Orbán Viktor: Bezártuk a kiskapukat, ahol begurították külföldről a dollárokat

2023. december 12-én az Országgyűlés 140 igennel, 50 nemmel és 0 tartózkodással megszavazta a nemzeti szuverenitás védelmével összefüggő alaptörvény-módosítást. Mostantól börtönnel lehet büntetni, ha valaki külföldi pénzt használ fel a kampányban. A dollárbaloldalt eddig is törvénytelenül  finanszírozták Amerikából, mostantól azonban már egy hatóság vizsgálhatja az idegen érdekek szolgálatát: Gyurcsányék nem trükközhetnek tovább. A dollárbaloldal éppen ezért nem szavazta meg a törvényt. Hisztérikusan tiltakozott Biden embere, David Pressman is, pedig az amerikai ügynöktörvény - ott így hívják a szabályozást - sokkal szigorúbb. "Bezártuk a kiskapukat, ahol begurították külföldről a dollárokat" - mondta Orbán Viktor a a Mandinernek adott interjúban.

Mi fog történni most?

A magyar nemzet elsődleges érdeke Magyarország politikai szuverenitásának megvédése Forrás: Alapjogokért Központ

Az alaptörvény-módosítás nyomán létrejön az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket hivatott vizsgálni.

Az új hivatal az alkotmányos önazonosság védelme érdekében elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv, önálló költségvetési fejezettel, a hivatal elnökére a miniszterelnök tesz javaslatot. Az elnököt a köztársasági elnök nevezi ki, megbízatása hat évre szól, az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan mentelmi jog illeti meg.

Az új törvénnyel változik a büntető törvénykönyv is, amelybe bekerül a „választói akarat tiltott befolyásolása" passzus.

A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Megszavaztuk a szuverenitásvédelmi törvényt. Magyarország a magyaroké! Nem hagyjuk, hogy külföldön döntsék el Magyarország jövőjét!

– írta Facebook-bejegyzésében a szavazás után Orbán Viktor.

Megszavaztuk a dollárbaloldal rémálmát: tilos külföldi pénzekkel befolyásolni a magyar választásokat!

– kommentálta a közösségi oldalán az eredményt a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté.

Miért fontos mindez?

A szuverenitásvédelmi törvény bevezetésére azért volt szükség, mert sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzi a vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével a nemzeti szuverenitás érvényesülését. A hivatal javaslatokat is kidolgoz és ajánlásokat is megfogalmaz a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre, továbbá jogszabályalkotásra is javaslatot tehet, kutatási tevékenységet végez és finanszíroz.

A dollárbaloldalt külföldről fizetik

A 2022-es országgyűlési választások során a baloldal milliárdokat költött külföldről kapott törvénytelen pénzekből.

Az Állami Számvevőszék 500 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki összefogásban részt vevő pártokra, a tiltott kampányfinanszírozás miatt.

Márki-Zay Péter és Kész Zoltán amerikai politikusokkal és tisztviselőkkel tárgyalt 2019 májusában Forrás: Mindenki Magyarországa Mozgalom/Facebook

A baloldali pártok körüli politikai botrány 2022 nyarán robbant ki, amikor a választásokat követően egy podcastban Márki-Zay Péter azt fejtegette, hogy hónapokkal a választásokat követően is érkezett az Amerikai Egyesült Államokból több száz millió forint, amelyekből a kampány utolsó számláit rendezték. A dollárbaloldal pártjai a mai napig azt állítják, hogy ezekről a pénzekről ők semmit sem tudnak.

2022-ben ha ránéztünk bármelyik baloldali plakátra, akkor az összes párt logóját ott láttuk

— reagálta korábban a dollárbaloldal magyarázkodására Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Ők azok a dollárbaloldaliak, akik leszavazták a törvényt

A dollárbaloldal eddig is amerikai pénzekből élt, ezért pártjai hisztérikusan ellenezték a törvényt. A Parlamentben közülük ötvenen nemmel szavaztak a törvényre. Ők voltak azok:

• Arató Gergely DK
• Barkóczi Balázs DK
• Dr. Dávid Ferenc DK
• Földi Judit DK
• Gréczy Zsolt DK
• Gy. Németh Erzsébet DK
• Gyurcsány Ferenc DK
• Hegedüs Andrea DK
• Kálmán Olga DK
• Dr. Komáromi Zoltán DK
• Sebián-Petrovszki László DK
• Dr. Vadai Ágnes DK
• Varga Zoltán DK
• Varju László DK
• Dr. Gurmai Zita MSZP
• Dr. Harangozó Tamás MSZP
• Dr. Hiller István MSZP
• Hiszékeny Dezső MSZP
• Komjáthi Imre MSZP
• Kunhalmi Ágnes MSZP
• Dr. Molnár Zsolt MSZP
• Szabó Sándor MSZP
• Dr. Tóth Bertalan MSZP
• Vajda Zoltán MSZP
• Bedő Dávid Momentum
• Fekete-Győr András Momentum
• Gelencsér Ferenc Momentum
• Hajnal Miklós Momentum
• Lőcsei Lajos Momentum
• Orosz Anna Momentum
• Sebők Éva Momentum
• Szabó Szabolcs Momentum
• Tóth Endre Momentum
• Ander Balázs Jobbik
• Bencze János Jobbik
• Dr. Brenner Koloman Jobbik
• Dudás Róbert Jobbik
• Dr. Lukács László György Jobbik
• Z. Kárpát Dániel Jobbik
• Berki Sándor Párbeszéd
• Jámbor András Imre Párbeszéd
• Dr. Mellár Tamás Párbeszéd
• Szabó Timea Párbeszéd
• Tordai Bence Párbeszéd
• Csárdi Antal LMP
• Kanász-Nagy Máté LMP
• Dr. Keresztes László Lóránt LMP
• Ungár Péter LMP
• Jakab Péter független
• Varga Ferenc független

Bár az amerikai nagykövet is hangosan tiltakozott, a helyzet az, hogy az Egyesült Államok szabályozása, az amerikai ügynöktörvény – ott így nevezik a szabályozást – szigorúbb, mint a magyar.

A törvény magyar nyelvű szövegét a Mandiner hozta nyilvánosságra.

Ez jóval szélesebb körre terjed ki, mint a magyar szuverenitásvédelmi törvénycsomag: míg a magyar törvényjavaslat a választáson jelölteket állító jelölő szervezetekre, illetve az őket támogató jogi személyekre koncentrál, addig az amerikai törvénynek mindenki alanya, aki ügynökként, képviselőként, alkalmazottként vagy beosztottként jár el, vagy bármely személy, aki bármilyen más minőségben egy külföldi megbízó vagy olyan személy megbízásából, kérésére, irányítása vagy ellenőrzése alatt jár el, vagy olyan személy, akinek bármely tevékenységét közvetlenül vagy közvetve egy külföldi megbízó felügyeli, irányítja, ellenőrzi, finanszírozza vagy támogatja.