehet csalogatni az országba, akik korábban éppen a magasabb bérek miatt döntöttek úgy, hogy külföldre költöznek.

A kommunista rendszer hagyatéka tűnik el a hálapénz kivezetésével

A javaslatcsomag elfogadásával az orvosok bérének rendezése mellett egy másik fontos probléma is megszűnik, méghozzá a hálapénz, amely már hetven éve jelen van az egészségügyi rendszerben. Dr. Maurer Szemere szerint a hálapénz nemcsak az orvos és a beteg kapcsolatát tette tönkre, hanem az orvosok társadalmi megítélésén is nagyban rontott. Emellett tudáshegemónia is kialakult, hiszen a ritka kompetenciával rendelkező orvosok egy része abban vált érdekeltté, hogy a tudást ne adják át fiatalabb kollégáiknak.

Azzal, hogy a hálapénz megszűnik, szintén több pénz marad az embereknél. Ugyan pontos számot nehéz megállapítani, hiszen ez a gyakorlat a szürkegazdaságba tartozik, de becslések szerint évente nagyjából 20-80 milliárd forint lehet. A béremelés a hálapénz kivezetésének folyamatát is erősíti, mivel az orvosok már nem kényszerülnek rá ilyen gyakorlatokra.

IllusztrációForrás: --

A hálapénz egyébként főleg az idősebb orvosok körében volt népszerű, hiszen több kutatás is bizonyítja, hogy a fiatalabb szakmabéliek többsége már kifejezetten elutasította a hálapénzt. A Századvég szakértője szerint mindez azt mutatja, hogy a hálapénz eltűnésének folyamata már elindult, a mostani radikális bérnövelés azonban jelentősen felgyorsítja azt.

A Századvég azt is felmérte, hogy a magyarok mit gondolnak az orvosok béremeléséről és a hálapénz megszüntetéséről. Az ezer ember megkérdezésével készült reprezentatív kutatás eredményei alapján előbbit a magyarok 84 százaléka támogatja, utóbbit pedig a lakosság 81 százaléka.

Az is egyszerűen megválaszolható, hogy miért nem mindenki támogatja a béremelést, mindez pedig szoros kapcsolatban áll a hálapénzzel, amely a kommunizmus egyik legtovább fennmaradt hagyatéka. A kommunista rendszer alatt épült ki a részben még most is fennmaradt komplex egészségügyi ellátórendszer, viszont magát a szisztémát úgy hozták létre, hogy az nem a teljesítményre ösztönzött, hanem egy teljesen torz struktúra alakult ki, magyarázta dr. Maurer Szemere.

A rendszerváltozást követően a gazdaság bővülésével több területen is elszabadultak a piaci bérek, ezt viszont az orvosok keresete nem tudta követni. Ez, illetve a rengeteg, rendszerben maradt, nagyon rosszul kiépített kiskapuk biztosították azt, hogy a hálapénz intézménye fennmaradt. Mindez nemcsak magyar jelenség, hanem a volt szovjet blokk országaira jellemző sajátosság. Ezt a lemaradást hozza most be a magyar kormány az intézkedésekkel.