A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Most pontosan kiderült, milyen bűncselekményt követett el Magyar Péter anyós-gazdasági vezetője

Vágólapra másolva!
Magyar Péter élettársának édesanyja klasszikus piramisjáték üzemeltetésével vert át több száz embert, és került négy évre börtönbe. A piramisjáték lényege egy olyan nem fenntartható, hierarchikus pénzügyi hálózat, amelybe az újonnan belépett emberek belépési díját a korábbi tagok, vagyis lényegében a „piramisban” felettük elhelyezkedő személyek kapják meg.
Vágólapra másolva!

Magyar Péter élettársának édesanyja négy évet ült a legsúlyosabb büntetés-végrehajtási intézményben, fegyházban: a jogerős ítélet indoklása szerint bűnszervezetben követett el folytatólagos csalássorozatot és magánokirat-hamisítást éveken keresztül. Sájer Mária Judit nemrég jött ki a fegyházból, ahova egy bűnszervezet fontos tagjaként 1200 ember meglopásáért, gátlástalan átveréséért került. A nőt úgynevezett piramisjátékért ítélték el még 2017-ben. 

A Buda-Cash- és a Quaestor-botrányhoz hasonlító piramisjáték szálai egészen a 2010-es évekig és egy, a celebvilágban is jól ismert nagykátai ikerpárig nyúlnak vissza. Forgács Attila és testvére, illetve az általuk létrehozott, Sájer Máriát is a soraikban tudó bűnszervezet megszámlálhatatlan embert vert át. Bár a piramisjáték, vagy közismertebb nevén pilótajáték fogalma már 1978 óta ismert, amikor az V. törvény 299/C. §-a azonos nevű bűntettet határozott meg.

Lényege azóta sem változott, elvégre egy olyan nem fenntartható, hierarchikus pénzügyi hálózatról van szó, amelybe az újonnan belépett emberek belépési díját a korábbi tagok, vagyis lényegében a „piramisban” felettük elhelyezkedő személyek kapják meg.

A közismertté vált piramisjátékoknál ez termékek értékesítésével történik, ezzel szemben a pilótajátékban senkinek sem kell senkinek árucikket értékesíteni, viszont egy csatlakozási díj ellenében mindenki kap fizetséget. 

Ezzel viszont a cég semmilyen profitot nem termel, elvégre a fizetést a csatlakozási díjak exponenciális növekedéséből fedezik. 

A piramisjáték lényegét viszont a törvényi tényállás konkrétan meghatározza, így a bűncselekmény szempontjából nem annak van jelentősége, hogy piramisjátéknak hívják-e a játékot, hanem annak, hogy a tényállásban leírt feltételek, működési szabályok megvalósulnak-e.

A játék lényege minden esetben a mások pénzének összegyűjtése és szétosztása.

A bűncselekmény elkövetése szempontjából nem feltétel, hogy a játék szervezői az abban részt vevő tagokat esélyeiket illetően megtévesszék, vagy éppen a rájuk bízott pénzt más célra használják fel. A cselekmény ugyanis előbb-utóbb azt eredményezi, hogy a tagok egy meghatározott része kárt szenved.

Így elmondhatjuk, hogy a piramisjáték szervezése a magyar Büntető Törvénykönyv szerint a gazdasági bűncselekmények közé tartozó bűntett, melyet a hatályos Btk. a 412. §-ban az alábbiak szerint szabályozza:

„Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A pontos ügy

Sájer Mária Judit esetében az ügy bonyolultságát jól érzékeltette, hogy a Fővárosi Törvényszéken az ítéletek felolvasása is közel egy órán át tartott – írta meg 2017-ben a napi.hu. Büntetést 29 vádlott ügyében szabtak ki, az elsőrendű vádlott Forgács Attila 11 éves, a másodrendű Sándor Angelika 9 éves, míg a másik Forgács testvér, László 5 év 6 hónap fogházbüntetést kapott első fokon. Még a 20. rendű vádlottnak is 4 év 4 hónapra börtönbe kellett vonulnia.

A vádlottak döntő többségénél alig találtak zárolható vagyont, ezért a zárolt bankszámlákból és vagyontárgyakból nem lehetett kárpótolni a befektetőket.

Hajba Krisztina tanácsvezető bíró az ítéletek akkori indoklásában több fontos kérdésre is rámutatott, illetve több kérdést is megfogalmazott. Ezek közül a legfontosabb, hogy hol van a pénz? 

Az érintettek ugyanis 8 milliárd forintot szedtek be, de alig 1,5 milliárdot fizettek vissza tőke vagy kamat formájában.

A hálózat 10-30 százalékos kamatokkal csábította a "befektetőket", amit csak a piramisjáték legelején és csak néhány embernek fizettek ki.

Azt sem tudták meg sem az érintettek, sem a nyomozók, hogy mibe fektették - ha egyáltalán befektették - a beszedett milliárdokat. Forgácséknak ugyanis semmiféle pénzügyi képzettségük-ismereteik nem voltak, csak a másodrendű vádlott Sándor Angelika volt képzett pénzügyi téren. A beszedett pénzekről semmiféle hivatalos szerződés nem készült, ezek nagy részét ugyanis papírok nélkül, vagy kölcsönszerződésbe "öltöztetve" könyvelték. Egyedül az 5. rendű vádlott volt precíz, aki egy adatlapon rögzítette az ügyfelek nevét, és azokét is, akik ajánlóként léptek be a rendszerbe. Ezért aztán azt is nehéz volt felmérni, hogy mekkora volt valójában a hálózat.

Az ügyfelek megtévesztésére egyébként drága díszleteket is használtak: a fővádlottak a Bank Centerben és az EMKE irodaházban is béreltek irodákat.

A vádlottak, akiket csak a havi csábító hozam érdekelt, egyenként néhány százezer forinttól több tízmillióig "invesztáltak" a hálózatba – olvasható a cikkben. Banki kapcsolatként egyedül a Budapest Bankot nevezték meg, amelynek amúgy semmi köze nem volt a piramisjátékhoz.

 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!