Dr. Gombolai Éva kifejtette: a közvetítői eljárás a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén alkalmazható eljárás, melyek közül kiemelést érdemelnek az élet, testi épség elleni, a közlekedési és a vagyon elleni bűncselekmények, amennyiben azok ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendőek.
A gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal indul, vagyis nem kötelező, de mindkét fél számára sok előnyt hordoz.
Konfliktust hivatott kezelni
A közvetítői eljárás ugyanis azt a konfliktust hivatott kezelni, ami a bűncselekmény elkövetése miatt a sértett és az elkövető között alakult ki – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Különlegessége, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy közvetítésével olyan megállapodás jöhet létre a felek között, amely a konfliktus rendezésén túl a bűncselekmény következményeinek jóvátételét is tartalmazza.
A közvetítői eljárás a tevékeny megbánáson alapul, így a sértett megtapasztalhatja és megélheti, hogy a másik fél ténylegesen sajnálja azt, amit tett, és ezt fel is vállalja.
Az eljárás előnyei
Ezért a sikeres közvetítői eljárás feltétele, hogy a gyanúsítottnak a vádemelésig beismerő vallomást kell tennie, emellett vállalja és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni.
Az elkövető oldaláról is előnyös a megállapodás, hiszen a közvetítői eljárás eredményessége esetén a büntethetősége megszűnik, vagy korlátlanul enyhíthető lesz.
Bár az anyagi jóvátétel szükséges a részéről, ez azonban a megbánás természetes velejárója, nem beszélve arról, hogy a többi büntetést elkerülhető vele. Közlekedési balesetek esetén például nem kell tartani a jogosítvány bevonásától, a sértett megbocsátása pedig számára is feldolgozhatóbbá teszi a megbánt cselekményt.
Az eljárás hivatásos közvetítő segítségével zajlik. Az ő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában.
A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.
A sértett és a terhelt is jogosultak arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat.
A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse például a kötelező felelősségbiztosítóval szemben – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.