Bemutatjuk Gyurcsányék árnyékminiszterét: eltörölné a benzin- és élelmiszerárstopot, emelné az adókat

Hétvégén jelentette be "árnyékkormánya" tagjait Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára. A társaság összetétele borzalmas, a legrosszabb üzenetet küldi a magyaroknak. Közülük is kiemelkedik a megszorító, az emberektől folyamatosan elvonó baloldali gazdaságpolitika egyik vezető alakja, Dávid Ferenc, aki évtizedek óta a multinacionális cégek érdekeit képviseli az egyszerű emberekkel szemben - ő lesz a gazdasági árnyékminiszter. Persze, egyáltalán nem meglepő, hogy Gyurcsányék olyan embert választottak, aki ugyanazt képviseli, mint a bukott miniszterelnök kormányzása alatt. Cikksorozatunk első részeként visszatekintünk a közgazdász eddigi nyilatkozataira és állásfoglalásaira, amelyek alapján kijelenthető, hogy Gyurcsány és pártja a Demokratikus Koalíció kormányzati pozícióban megszüntetné a különböző árkedvezményeket, a rezsicsökkentést és az árstopokat, és ezzel magyarok millióinak megélhetését veszélyeztetné.

Dávid Ferenc számtalanszor kiállt a piac mindenhatósága mellett, elítélte az álami beavatkozást, segítséget és endszeresen bírálta a különböző árkedvezményeket. Az emberek terheinek csökkentését célzó intézkedéseket a DK-s politikus rendre feleslegesnek, vagy károsnak nevezte. Mindez nem meglepő, hiszen a 2010 előtti, gyurcsányi gazdaságpolitika is ezt a szemléletet tükrözte. Nem sokkal az országgyűlési választások után, április végén Dávid Ferenc arról beszélt, hogy a nyár végéig – lépcsőzetesen és „osztott teherviseléssel" – ki kell vezetni az üzemanyagárstopot. A baloldali közgazdász az ATV-ben konkrétan azt mondta, fokozatosan ugyan, de meg kell szüntetni az üzemanyagárak szabályozását. Szerinte a kormánynak ebben a kérdésben mindenkit be kellene vonnia a terhek viselésébe. Így akár már nyár végére állandósulhatna a magasabb benzinár.

„Pazarláshoz vezet az árstop"

A DK új országgyűlési képviselője néhány nappal később a Szeged Tv adásában azt hangoztatta, hogy nem szabadna benzin- és élelmiszerárstopot bevezetni, ehelyett az emberek inkább spóroljanak.

Szerintem piaci folyamatokba ily módon beavatkozni nem szabad, a költségeket el kell ismertetni az árban, tehát azt hiszem, hogy ez hosszú távon nem valósítható meg. [...] Tehát én nagyon idegenül nézem ezt a dolgot

– mondta. Hozzátette: látja, hogy a kormány védeni akarja az alapvető élelmiszerek árát, de szerinte előbb-utóbb azért mégiscsak abba az irányba kellene menni, hogy szokjuk meg azt, hogy visszaállunk a versenypiaci körülményekhez.

Bizonyos termékekre takarékosabban, megfontoltabban kell költenünk, s most, hogy minden be van fagyasztva, akár az üzemanyagra gondolok, akár a rezsire, akár az élelmiszerekre, ez egy picit, hadd mondjam, pazarláshoz is vezethet -

fogalmazott.

Gyurcsány felesége, Dobrev Klára és Dávid Ferenc

Dávid Ferenc önmagával is erős ellentmondásba keveredett, amikor a következő mondatában már bagatellizálni kezdte a hat (valójában 11) alapvető élelmiszerre bevezetett ársapkát. Szerinte ezzel nem lehet mérsékelni az inflációt, mivel a néhány esetben megállapított fix ár eltörpül ahhoz képest, hogy egyes élelmiszerláncok akár százezerféle terméket kínálnak.

Gyurcsányék szerint a magyarok úgyis kifizetik a magasabb árat

Az „árnyék" gazdasági miniszter még június 9-én az ATV A nap híre című műsorában megfejelte a korábbi piacpárti nyilatkozatait egy olyan közgazdasági tétellel, amit még a Kádár-rendszerben tanult. „Én még nagyon-nagyon régen végeztem a közgazdasági egyetemen, és akkor tanították [...] A, B, C termék van: alkohol, benzin, cigaretta. Teljesen árrugalmatlan. Akármennyi az ára, ugyanúgy fog fogyni. Lemegy két hétig, lemegy három hétig, lemegy egy hónapig, és így jön vissza a görbe, és a fogyasztás beáll. [...] Ezt úgy verték a fejünkbe, hogy az A, B, C termékek miatt nem kell izgulnia az államnak, emelheti, szedi be az adót nyugodt szívvel.

Gyurcsány Ferenc és Dávid Ferenc

A politikus meglátása szerint tehát a magyar lakosság – amennyiben nem hajlandó lemondani az autózás praktikumáról és kényelmességéről – kénytelen lenne kifizetni a 800-900 forintos literáron mért benzin – a jelenlegi, hátósági árstopos 480 helyett. A kommunista közgazdaságtan aktualizálása azért sem helytálló, mert jelentősen átalakultak azóta a fogyasztási szokások és a társadalmi viszonyok, ma már a kisebb keresetűek is rendelkeznek autóval, ami nem luxuscikk, viszont a benzin árának drasztikus növekedése az alacsonyabb jövedelmű embereknek nagy terhet jelentenének.

(Folytatjuk)