Márki-Zay Pétert soha nem választották meg semmilyen országos politikai pozíció betöltésére, nem kormánytag, így a kapcsolatfelvétel a népszuverenitás elvének és a demokratikus felhatalmazás követelményének a nyílt megsértését is jelenti – mondta el ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy Márki-Zay bevallotta, hogy valóban volt kapcsolatfelvétel a stábja és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Hozzátette: azzal, hogy Márki-Zay a kormány háta mögött, legitim felhatalmazás hiányában egyeztet egy háborúban álló ország vezetőjével, a baloldal az anyaországi és a kárpátaljai magyarok élet és vagyonbiztonságát kockáztatta.Márki-Zay pártalapítási ambíciói kapcsán az alkotmányjogász elmondta, hogy az országgyűlési választás sikertelenségét, és abban Márki-Zay Péter szerepét tekintve nehezen képzelhető el, hogy egy számottevő, tömegbázissal is rendelkező pártról lehetne majd beszélni. Az ötletben több a harci kedv, mint a megfontolt realitásérzék – tette hozzá. Lomnici szerint az elkövetkezendő időszakban újabb hatalmi harcoknak és felszínre kerülő belső konfliktusoknak lehetünk majd tanúi. Gyurcsány a gyenge választási eredményt kihasználva, minden erejével azon dolgozik majd, hogy feleségét, Dobrev Klárát hozza vezető pozícióba 2026-ra. Márki-Zay Péternek jelenleg egyetlen lehetősége van arra, hogy fent maradhasson a baloldali színtéren, véghez kell vinnie azt a politikai teljesítményt, amire a baloldal közel 20 éve képtelen: meg kell haladnia Gyurcsány Ferencet. Amennyiben ez nem sikerül, úgy a hódmezővásárhelyi polgármester fokozatosan el fog tűnni a „politikai közélet süllyesztőjében".

Márki-Zay bevallotta, hogy valóban volt kapcsolatfelvétel a stábja és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Ez miért fontos, illetve ez hogyan befolyásolja a hitelességét?

Márki-Zay Péterék kapcsolatfelvétele Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel politikai megkeresésként is értékelhető a baloldal volt kormányfő-jelöltje részéről, amely

arra irányulhatott, hogy az ukránok avatkozzanak be – akár közvetett módon – a magyar választásokba.

Erre utalhat az is, hogy – a Magyar Nemzet információi szerint – Dmitro Kuleba külügyminiszter felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, Ljubov Nepopot, akinél állítólag arról érdeklődött, miként lehetne elősegíteni a baloldal választási győzelmét. Ez beleillene abba a nemzetközi intervenciós törekvéssorozatba, amelyet a globális baloldali hálózat egyre intenzívebben folytat hosszú évek óta a nemzeti, polgári kormány lejáratása és leváltása érdekében.

Márki-Zay Pétert soha nem választották meg semmilyen országos politikai pozíció betöltésére, nem kormánytag, így a kapcsolatfelvétel a népszuverenitás elvének és a demokratikus felhatalmazás követelményének a nyílt megsértését is jelenti.

Budapest, 2022. április 3. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke (j) beszéde elmondása előtt az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén, a Városligeti Műjégpálya épületében az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. MTI/Illyés TiborForrás: MTI/Illyés Tibor

Azzal, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a kormány háta mögött, legitim felhatalmazás hiányában egyeztet egy háborúban álló ország vezetőjével, a baloldal az anyaországi és a kárpátaljai magyarok élet- és vagyonbiztonságát kockáztatta.

A felhatalmazás nélküli külpolitikai egyeztetésekben rejlő veszélyt az amerikaiak már a XVIII. században felismerték, az Egyesült Államokban 1799-ben lépett hatályba a Logan-törvény, amelynek értelmében tilos a magánszemélyeknek külpolitikát folytatni az Egyesült Államok nevében. 1798 egy philadelphiai állampolgár, Dr. George Logan magánszemélyként utazott Franciaországba, hogy javítsa a két ország kapcsolatát. Bár jóhiszeműen cselekedett, felhatalmazás hiányában ilyenre nem kerülhet sor. A máig hatályos szövetségi jogszabály azt hivatott szolgálni, hogy illetéktelenek ne avatkozzanak bele az ország diplomáciai ügyeibe. Márki-Zay Péter hasonlóra vetemedett, a különbség elsősorban abban rejlik, hogy

míg Dr. Logant a nemzetközi feszültség enyhítése motiválta, addig a baloldal kormányfő-jelöltje háborús retorikát folytat és – alappal vélhetően – fegyverek és katonák küldéséről tárgyalt az ukrán államfővel.

A politikus szerint az ukránok azért küzdenek, hogy megállítsák Putyint, mielőtt eléri Magyarországot.

Semmi arra utaló jel nincs, hogy Oroszország meg akarja támadni hazánkat, ez egy rémhír, aki pedig ezt állítja, az rémhírterjesztés követ el, mivel valótlan tényt híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.

Ami Márki-Zay hitelességét illeti, a magyar választók számára történelmi és közelmúltbeli tapasztalatok alapján nem elfogadható, ha egy politikus nem őket meggyőzve, hanem külföldi intervenció árán kíván kormányra kerülni. A hódmezővásárhelyi polgármester lényegében azt a látszatot kelthette, mintha Magyarország nem lenne szuverén és más államok, illetve nemzetközi szervezetek érdekeit kéne kiszolgálnia.

Választási plakátokat dobnak kukába az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén, a Városligeti Műjégpályán az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án.Forrás: MTI/Illyés Tibor

Márki-Zay a több mint egyórás múlt vasárnapi élő bejelentkezésében többek között kikotyogta, hogy bármilyen segítséget megadnának Zelenszkijnek. A baloldal bukott kormányfőjelöltje, továbbra is kiállt „az ukránok a mi háborúnkat vívják" mondata mellett. Ez miért veszélyes?

A baloldali politikusok a fegyveres konfliktus kirobbanása óta több olyan kijelentést tettek, amelyek egyértelműen arra engednek következtetni, hogy fegyvereket és katonákat küldenének Ukrajnába, ezzel kockára téve magyarok életét, illetve jelentősen megnövelve annak a kockázatát, hogy Magyarország belesodródik egy értelmetlen háborúba.

A fegyverszállítások következtében a kárpátaljai magyarok közvetlen életveszélybe kerülnének,

mivel az orosz kormány kijelentette, hogy az Ukrajna területére érkező szállítmányokat célpontnak tekintik, így előfordulhatna, hogy a magyarlakta településeken áthaladó konvojokra mérnének csapást, ami magyar áldozatokkal járhatna. Katonák és fegyverek Ukrajnába küldésével a konfliktus elhúzódna, a front pedig kiterjedhetne Kárpátaljára, ami szintén a külhoni magyarok épségét sodorná veszélybe, ráadásul az orosz katonák a magyarokra ellenségként tekintenének. Nem utolsó szempont, hogy a magyar katonák és fegyverek bevonása a háborúba azonnali megtorlással járhat a kárpátaljai magyarokkal szemben. A baloldal felelőtlen kijelentései az anyaországi magyarságra is veszélyt jelentenek, hiszen a háborúba sodródás magyar életekbe kerülhet, legrosszabb esetben nemzettársaink tömegei halnának meg egy értelmetlen háború miatt.

A konfliktus elhúzódása egyúttal gazdasági nehézséget is jelentene Magyarországnak – ahogy az európai országok zömének –, ráadásul ha hadban állnánk Oroszországgal, és az orosz kormány úgy döntene, hogy elzárja a gázcsapokat, az beláthatatlan, de mindenképp tragikus következményekkel járna a lakosságra és a vállalati szektorra nézve egyaránt, hazánk ugyanis rá van utalva az orosz energiahordozókra.

A „mi háborúnk" azt jelenti, hogy mi állunk szemben Oroszországgal, ami nyilván hazugság, ugyanakkor komoly diplomáciai válsághoz is vezethetnek az ilyen kijelentések.

Miért aggályos, hogy Márki-Zay továbbra is összevissza beszél? Láthatóan nem tudja feldolgozni a vereséget, és azt, hogy a baloldalon őt hibáztatják.

A Biden-barát fősodratú média még mindig az ellenzék erős embereként, Orbán Viktor miniszterelnök politikai ellenfeleként emlegeti Márki-Zay Pétert, gyakran kiemelve tőle olyan – utóbb megmagyarázott – gondolatokat, amelyek például az orosz-ukrán háború kapcsán Magyarország szerepvállalását illeti. Mindezek szembemennek az Orbán-kormány által a kezdetektől fogva egyértelműen képviselt, a hazánk semlegességét hirdető álláspontjával, és emiatt

Márky-Zay Péter megnyilvánulásai komoly külpolitikai feszültségekkel is járhatnak az országra nézve. Egy történelmi választási vereség feldolgozása önmagában időigényes feladat, ráadásul egy ennyire széttagolt és jelentős mértékben eltérő ideológiai nézeteket valló ellenzéki táboron belül a komoly ellentétek mindezt nyilvánvalóan csak tovább fokozzák.

Ilyenkor kerülnek nyilvánosságra olyan, az ellenzéki összefogáson belül már hetekkel, hónapokkal korábban is létező feszültségforrások, amelyeket a választás sikere érdekében eddig elfojtottak, illetve magukban tartottak. Márpedig a háború okozta nehezedő gazdasági helyzetben, valamint a koronavírus-járvány még meglévő árnyékában,

mielőbbi nyugalomra lenne szükség ellenzéken belül is, amit az ország érdeke megkívánna.

Mi várható a jövőben annak tükrében, hogy Márki-Zay Péter új pártot akar alapítani, viszont egykori támogatói/szövetségesei (Pálinkás József, Gémesi György) már most kinyilvánították, hogy nem akarnak ebben részt venni?

Önmagában egy új párt létrehozása még semmi különöset nem hordoz magában, láttunk, látunk erre példákat bőven.

Az országgyűlési választás sikertelenségét, és abban Márki-Zay Péter szerepét tekintve nehezen képzelhető el, hogy egy számottevő, tömegbázissal is rendelkező pártról lehetne majd beszélni. Az ötletben több a harci kedv, mint a megfontolt realitásérzék.

Az pedig, hogy Márki-Zay Péter mögül kihátrálnak korábbi szövetségesei, újabb jele annak, hogy

a baloldal egy személyben őt teszi felelőssé a választási vereségért.

Különösen, ha a 2006 utáni MDF-ből tudna az Antall József örökségét meggyalázó, manapság már inkább nevetség tárgyát képező álkonzervatív politikusokat leigazolni, bizonyítaná igazán, hogy ő sem különb a jobboldal fizetett elárulóinál. Azt azonban fontos látni, hogy

elkerülhetetlen a baloldal tovább aprózódása. Az elkövetkezendő időszakban újabb hatalmi harcoknak és felszínre kerülő belső konfliktusoknak lehetünk majd tanúi. Ismét jelentős szerephez juthatnak az ellenzéken belül Gyurcsány Ferenc hatalomtechnikai képességei, melynek a baloldal kisebb pártjai lehetnek az elszenvedői.

Mi lehet Márki-Zay Péterrel a jövőben, látva, hogyan támadják, és hogyan hagyták magára Gyurcsányék?

Márki-Zay Péter a múlt héten bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, mely elhatározását azzal indokolta, hogy a jövőben Hódmezővásárhelyre kíván koncentrálni. Ennek ellenére továbbra is a választási kampány során már megtapasztalt, zavaros, felelőtlen, önellentmondásos kommunikációval próbál beleszólni az országos politikába.

Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke beszéde elmondása előtt az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén, a Városligeti Műjégpályán az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án.Forrás: MTI/Illyés Tibor

Mindez arra utal, hogy

ez az ideiglenes visszalépés valójában nem Hódmezővásárhely érdekében történik, ellenkezőleg, az sokkal inkább az ellenzéki pártok vezetőinek döntése volt.

Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter már a választás estéjén élesen bírálták az előválasztáson részt vevők döntését, Márki-Zay Péter személyében jelölve meg a vereség okát. Ennek stratégiai okai vannak:

Gyurcsány a gyenge választási eredményt kihasználva, minden erejével azon dolgozik, hogy feleségét, Dobrev Klárát hozza vezető pozícióba 2026-ra.

Márki-Zay Péternek jelenleg egyetlen lehetősége van arra, hogy fent maradhasson a baloldali színtéren: véghez kell vinnie azt a politikai teljesítményt, amire a baloldal közel 20 éve képtelen: meg kell haladnia Gyurcsány Ferencet. Amennyiben ez nem sikerül, úgy a hódmezővásárhelyi polgármester fokozatosan el fog tűnni a „politikai közélet süllyesztőjében".