Közösségi média: mit tehetünk a sértő megnyilvánulásokkal szemben?

Megszívhatja a facebook
Vágólapra másolva!
Mit lehet tenni abban az esetben, ha valamelyik közösségi portálon rólunk szóló, sértő megnyilvánulással szembesülünk?
Vágólapra másolva!

A hatályos jogszabályi előírások alapján a véleménynyilvánítás szabadsága az alapvető szabadságjogok közé tartozik, amely jogosultság korlátozására csak a szükségesség és arányosság követelményének megtartása mellett kerülhet sor.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint figyelemmel arra, hogy valamely hozzászólással kapcsolatos fellépésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a korlátozás szükségessége megfelelő igazolást nyer, így első lépésként mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a szóban forgó megnyilvánulás jogsértőnek tekinthető-e.

Tízből kilencen?

Egy frissen készült felmérés szerint a magyar lakosság internetet használó részének közel 90 százaléka regisztrált már valamilyen közösségi portálon, illetve a közösségi oldalakat használók 80 százaléka legalább havi rendszerességgel be is lép úgynevezett elektronikus profiljába.

Nem kérdés, a közösségi oldalakon - azonnali kontroll nélkül - bárki, bárhol, bármikor, bárkiről és bármiről megoszthatja véleményét. Dr. Csapó Szandra szerint ezért nagyon fontos kérdés, hogy mit is tehetünk tehát akkor, ha valamelyik közösségi portálon egy rólunk szóló, sértő megnyilvánulással szembesülünk.

Valóban megtörtént a jogsértés?

Jelen esetben - a polgári jogi lehetőségek terén maradva - első sorban a jóhírnév, illetve a becsület megsértésének megvalósulását érdemes megvizsgálni.

A Polgári Törvénykönyv értelmében a becsület megsértését jelenti különösen a társadalmi megítélésünk hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás, amely cselekmény általában egy pejoratív jellegű, vagy trágár kifejezéseket tartalmazó sértő kijelentésben ismerhető fel.

A jóhírnév megsértéséről beszélünk abban az esetben, ha valaki másról sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tény hamis színben tüntet fel.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: a fent megjelölt cselekmények megvalósulásának valamennyi esetben feltétele, hogy az adott közlés megfelelő nyilvánosság előtt jelenjen meg, tehát a jóhírnév, vagy becsület megsértésére egy, kizárólag két személy közötti levelezés vonatkozásában hivatkozni már nem lehet.

Hozzájuk érdemes fordulni

Ha a fentiek alapján megállapítást nyer, hogy az általunk sérelmezett hozzászólás jogsértőnek minősül, első lépésként - a számunkra hátrányos közlés mielőbbi eltávolítása érdekében - valamennyi esetben érdemes az adott csoport, vagy fórum moderátorához, illetve alapítójához fordulni, vagy szükség esetén közvetlenül az adott közösségi portál hasonló esetekkel kapcsolatos bejelentések számára nyitva tartott felületén panaszt tenni a sértő megnyilvánulásra.

Természetesen a fenti cselekményekkel egyidejűleg célszerű személyes üzenetben is megkeresni az adott kijelentést rögzítő személyt és felhívni a jogszabályt sértő állapot megszüntetésére.

Ha a fenti kísérletek nem vezetnek eredményre, illetve ha az adott személy által tett a hasonló típusú jogsértések rendszeressé válnak, érdemes figyelembe venni a rendelkezésünkre álló jogi lehetőségeket.

Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy egy hasonló helyzetben - a korábban részletezett jogsértő magatartás felróható jellegétől függetlenül - kérhetjük a bíróságtól a jogsértés tényének bírói megállapítását, a jogsértő bejegyzés törlését, a további jogsértéstől való eltiltást, illetve megfelelő nyilvánosság előtti - például ugyanazon oldalon való - elégtétel adását.

Kiemelendő továbbá, hogy amennyiben a jogsértő megnyilvánulásra felróható módon került sor, abban az esetben az eset összes körülményeitől függően akár kártérítés, vagy sérelemdíj megfizetésére is igényt tarthatunk.

Természetesen a jogi eljárás megindítása előtt - mint minden esetben - érdemes az adott szakterületet ismerő jogi képviselővel konzultálni – tanácsolta végezetül dr. Csapó Szandra.