Elhunyt hozzátartozó – milyen jogai vannak a munkavállalónak?

Sajnos a koronavírus miatti járvány közvetlen, vagy közvetett következményeként nagyon sokan vesztették életüket Magyarországon az utóbbi években. A D.A.S. JogSzerviz szakértőihez több olyan megkeresés érkezett, mely a munkavállaló jogaira vonatkozott olyan helyzetben, amikor közeli, vagy távoli hozzátartozója hunyt el.

Melyek a kiindulási alapok? Kevesen vannak tisztában azzal, hogy munkavállalóként milyen jogok illetik meg abban a nehéz helyzetben, ha hozzátartozójuk hunyt el.

Ez sokszor lelki terhet is jelent a mindennapokban, valamint az ügyintézéssel járó teendők is sok időt vesznek igénybe. Ilyenkor jelenthet némi segítséget az, ha a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

A Munka törvénykönyve erre az esetre kedvezményt ad az érintett munkavállaló számára. A törvény szerinti főszabály az, hogy a munkaidő alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni, illetve munkavégzési kötelezettségének eleget tenni.

Azonban egy sor olyan, a fentiekhez hasonló és méltányolható helyzet adódhat a munkavállaló érdekkörében, ami miatt a jogalkotó a törvényben külön nevesített módon mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzéséi kötelezettsége alól a munkavállalót.

Elhunyt hozzátartozó – Melyek a konkrét szabályok?

A fentiekről egyértelműen a Munka törvénykönyvének 55.§-a rendelkezik.

A teljesség igénye nélkül a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége, jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában a szoptatás meghatározott idejére, vagy bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra.

A munkavállalónak – a fentieken túl – lehetősége van arra, hogy a hozzátartozó halála miatt mentesüljön a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. Ennek időtartama 2 munkanap.

Fontos információ, hogy nem szükséges ehhez az, hogy közeli hozzátartozóról legyen szó.

Forrás: Shutterstock

A törvény megfogalmazása szerint ugyanis ilyen hozzátartozó a munkavállaló házastársa, egyeneságbéli rokona, tehát akár a nagyszülője is, a testvére, az élettársa, de még a házastárs egyeneságbéli rokona és testvére, vagy a testvér házastársa is. Természetesen az örökbefogadott, a mostohagyermek és a nevelőszülő is – hasonlóan a fentiekhez – ebbe a körbe tartozik.

Hogy élhet a lehetőséggel a munkavállaló?

A munkavállaló külön kérelmére köteles – a törvény rendelkezése alapján – a munkáltató biztosítani a fenti 2 munkanapra szóló mentesülést. Ez tehát nem a munkáltató mérlegelésétől, „kegyétől" függ.

A munkavállalónak azonban igazolnia szükséges, hogy teljesültek a törvényben meghatározott feltételek, mely a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával, vagy másolatának csatolásával történhet.

Javasolt a kérelmet igazolható módon a munkáltatói jogok gyakorlója részére megküldeni.

A munkáltatónak erre az időre munkabért kell számfejtenie, mely a távolléti díj összegét foglalja magában. Ez általában az alapbérnek az érintett napokra számfejtett összegét jelenti.

Tehát nem fizetés nélküli szabadságról, vagy szabadságról van szó, mint ahogyan azt általában a munkáltatói oldalról sokszor gondolják.

https://das.hu/