Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúval összefüggésben Brüsszel hat hónapon belül kivezetné az orosz kőolajimportot, az év végére pedig a finomított olajtermékek behozatalát is megtiltaná. Az orosz olajimporttilalomról a május 24-25-én esedékes uniós csúcstalálkozón születhet döntés. Itt azonban valamennyi tagállam – köztük Magyarország is – vétójoggal rendelkezik. A magyar kormány már bejelentette, hogy élni fog ezzel, amennyiben addig nem születik valami észszerű döntés. A magyar kormány nem hajlandó elfogadni a magyar energiaellátás biztonságát leromboló döntést, Szlovákia és Csehország pedig csak abban az esetben lenne hajlandó támogatni a Brüsszel által tervezett kőolajembargót,  ha legalább három év haladékot kapnának, Brüssze azonban erre egyelőre nem hajlandó. Az Origo a Brüsszel által tervezett orosz olajimporttilalomról Kiszelly Zoltánt, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdezte.

Mi a véleménye arról, hogy a tervek alapján Brüsszel 2023 végéig Magyarországgal Szlovákiával és Csehországgal is leállíttatná az orosz kőolaj behozatalát?

Kiszelly Zoltán: Itt nem embargóról van szó szerintem, hanem az orosz olajról való végleges leválásról, ezt fontos kiemelni. Tehát nem arról van szó, hogy ha már nem lesz háború, akkor gyorsan visszatérünk az olcsó orosz vezetékes olajra meg gázra, hanem az Unió végképp le akar válni az orosz olajról és gázról is.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatójaFotó: Csudai Sándor - Origo

Ha nem az embargó kifejezést használjuk, hanem a végleges leválást, akkor arról beszélhetünk, hogy az unió legtöbb tagroszága már idén novemberben leválik az orosz olajról, míg egyes országok felmentést kapnak és a vita arról szól, hogy mi legyen ez a felmentés. Nyilván akkor lenne csak szabad leválni az orosz olajról, ha már van alternatíva, van helyette más megfelelő olaj, ez pedig műszaki, ellátásbiztonsági és politikai kérdés. Ilyen szempontból megközelítve az átmenet az érdekeink alapján indokolt, mert nincs tengerpartunk, ahogy a cseheknek és szlovákoknak sincs, ezért a vezetékre vagyunk utalva és ki kell építenünk az alternatív útvonalakat, de a végleges leválást Brüsszel szeretné és legkésőbb jövő tavaszra az orosz földgázról is le akarnak válni. Ugyanez a vita fog megismétlődni nemsokára az orosz földgáz tekintetében.

Hogyan hathat Brüsszel ezen lépése a magyar energiapiacra? Milyen mértékű drágulás következhet ezután?

Kiszelly Zoltán: Ha megkapjuk az átmeneti időt – a magyar kormány eleve kivételt kér a vezetékes olajra – és a következő szakaszban Brüsszel ugyanezt el fogja játszani a vezetékes földgázzal - nekünk nincs kikötőnk, nincs LNG-terminálunk - fontos nekünk, hogy most tisztázódjon, hogy a vezetékes orosz fosszilis energiáról is le akar-e válni Brüsszel, kapunk-e átmeneti időt, vagy mentesítenek minket a vétó alól.Az átmeneti idő igazából arról szól, hogy Brüsszel elkerülje a vétót. Brüsszel életbe akarja léptetni az orosz energiáról való végleges leváltás és ennek érdekében kompromisszumra van szüksége, a kompromisszum az átmeneti idő. Magyarországnak szüksége van legalább 3-4 évre az energiapiaca átállításához. Ha sikerült ezt az átmeneti időt megkapnunk, vagy a vezetékes energiahordók kivételt fognak kapni, akkor nyilván az energiadrágulás alacsonyabb mértékű lesz, lassabban fog drágulni az energia mint nyugaton, ahol már hamarabb leválnak véglegesen az orosz olajról. Magyarország ezzel az átmeneti időszakkal lassítani tudja a drágulást, ez azt jelenti, hogy az élelmiszer-drágulást is lassítani tudja, hiszen például a gázolaj ami a mezőgazdaság gépekbe és a kamionokba kell – az sem drágul olyan mértékben és akkor az élelmiszer drágulása is lassul. Az energiabiztonságunk az élelmiszer-biztonságunkat is szolgálja a gázolajon és az energiaintenzív műtrágya-gyártáson keresztül.

Mennyire látja reálisnak a magyar kormány azon felvetését, hogy csak abban az esetben tudja támogatni a hatodik szankciós csomagot, ha a csővezetéken történő olajszállítás kivételt képezne a korlátozások alól? Ez egész konkrétan a Barátság II. kőolajvezetékre vonatkozna.

Kiszelly Zoltán: Ez egy teljesen logikus lépés. Egy tenger nélküli országban, amely ennyire az orosz vezetékes energiától függ, nem lehet egyik napról a másikra leválni, meg hát idáig nem is volt szó a végleges leválásról. Brüsszel szankciós tempója ezt a felvetést alapjában rengeti meg.

A Barátság II. kőolajvezeték Százhalombattán.Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A magyar kormány, a magyar emberek a rezsicsökkentést támogatják és nem a Brüsszel által tervezett Great Reset-et. Ez a Covid utáni nagy újraindítás amit a Davosi Világgazdasági Fórum is támogat, ez azt jelenti, hogy Brüsszelben nem a Covid előtti szintre akarnak visszatérni – amihez szükség van az olcsó vezetékes energiára – hanem ők azt akarják, hogy a Covid előtti szinthez képest a harmadára csökkenjen a fogyasztás, és ezt az energiaárak emelésével érhetik el és az energiaár-emelést pont az orosz energiáról való leválással tudják kivitelezni, tehát direkt fűtik az energiainflációt, hogy az emberek kevesebbet fogyasszanak. Magyarország ezt nem támogatja, ezért is kér kivételt, mert mi a Covid előtti szintre akarunk visszatérni és nem a Covid előttihez képest a harmadára akarunk visszaesni, amit Brüsszel leválási politikája végső soron eredményezni fog. A Magyarország által kért kivétel a rezsicsökkentés megvédését szolgálja, illetve a nemzeti konzultáció eredménye és az a józan emberi gondolkodás hozza azt, hogy nem akarunk visszaesni az életszínvonalunkban a harmadára.

Látja realitását annak, hogy az EU állam- és kormányfőinek május végére tervezett brüsszeli csúcstálalkozójáig meg tudnak egyezni a tagállamok a hatodik szankciós csomagról, különös tekintettel az orosz olajimporttilalomra?

Kiszelly Zoltán: Ha megkapjuk a mentességet, akkor látom realitását a május végére tervezett határidőnek. Ez egy kompromisszumot igényel, de ha a V3 megkapja a mentességet, akkor van esély az egyezségre.

A MOL szászhalombattai kőolajfinomitója orosz uráli típusú nyersolajra van kalibrálva, ennek az átalakítása mennyibe kerülne, ennek költségét ki fizetné még és mennyi időt venne igénybe?

Kiszelly Zoltán: Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató minapi nyilatkozata szerint a százhalombattai olajfinomító átállítására legalább 2-3 évre és 5-700 millió dollárra lenne szükség, amit egy piaci alapon működő cég valószínűleg áthárítana az autósokra.

Ismét előkerült egy olyan javaslat az Európai Parlament részéről, amely alapján eltörölnék a tagállamok vétójogát. Ez összefüggésben állhat a tervezett magyar vétóval az orosz olajembargóval kapcsolatosan?

Kiszelly Zoltán:Hogyne állna ezzel összefüggésben, a német kormány koalíciós szerződése és Brüsszel is el akarja törölni az egyhangúságot a migráció kérdésében, az adókérdésekben, a külpolitikában, de szerencsére ezt 19 ország ellenzi, tehát nem csak Magyarország ellenzi az egyhangúság elvetését. Azonban ahhoz, hogy ezt eltöröljék, szintén egyhangúságra van szükség, ez egy vágyálom Brüsszel részéről. Most május 9-én Strasbourgban Emmanuel Macron francia államfő is fel fogja vetni, de ezt valójában a franciák sem akarják. Ez egy blöff, ennek nincs realitása, ez egy tipikus gumicsont amit bedobnak, egy látszatfenyegetés, hogy megijedjünk, de nem reális.

A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál.Forrás: MTI/Komka Péter

Fennáll annak a veszélye, hogy az orosz olajimport tilalma hosszabb távon jobban ártana az EU-nak mint Oroszországnak, hiszen az oroszok eladhatják az ázsiai országoknak is a nyersanyagukat? Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ez ügyben már egyeztetett a kínai, indiai és pakisztáni partnereivel.

Kiszelly Zoltán: Már most többet árt nekünk, mint az oroszoknak, ugyanis Oroszország az idei évben már eddig sokkal nagyobb exportbevételt ért el, mint tavaly. Azzal, hogy az uniós szankciós politika az egekbe hajtja az energiaárát, az oroszok „halálra keresik magukat" rajta. Ez nem biztos, hogy jövőre is így lesz, de most többet árt nekünk, mint az oroszoknak ez a fajta politika, és a földgáznál még jobban lábon fogja lőni magát az Európai Unió, mint az olajjal. A cél az, hogy ha drágább lesz az energia, akkor az emberek kevesebbet használjanak. Tehát Brüsszelnek az a célja, hogy az emberek hetente egyszer egyenek húst, mert akkor több milliárd köbméter gázt meg lehet spórolni. Brüsszelnek nem baj, hogy emelkednek az energiaárak, mert akkor a környezetszennyező amerikai LNG és a fracking olaj versenyképes lesz. Jelenleg az amerikai LNG és a fracking olaj (repesztéses technológiával nyert olaj-szerk.) a vezetékes orosz gázhoz, illetve olajhoz képest nem versenyképes, mert drágább. A versenyképesség érdekében ki kell iktatni az orosz alternatívákat. Nyugaton egy liter üzemanyag most 2 euróba kerül, nemsokára 3-4 euró lehet az orosz olaj nélkül.

A napokban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter arra kérte Brüsszelt, hogy ne vezessenek be teljeskörű energiaembargót Oroszországgal szemben, mert ez nem csupán az EU-nak, hanem az egész világgazdaságnak ártana. Brüsszel vajon mennyire fogja megfontolni Washington figyelmeztetését?

Kiszelly Zoltán: Brüsszel igazából teljesítette az amerikaiak kérését, amely arra vonatkozott, hogy a november 3-i amerikai félidős választásig ne vezessen be teljes embargót, a hat hónapos átmeneti időpont novemberig szól. A demokraták így is elveszítik a közvélemény-kutatások alapján a kongresszusi többségüket és ha túl hamar vezetné be az unió az olajszankciót, akkor már most két dollár fölött lenne egy liter üzemanyag Amerikában, ami lélektani határ. Amerikában már most is nagyon drága az üzemanyag, 1 dollár 20 cent literenként, de hogyha 2 dollár fölé menne az olaj, akkor a demokraták még nagyobbat veszítenének. Ezért az amerikaiak arra kérték az európaiakat, hogy várjanak a teljes leválással a novemberi félidős választásokig, amit Brüsszel teljesített is.