A megújuló energiaforrások térnyerésének létjogosultsága ma már egyértelműnek látszik. Elég csak megnézni a tavalyi évi adatokat, amelyekből kiderül, hogy
minden korábbinál többet fektettek a zöld energiaszektorba, világszerte összesen 280 milliárd dollárnyi összegben,
többet, mint a fosszilis alapú vagy nukleáris energiába.
Ebben a szektorban nem lehet és nem is érdemes rövidtávra tervezni, hanem fokozatos, stabil ütemű növekedéssel kell támogatni a zöld energia térnyerését. Az IRENA főigazgatója, Adnan Z. Amin szerint a globális energiamixben a jelenlegi 18 százalékról 36 százalékra kellene növelni a zöld energia arányát, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi éves 0,17 százalékos növekedést hatszorosára, 1%-ra kell feltornázni, és ezt a tempót tartani is kell 2030-ig.
Javaslatuk 40 országnak vázol fel egy olyan lehetséges utat,
amellyel képessé válhatnak jelentős mértékben megnövelni a zöld energia arányát.
Ez a negyven ország egyébként a Föld teljes energia fogyasztásának 80 százalékát fedi le.
Ha 2030-ra globálisan sikerülne kétszeresére növelni a megújuló energiaforrások felhasználását, úgy számos pozitív hatással számolhatunk.
Jelentős mértékben nőne az új munkahelyek száma,
becslések szerint 2030-ra 24,4 millióan dolgozhatnak majd a zöld energiaszektorban (2014-ben 9,2 millió foglalkoztatott volt az iparágban).
Fontos, hogy ez a változás pozitívan hathat a fejlődő országokra, hiszen csökkenti a munkanélküliséget, és ezáltal az életszínvonal, az életminőség is javulni fog. A megújuló energiaforrások egyre növekvő felhasználásával 2030-ig
12 gigatonnányi szén-dioxidtól szabadulhat meg Földünk,
ami emberek millióinak életminőségén, egészségén javíthat, legfőképpen azokén, akiknek napi szinten megkeseríti életét a környezetszennyezés és a szmog.
És természetesen a károsanyag kibocsátás csökkentésével a tavaly decemberben elfogadott párizsi klímaegyezményben rögzített vállalásokat is erősen meg lehet támogatni.
Így lenne rá esély, hogy elérjük az ENSZ éghajlat-változási és fejlesztési céljait, vagyis hogy az évszázad végére az iparosodás óta mért globális átlaghőmérséklet emelkedés 1,5-2 Celsius-foknál ne legyen magasabb.
E társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok mellett az IRENA jelentésében még azt is kiszámolták, hogy a zöld energia részarányának megduplázásával még spórolni is lehet. Mégpedig nem keveset, hanem körülbelül évente 4,2 billió dollárt, ugyanis számításaik szerint a felmerülő költségeknél jóval nagyobb hasznot lehet húzni a zöld energiaszektorból.
Azonban nem csak az energiaszektornak vannak feladatai:
a szén-dioxid emissziós tortából a közlekedés és az épületek is nagy szeletet foglalnak el.
Még több elektromos és környezetbarát autót kell bevonni a közlekedésbe - a magángépjárművektől a tömegközlekedési eszközökön át a teherszállításig -, valamint elkerülhetetlen az épületek korszerűsítése, a hűtés és fűtésé új alapokra helyezése, és most már nem kérdés, hogy a környezetkímélő és energiahatékony megoldásoké lesz a főszerep.
A Greenpeace és a Német Űrkutatási Központ (DLR) tavaly év végén nyilvánosságra hozott közös tanulmánya szerint 2050-re elméletileg megvalósulhatna, hogy globálisan 100 százalékig csak és kizárólag megújuló energiaforrásokból fedezzük energiaszükségletünket. Úgy vélik, hogy
a technológiai fejlettség már most is nagyon ígéretes,
és rengeteg fejlesztő vállalat foglalkozik a zöld energia még hatékonyabb felhasználhatóságával.
Számításaik szerint ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben foglalt 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedési értéket maximalizálni tudjuk,
a jelenlegihez képest 80 százalékkal kell csökkenti a károsanyag kibocsátást,
amit csak egyféleképpen lehetne megvalósítani: egy megújuló energia-fordulattal. Hasonlóan az IRENA jelentéshez, ők is a fokozatosságban hisznek, mégpedig úgy, hogy 2035-re a legkárosabb energiaforrástól, a lignittől vennének végleges búcsút,
2045-ig a széntől, majd végül az olajtól is megválnának,
és végül 2050-re már a gázra sem lesz szükség.
A munkaerő-piacon ugyancsak pozitív változásokra számítanak a zöld energiaszektor erősödése által: előrejelzéseik szerint a napenergia-ipar 2050-re ugyanannyi munkaerőt tud majd foglalkoztatni, mint amennyit most a szénipar.
A szélenergia-iparban is kétszer annyi munkahely nyílik meg, mint amennyi jelenleg az olaj- és a földgázipar együttesen tud felmutatni.
Ami pedig az anyagiak illeti, a Greenpeace és a DLR számításai egyaránt derűlátóak: úgy vélik, hogy a technológia kiépítése bár hatalmas költségekkel jár, azonban a fosszilis energiahordozók és az atomenergia kivezetésével megszűnő üzemanyagköltségeken megtakarított összeg bőven fedezni tudja a beruházásokat.