Karácsony Gergely tegnapi posztjában megadott egy időpontot, amikor szerinte megszerezte az államilag elismert angol nyelvű nyelvvizsgáját. Csakhogy az Origo értesülései szerint a közzétett időpontban a lektorátusi nyelvvizsgáját kapta meg. Márpedig a két nyelvvizsgatípus finoman szólva sem azonos értékű: utóbbi csupán az alapfoknak feleltethető meg. A kínos hazugságspirálban lévő Karácsony tehát ismét nem mondott igazat. 

Karácsony nyelvtudásának hiánya hetek óta meghatározza a közbeszédet. Májusban, az Economistnak adott interjúját követően kiderült, hogy nem tud angolul, illetve a nemzetközi sajtószereplésein és megbeszélésein tolmácsot használ. Mivel a magas pozícióra törő politikusnak kifejezetten kellemetlen a téma, ezért többször is megpróbálta megmagyarázni a nyilvánosság előtt, miért nem beszél a magyaron kívül más nyelven. Erre több kísérletet is tett, de mind közül a legfontosabb az az állítása volt, hogy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

Újabb hazugság

Május 10-ei magyarázkodó Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy évekkel korábban középfokú nyelvvizsgát szerzett angolból. Csakhogy pillanatokon belül kiderült, állításával ellentétben sosem volt államilag elismert nyelvvizsgája - legalábbis a sajtó egy része erről cikkezett.

Karácsony nem adta fel - a hazuságspirál természetrajzához hozzátartozik, hogy a hazudozó egyre mélyebbre zuhan benne - , és megint mentegetni kezdte magát. Tegnapi közösségi médiás posztjában úgy fogalmazott, hogy "a nyelvvizsgám után kutató lakájsajtónak pedig hadd segítsek egy dátummal: 2000. május 29."

Magyarán a főpolgármester a fenti időpontot jelölte meg, mint azt a napot, mint amikor letette nyelvvizsgát. Csakhogy az Origo információi szerint 

a közzétett dátum a lektorátusi nyelvvizsgájának az időpontja, azaz Karácsony ismét hazudott. 

Arról pedig többször is cikkeztünk, hogy a lektorátusi nyelvvizsga nem feleltethető meg az államilag elismert nyelvvizsgának, ugyanis az az alapfoknak felel meg. Többször kiderült egyébként, hogy a baloldali főpolgármester egy egyszerű mondatot sem ért meg angolul.

Nem ugyanaz a kettő

A Magyar Nemzet megkereste a főpolgármestert, hogy a lektorátusi vizsgára gondolt-e, amikor az ATV-ben azt mnondta, hogy van nyelvvizsgája, és ha igen, miből gondolja, hogy az megfelelt a tanársegédi pozíció betöltéséhez szükséges kritériumoknak.

A lap emlékeztet, az Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának állásfoglalása szerint Karácsony nyelvi papírja soha nem számított állami vagy államilag elismert nyelvvizsgának. A Magyar Nemzet több, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy a lektorátusi vizsga nehézségi fokát tekintve semmiképpen sem ér fel a középfokú „C" típusú állami nyelvvizsga szintjével.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke például azt mondta a lapnak: az egyetemi lektorátusokon tett vizsgák a mai alap- és középfok közötti szinten lehettek.

"Az államilag akkreditált nyelvvizsgák rendszere csak 2000-ben jelent meg Magyarországon, előtte mindössze egy, a Rigó utcai nyelvvizsga létezett állami nyelvvizsgaként. Az egyetemi kari lektorátusok saját követelményrendszerekkel működtek, vagyis ahány ház, annyiféle nyelvvizsga, annyiféle szakmai színvonal. Az elvárás mindenhol különböző volt, és tulajdonképpen mérőeszköz sem volt, amivel összehasonlíthattuk volna az egyes lektorátusok tesztjeit" – magyarázta a szakember.

Hozzátette: a teljesítményszintek részletes leírását tartalmazó központi európai keretrendszert is csak ugyanebben az évben, vagyis 2000-ben publikálták hivatalosan, és a rendszer lassú kikristályosodását követően nagyjából 2008-tól mondható el, hogy olajozottan működik az akkreditáció. Mindebből következik, hogy egy húsz évvel ezelőtti lektorátusi (vagy akár állami) nyelvvizsga gyakorlatilag értelmezhetetlen a mostani középfokú, B2 szintű nyelvvizsgákhoz képest, sőt a vizsgáztatás eltérő szemléletmódja miatt talán összehasonlítani sem érdemes.

Karácsony vizsgabizonyítványát egyébként nem bocsátotta a Magyar Nemzet rendelkezésére az ELTE. Adatigénylésükre közölték, hogy a hallgatók és volt hallgatók személyes adatai nem számítanak közérdekből nyilvános adatoknak, és ezt az sem befolyásolja, hogy éppenséggel Budapest jelenlegi főpolgármesteréről van szó.

Egyébként az Oktatási Hivatal is vizsgálódik Karácsony Gergely nyelvtudása ügyében, mert kérdéseket vet fel, hogy állami nyelvvizsga hiányában hogyan vállalhatott 2004 és 2008 között tanársegédi, majd 2008 és 2012 között adjunktusi állást a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megléte ugyanis az egyetemi szabályzat szerint feltétele volt az említett munkakörök betöltésének.

Hazugságspirálban

Karácsony először azt bizonygatta, hogy tud angolul, és erről papírja is van. Májusban, egy magyarázkodó Facebook-bejegyzésében trükkösen azt érzékeltette, hogy középfokú nyelvvizsgája van. Röviddel ezt követően azonban ő maga ismerte el, hogy ami neki van, az bizony nem államilag elismert nyelvi bizonyítvány.

Az elmúlt hetekben a főpolgármester egyre furcsább magyarázatokkal állt elő hiányos nyelvtudását illetően. "Megválasztásom után vállalok egy angol nyelvű nemzetközi sajtótájékoztatót, amelyen például bejelentem, hogy a Fudan Egyetem nem fog megépülni. Vadul nem kell tanulnom, de próbálom majd kicsit felfrissíteni; nekem hiperpasszív angoltudásom van, most egy kicsit aktivizálom" – fogalmazott Karácsony az ATV stúdiójában.

Később arra hivatkozott, hogy csak a szaknyelvet érti meg, ezután a gyermekkori diszlexiáját emlegette: "Az én esetem az angollal annyiban speciális, hogy huszonéves koromban az egyetemi angoltanárom mondta, hogy nekem valószínűleg diszlexiám lehetett iskoláskoromban, amit azóta kinőttem, vagy azt hiszem, ez a szakszerű kifejezés, kompenzáltam." Mindeközben egyre több videófelvétel bizonyítja, hogy a nemzetközi sajtóeseményen rendszeresen tolmácsra van szüksége, a neki angol nyelven feltett újságírói kérdésekre pedig nem tud válaszolni.