Hazudott, lebukott a dollármédia új tagja

KARÁCSONY Gergely; PUZSÉR Róbert
Budapest, 2019. március 13. Puzsér Róbert, az LMP által támogatott független főpolgármester-jelölt (b) és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a Válasz Online által szervezett beszélgetésen a budapesti Centrál kávéházban 2019. március 13-án. Mindkét jelölt hajlandó visszalépni a másik javára, ha veszít a nyárra tervezett előválasztáson. MTI/Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Hiszérikusan tiltakozott a Válasz Online amiatt, hogy a Magyar Nemzet megírta: szerkesztőségük betagozódott a dollármédiába, és feltehetően amerikai pénzekkel is támogatják a tevékenységüket. Pedig a Soros-blog 444-től távozó Magyari Péter alkalmazása illeszkedik a Válasz dollárbaloldali fordulatába.
Vágólapra másolva!

Méretes öngólt rúgott a Válasz Online azzal, hogy vehemensen cáfolni próbálta azokat a felvetéseket, amelyek szerint a 444-től távozó Magyari Péter leigazolásával a szerkesztőség csatlakozhat a dollármédia hálózatához - írta a Magyar Nemzet. Az egykor valóban polgári, jobbközép értékrendet közvetítő lap dolgozói megsértődtek azon, hogy a Megafon véleményvezérei arról posztoltak: a Soros-blog egyik alapemberének átejtőernyőzése is azt igazolja, hogy a Válasz dollármédium lett, illetve az amerikai demokraták által meghirdetett ösztöndíjakért kuncsorognak.

A Magyar Nemzet korábban egy részletes cikket közölt arról, hogy átrendeződés zajlik a balliberális sajtóban, a Soros-blog elveszítette befolyását, illetve a külföldi finanszírozók bizalmát, és a régi indexesek új oldala, a Telex lett a dollármédia zászlóshajója. A változások között talán a legfigyelemreméltóbb hír az, hogy a Soros-blog egyik alapembere június 1-jétől a Válasz Online-hoz ment. Magyari Péter a blog 2013-as indulásától ott volt.

A Válasz Online is csatlakozott a dollármédiához Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Korábban még támadta Magyarit a Válasz Online

A Válasz Online közleményben méltatta a friss igazolást. Magyarit az alaposság, az igényesség és az elmélyültség megtestesítőjeként mutatták be, olyan értékek hordozójának, amelyek fontosak a lapnak is. A Magyar Nemzet azonban emlékeztetett arra, hogy

néhány éve még nyoma sem volt a magasztaló jelzőknek, sőt, egy heccorgánum szerzőjeként mutatták be Magyarit a Válasz hasábjain.

Szőnyi Szilárd a Heti Válasz 2016. január 3-án megjelent cikkében idézte a 444.hu szerzőpárosának, Magyarinak és Bede Mártonnak egy írását a néhai internetes heccorgánumból, a Matula Magazinból. Az Ablak-Zsidó elnevezésű lexikon Üldözési mánia című szócikkében Magyariék azokon gúnyolódtak, akik a hazai antiszemitizmus miatt rendre emigrációs kényszert emlegetnek – aztán végül maradnak.

Nem lehet véletlen, hogy ma mégis tárt karokkal fogadják a Soros-hálózattól átejtőernyőző Magyarit, a szerkesztőség fogadókészsége valószínűleg nem csupán szakmai megfontolásokon alapul. Ugyanis a napokban került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége nyílt pályázatot hirdet.

A programban deklarálták, hogy a kezdeményezésnek az amerikai külügyminisztérium érdekeit kell szolgálnia, és a támogatások további folyósítására is lehet számítani.

Lebuktak a szánalmas magyarázkodásukkal

A Válasz hisztérikus, és egyben szánalmas magyarázkodásba kezdett. Ezt írták: „Megszoktuk, hogy a bennünket támadók döntő többsége nem olvassa a lapunkat. Ha olvasná, pontosan tudná, mert hónapokkal ezelőtt megírtuk: ahogy eddig sem, ezután sem élünk nemzetközi pályázati lehetőségekkel, EU-s vagy amerikai forrásokkal. Nem kárhoztatunk és »dollármédiázunk« senkit az ellenkezőjéért, mert vannak az ilyen forrásbevonásnak jogos érvei (a megszűnés határáig torzított piac, adófizetői milliárdokból fenntartott propaganda), de mi más utat választottunk."

Csakhogy: ahogy a Magyar Nemzet bebizonyítja, a

Válasz Online minden útja az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez vezet.

A Válasz Online 2020. november 9-én 5G: Kiben bízhatunk? címmel tálalt egy cikket, amely azt igyekezett alátámasztani, hogy a kínai vállalatok által épített 5G-hálózat jelentős kockázattal jár, nem szabad az adatainkat a Kínai Kommunista Párt megfigyelő államára bízni.

Szintén Kínával foglalkozott egy 2020. november 16-án megjelent írásuk a „kínai rablóhitelről", amelyben azt fejtegették, hogy a keleti nagyhatalom milyen fondorlatos módon próbálja elérni stratégiai céljait más országok kárára.

Még mindig november és Kína: a hónap utolsó napján arról értekezett a Válasz Online, hogy a Kínai Kommunista Párt továbbra is súlyos emberijog-sértéseket követ el, üldözi a keresztényeket, a muszlim ujgurokat, illetve más vallási és etnikai kisebbségeket.

Az idézett írásokban Kína mellett van még egy fontos közös vonás: a megjelenésüket minden esetben az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége támogatta.

Ennél meggyőzőbb bizonyítékot nehéz lenne találni arra, hogy a Válasz Online valóban csatlakozott a dollármédiához.