Európa a vesztébe rohant a szankciókkal

gázégetés, energiaválság
Vágólapra másolva!
A szankciók és ellenszankciók miatt energiahiány alakult ki Európában, és ez azt az Európában rég – az 1970-es évek olajválsága óta – nem látott helyzetet eredményezte, hogy vagy az iparnak jut energia, vagy a lakosságnak – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint komoly a baj, de a németek biztosan megoldják valahogyan a helyzetet. Kiszelly szerint az elhibázott brüsszeli szankciók csak ahhoz vezetnek, hogy Európa még nehezebb helyzetbe kerül, mint amelyben volt. Az igazgató úgy látja, hogy Orbán Viktor már régen megmondta, mit kellene tenni, de az európai politikusok csak most kezdenek ébredezni.
Vágólapra másolva!

Kiszelly Zoltán az Origónak adott interjúban arra a felvetésre, miszerint a legtöbb európai ország borzasztó nehéz időszak elé néz az energiaválság miatt, ennek ellenére nincs magyarázat az abszurdabbnál abszurdabb politikai döntésekre, úgy mint arra, hogy Németországban már az üzlethelyiségek ajtóinak a kinyitását is szabályozzák, az Egyesült Királyságban több millióan kerülhetnek utcára, Svájcban pedig fosztogatásoktól tartanak, kifejtette, hogy az alapprobléma az, hogy

a nyugati országok nagy része és az Európai Bizottság is a béketárgyalások szorgalmazása helyett konfrontációs politikát folytat Oroszországgal, és ennek részévé teszik az energiapolitikát is.

A szankciók és ellenszankciók miatt energiahiány alakult ki Európában

Kiszelly Zoltán kifejtette, hogy 2014, a Krím annexiója után elindult a minszki folyamat a helyzet diplomáciai rendezésére, miközben az energetikában és a gazdaságban is fennmaradt az együttműködés Oroszországgal. Európát akkor emiatt energetikailag és gazdaságilag sem viselte meg az ukrajnai konfliktus úgy mint most, amikor éles konfontáció van. Kiemelte:

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint Európa nehéz helyzetbe sodorja saját magát Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a németek egyébként 2015-ben döntöttek az Északi Áramlat 2 gázvezeték létrehozásáról, már a Krím elfoglalása után, a német gazdaság akkor az olcsó orosz energiára építette az exportját. Angela Merkel idején Ukrajnában egy befagyott konfliktus zajlott, nem egy háború. Ez a helyzet viszont most sokkal inkább rombol – tette hozzá. Hangsúlyozta:

a szankciók és ellen szankciók miatt egy energiahiány alakult ki Európában, és ez azt az Európában rég nem látott helyzetet – az 1970-es évek olajválsága óta –, eredményezte, hogy vagy az iparnak jut energia, vagy a lakosságnak.

Európa most ismerkedik az új helyzettel

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy a most élő generáció zöme ilyen szintű hiánnyal még nem találkozott. Emlékeztetett:

Hozzátette: a jelenlegi szabályok szerint a kevés energiából először a lakosságnak és a szociális intézményeknek kellene adni, de akkor nem jutna az iparnak, és ha nem jut az iparnak, akkor hiába van otthon meleg, ha az embereknek tönkremegy a munkahelye. Most emiatt olyan megoldásokat keresnek Európában, hogy mindkét területnek jusson energia, és ebből származnak az olyan furcsa ötletek, mint hogy az üzlethelyiségek ajtóinak a kinyitását szabályozzák. Az igazgató leszögezte:

az elhibázott uniós energiapolitika miatt egyébként elszálltak az árak, amit korábban Orbán Viktor is megvilágított: miszerint az energiaáraknál a marginális árrendszert el kellene törölni, ami azt jelenti, hogy az energia ára össze van kapcsolva a gáz árával.

Kiszelly Zoltán szerint a lényeg tehát az, hogy ez egy rossz számítási rendszer, ami lehet, hogy békeidőben működik, de háborús helyzetben nem. Emlékeztetett, hogy

a magyar miniszterelnök már régóta javasolta, hogy ezt változtassák meg, de Brüsszelben ezt nem akarják. Előbb-utóbb nyilvánvalóan szükség lesz rá

– tette hozzá a politológus.

Hasonlóan hibásnak mutatkozik a Brüsszel által erőltetett rövid távú gázszerződések kérdése is, ami a piaci mechanizmusok által várt árcsökkenést.

Ez is csak békeidőben működik, amikor a kínálat magasabb a keresletnél. Ez most pont fordítva van, és az észak-afrikai, illetve arab országok is az oroszokhoz hasonló hosszú távú szerződéseket preferálják, hogy a beruházásaik megtérüljenek.

Népfelkelés lehet Németországban?

Kiszelly Zoltán rámutatott arra is, hogy a német külügyminiszter egyébként „népfelkeléstől" tart, mert nem ezt ígérték az embereknek, és az előző, 2014-es konfliktusnál sem ezt láttuk. Akkor a Nyugat indított egy tárgyalási rendszert, a már említett minszki folyamatot, miszerint a nagy európai országok és Oroszország tárgyaltak egymással. Bár eredménytelen volt, de a konfliktus egy befagyott konfliktus volt. Voltak harcok, de nem volt háború, és ez napjainkban nem így van.

A probléma az, hogy Európa egy önsorsrontó modellt követ.

A legnagyobb baj pedig, hogy a koronavírus-járvány után mindenki azt gondolta Nyugaton, hogy majd visszatérhetnek a Covid előtti fogyasztási szinthez, ezt láttuk tavaly és most nyáron a turizmusnál. Közben viszont be kell látni, hogy mi a valóság. Emmanuel Macronnak is be kellett ismernie, hogy

a bőség ideje Nyugaton véget ért.

A francia elnök is megmondta, hogy ezentúl hiány lesz – szögezte le Kiszelly Zoltán.

AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!