Mégsem korlátolt a felelőssége a kft. és az rt. tagjának, részvényesének? (2. rész)

Vágólapra másolva!
A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tag "felelőtlensége" a társaság tartozásaiért alapesetben ugyan igaz, főleg a hitelezők érdekeit is figyelembevevő, hétköznapi szóval élve "becsületes" üzletpolitika megvalósítása esetén, ám a hitelezői érdekek és a közérdek védelmében azonban a tag korlátolt felelőssége kiszélesedhet, illetve korlátlanná válhat a társaság tartozásaiért, kötelezettségeiért. Dr. Csendes Ágnes rámutatott: első esetkörben a társaságnak felróható környezeti károk esetén elsősorban közigazgatási jogszabályok alapján felel a tag, második esetkörben hitelezővédelmi okokból polgári gazdasági felelősség körében és végül harmadikként, a büntetőjogi felelősség körében. Most a kétrészes írás második részét olvashatják.
Vágólapra másolva!

Az első részben a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője azt fejtette ki, hogy a társaságnak felróható környezeti károk esetén elsősorban közigazgatási jogszabályok alapján a tag felelőssége korlátlan lehet, és a társaság kötelezettségeiért, tartozásaiért korlátlan felelősséget visel.

A második esetkörben hitelezővédelmi okokból polgári gazdasági felelősség körében lehet korlátlan a tag felelőssége. A polgári, gazdasági jogi felelősség tagi minőségben elsősorban hitelezővédelmi okokból merülhet fel - hangsúlyozta dr. Csendes Ágnes.

Nem hivatkozhat korlátolt felelősségre

Forrás: Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi IrodaA Gt. 50§ alapján kft és rt. jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. Azok a kft. vagy rt. tagok (részvényesek), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.

A tagok (részvényesek) eszerinti felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

A felszámolásról szóló törvény is kimondja

A felszámolásról szóló törvény is meghatároz korlátlan felelősséget a tag terhére, minősített többséget (legalább 75 százalék) biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaságnál - húzta alá Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Mégpedig olyan formában, hogy ha a felszámolási eljárás során az adós társaság vagyona nem fedezi a tartozást, a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja a minősített többségi befolyással bíró vagy egyedüli tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.

Ezt a korlátlan felelősséget az előző bekezdéshez hasonlóan a bíróság állapítja meg, tehát nem a hitelező és nem is a felszámoló fogja kimondani - hangsúlyozta dr. Csendes Ágnes.

A büntetőjogi felelősség

Talán nyilvánvaló, de meg kell említeni, hogy a Büntető Törvénykönyv legtöbb tényállását természetes személyek valósíthatják meg. A társaság tagjaként tehát nem lehet hivatkozni arra, hogy a társaság írt alá pl. egy csalás alapjául szolgáló szerződést és a tagnak, aki a szerződés aláírásáról döntött vagy jóváhagyta, nincs ehhez köze és a társaságot ítéljék el (ettől függetlenül szankciók érhetik a társaságot is pl. visszavonják valamilyen működési, tevékenységi engedélyét, pénzbírságot szabnak ki, stb.).

Büntetőjogi felelősség körében azonban elsősorban nem az elkövetéssel összefüggésbe hozható tagot, hanem természetesen a nyomozó hatóságot fogja terhelni a bizonyítási kötelezettség, míg például a környezeti károk esetén gyakran áll elő az a helyzet, hogy a tagnak kell ártatlanságát bizonyítani - mutatott rá a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.