Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az orosz szállítások kiiktatása a világpiacon erős árfelhajtó hatást okozna, vagyis tovább drágulna az olaj és a földgáz, de megfelelő infrastruktúra és vezetékhálózat híján Magyarország még így is alig tudná beszerezni az északi-tengeri olajat - mondta a Magyar Hírlapnak Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora.
Magyarország erősen függ az orosz szénhidrogén-származékoktól.
A múlt évben az olajimport 64 százaléka származott Oroszországból, míg a felhasznált földgáz 85 százaléka.
A magyar háztartások csaknem kilencven százaléka földgázzal oldja meg a fűtést évtizedek óta. Az importtilalom vagy bármilyen korlátozás a magyar gazdaságot felkészületlenül érné, valamint a kieső orosz szállítmányok mennyiségi ellentételezésére nincs reális fizikai lehetőség.
Magyarország számára az orosz nyersanyag-beszállítások így nem politikai, hanem egész egyszerűen gazdasági érdekek mentén húzódnak.
Ehhez következetesen ragaszkodnunk kell – tette hozzá. Mint kiderült, az orosz szállítások kiiktatása a világpiacon erős árfelhajtó hatást okozna, vagyis tovább drágulna az olaj és a földgáz, de megfelelő infrastruktúra és vezetékhálózat híján hazánk még így is alig tudná beszerezni az északi-tengeri olajat.
A közgazdászprofesszor kiemelte: a világ legnagyobb olajkitermelője Oroszország, napi több mint tizenegymillió hordó olajat termel ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a mennyiségnek vagy akár csak a töredékének a kiesése a világpiacról legalább akkora olajárrobbanást idézne elő, mint az 1970-es évek elejének sokkja, amikor a többszörösére drágult az olaj, és a világban drámai folyamatok kezdődtek.
Magyarország jelenlegi vállalati-termelési rendszerei, de főleg a háztartások a megugró energiaárat nem lennének képesek megfizetni.
Az elmúlt évtized gazdasági eredményei vesznének el - magyarázta.
