Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az EU-ban számos unió van, ilyen az energiaunió is. Ez többek között a rövid távú energiaszállítási szerződésektől várja a verseny élénkülését és az árak csökkenését. Az oroszok ezzel szemben a közép- és hosszú távú szerződésekben bíznak, amelyek kiszámíthatóbbak nekik is.
Moszkva persze jól látja, hogy az EU és ezen belül főként a nyugat-európai országok komolyan veszik a klímasemlegességre való átállást és a CO2-szegény energiatermelést, így a gáz- és olajalapú energia kifutó modell lett.
A németek a gázról, már csak mint átmeneti technológiáról beszélnek, ameddig az elektromos és hidrogénmeghajtás át nem veszi a helyüket. Ez az átmenet a kulcs a jelen események megértéséhez. Putyin elnök ugyanis — az OPEC+ legnagyobb egyetértésével — a lehető legmagasabbra akarja az energiaárakat felhajtani, majd közép- és hosszú távú szerződésekkel a magas árszintet a saját javára fordítani.
A Kreml tehát addig akarja kifacsarni ügyfeleit, amíg azok a szénhidrogén-alapú energiát ekkora mértékben használják. Ez nagyjából 20-30 év.
Az európai gázpiacnak van alternatívája is: Kína. Már működik a Szibéria Ereje 1 gázvezeték, és épül a Szibéria Ereje 2 is.
Ezek ugyanazon orosz gázmezőkről szállítanak gázt Kínába, mint Európába, és a kapacitásuk is közel azonos.
Ha az EU vonakodik az orosz gáztól, Kína biztosan nem fog. Ha az oroszok Kína felé adják el a gázt, marad(na) az amerikai LNG, ami már most is jóval drágább a vezetékes orosznál, és ráadásul Ázsiában sokkal többet fizetnek is érte.
Az eszkaláció és a nyugati gazdaságok járvány utáni magukra találása is ugyanolyan árfelhajtó tényező, mint a közelgő tél. A vezetékes rendszereket ellenőrző német hatóság (Bundesnetzagentur) eredetileg 2022. január 10-ig adta volna ki az Északi Áramlat 2 üzembe helyezési engedélyét.
Ehhez az offshore adóparadicsomnak számító Svájcba bejegyzett Északi Áramlat Rt.-nek egy német leányvállalatot kell létesítenie, amely a német hatóság fennhatósága alá tartozik.
A Gazprom az 1200 kilométernyi vezeték 80 kilométernyi német részére alapít is egy ilyen német bejegyzésű céget. Egy további, immáron uniós kifogás azt firtatja, hogy a gázvezetéket tulajdonló konzorcium a csőben futó gáz kereskedője is egyben, így ez versenykorlátozó hatású. Az állami tulajdonú orosz Gazprom itt is hajlandó engedni. Egy másik orosz céget jelölne meg, mint fő kereskedőt. Emberi számítás szerint a német hatóság még az idén, mondjuk december 29-én kiadta volna az engedélyt, ha nem jön közbe a Kreml türelmetlensége és a lengyel-belarusz határon zajló migránsválság.
Lukasenko belarusz elnök tavalyi újraválasztása utáni tüntetéshullám elcsendesedett ugyan, ám egy fapados járat idén nyári minszki kényszerleszállása után újra magasra csapott a konfliktus lángja.
A belarusz hatóságok letartóztatták a gépen lévő ellenzéki politikust és barátnőjét. A férfi az ellenzék online médiáját kezelte, és a belarusz hatóságok azt akarták megtudni tőle, hogy a minszki minisztériumokban és erőszakszervezetinél kik működnek együtt az ellenzékkel. Elvégre Ukrajnában is a hadsereg és a rendőrség átállításával jutott sikerre a Majdan-projekt. Az EU és a nyugat újabb szankciókkal válaszolt.
A belarusz elnök ezeket a szankciókat azzal akarja feloldatni, hogy bejelentette:
Országa immáron nem fogja megállítani az EU felé tartó kábítószer-szállítmányokat és migránsokat.
Ennek a tetőzését látjuk most a senki földjén, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában "utazási irodák" tucatjai hirdetnek családonként 15-20.000 euróért egy olyan "csomagot", ami belarusz vízumból, repülőjegyből, PCR-tesztből, minszki szállásból és a lengyel határhoz buszozásból áll. Idén eddig 9.000 ember jutott el a minszki repülőtértől Németországba. Becslések szerint még kb. 5-30.000 közötti tömeg követné őket.
És miként függ össze a migránsválság a gázárral? Lukasenko a helyzet romlása és az újabb szankciók miatt már kilátásba helyezte, hogy "elzárja" az országán át vezető gázvezeték csapját. Ez annak ellenére árfelhajtó tényező az európai gázpiacon, hogy ezen a vezetéken már alig jön gáz. A német igényt jelenleg az Északi Áramlat 1 elégíti ki, és Lengyelország már nem vásárol orosz gázt. A baj a többletigénnyel van, itt fontos arra emlékeztetni, hogy Németország is regionális gázkereskedő szeretne lenni.
Azt nem tudjuk, hogy Lukasenko öntevékenyen zsarolta-e be a nyugatot a gázcső elzárásával, vagy csak Moszkva felé mutatott erőt, ám a fenyegetést Berlinben úgy értelmezték, hogy olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben fel kell gyorsítani az Északi Áramlat 2 német hatóságok általi engedélyezését.
Berlin nem engedhet ilyen nyomásnak, mert a következő esetben még nagyobb nyomást gyakorolnának rá és zsarolhatóságán mások is felbátorodnának. Egy német hivatalnokra egyébként sem lehet politikai nyomást gyakorolni, ezt minden német kisiskolás megtanulja II. (Nagy) Frigyes és a molnár meséjéből. A porosz király potsdami palotájának csendjét ugyanis zavarta a közeli szélmalom kereplése. A király be akarta záratni a szélmalmot, ám az öntudatos molnár bírósághoz fordult és a király által hozott törvényre hivatkozott, miszerint a hadsereg ellátását szolgáló cégek elsőbbséget élveznek. A bíróság a molnárnak adott igazat a királlyal szemben, így az a bizonyos szélmalom még ma is ott van a Sanssouci palota kertéjében és minden odalátogató német kisiskolásnak megmutatják. Ha volt ilyen fehérorosz nyomásgyakorlás, akkor balul sült el, mivel ezzel eljátszották a karácsony és újév közötti téli uborkaszezonban való engedélyezés lehetőségét.
A német vezetékfelügyeltei hivatal legalább négy hónapra felfüggesztette az Északi Áramlat 2 engedélyezési eljárását, senki se mondhassa róluk, hogy nyomás alatt hozták meg döntésüket.
A cikk a következő oldalon folytatódik, lapozzon!
