Ötöslista: Sándor Csilla kedvenc meséi

Vágólapra másolva!
Sorozatunkban művészembereket kérdezünk kedvenc olvasmányaikról, regényhőseikről, mondataikról, és minden egyébről, ami csak eszünkbe jut. A szabály, hogy csak ötöt választhatnak, és muszáj magyarázkodniuk is. Mivel ma, szeptember 30-án ünnepeljük Benedek Elek születésnapját - és vele együtt a mese napját is -, a mesékről faggattuk következő "áldozatunkat". Sándor Csilla, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat főszerkesztőjeként és a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesületének elnökeként jó sok mesét ismer, kedvünkért kiválasztotta azt az ötöt, ami a legközelebb áll hozzá. (A mesék online is olvashatók.)
Vágólapra másolva!

1. A csillagszemű juhász

A legfontosabb emlékeim a mesékkel kapcsolatosan gyerekkoromból származnak. Mivel szüleim könyvesboltosok voltak, a gyerekkoromhoz kapcsolható legkedvesebb emlékeim a mesekönyvek, melyeket vagy a boltban, vagy otthon nézegettem. Nagymamám is sokat mesélt, a mai napig emlékszem, hogyan tartja a könyvet, és hogyan ejti ki a szavakat. Ezeket a meséket is mind tőle hallottam. Talán azért maradtak meg bennem ezek a legerősebben, mert olyan értékeket hordoznak, amelyek fontosak, amelyek az életemet tudatosan vagy tudattalanul irányítják. A csillagszemű juhász történetét röviden felelevenítve, ugye, tüsszent a király, és a juhász nem akarja azt mondani, hogy egészségére. A király különböző helyzetekbe hozza őt, hogy a juhász végre kimondja: egészégére, de ő meg csak nem mondja. A mese végén persze mondja, ne is egyszer, de nem felszólításra. És hiába szegült ellen, a király haragjától szelídsége miatt mindig megmenekült. Nekem ez a mese azt jelenti, hogy nem kell feltétlenül megalázkodni, a külső akaratnak engedelmeskedni, ha a belső igazságérzetünk mást mond. Úgy célt érni, hogy közben ne alázkodunk meg, ez nagyon fontos kérdés. A csillagszemű juhász meséje ezért fontos nekem.

2.Az aranytulipán

Az aranytulipán című mesében egy legény szeretné elnyerni a királylány kezét, ezt a helyzetet sok meséből ismerjük. A legénynek sok próbát kell kiállnia, és ez azért sikerül neki, mert előtte sokaknak segített. A hollónak, az öregembernek, a hangyának. Az öregember segítségével, aki aranytulipánná varázsolja, és a kalapjára tűzi, sikerül elbújnia a királykisasszony elöl. A segítségnyújtás fontos nekem ebben a mesében. Fontos odafigyelni másokra, és minden esetben segíteni azokon, akik bajban vannak, ezt üzeni ez a mese.

3. Az okos lány

Többféle variációja van ennek a mesének, én most arra Az okos lány-történetre gondolok, amelyikben van két család, az egyikben van hét okos lány, a másikban hét okos fiú. Az egyik testvér mindig bosszantja a másikat, amelyiknek lányai vannak, hogy azok "csak lányok". Erre megbeszélik, hogy az az okosabb a gyerekek közül, aki elhozza a királyfi koronáját. A lány beöltözik fiúnak, a királyfi szolgálatába áll, csellel ellopja a koronát, és közben a királyfi annyira megszereti, hogy utánamegy, és elveszi feleségül. A lány minden helyzetben ésszel cselekedett, így tudott túljutni minden pillanaton. És előrelátó is volt, hiszen akár azzal is számolhatott, hogy jobb jövő vár rá.

4. A béka, az egér és a kolbász

A béka, az egér és a kolbászmeséje a napokban került a kezembe, a folyóiratunkban fog megjelenni egy fiatal illusztrátor, Vékony Andrea rajzaival. Nagyon tömören mondja el a mese, ahogy a három barát együttműködik. Mindegyikük egy-egy emberi típust képvisel. A béka próbál olyan lenni, mint a kolbász, elleste tőle, hogy kell csinálni levest. Neki persze nem sikerül, túl korán ugrik bele a vízbe, leforrázza magát. Nem elég kívülről ellesni a képességeket, az még kevés ahhoz, hogy képessé váljunk valamire.

5. A világszép nádszálkisasszony

Klasszikus tündérmese. A mesék között sok a hasonlóság, A világszép nádszálkisasszony azért fogott meg engem annak idején, mert nagyon misztikusnak tűnt, ahogy a nádszálban bújik meg a királykisasszony. Nagyon erős az a kép, ahogyan bezárva egy nádszálban várakozik a királylány, hogy kiszabadítsák. A magányról, az elszigeteltségről szól ez a mese, amelyet mindannyian átélünk gyerek- és felnőttkorunkban.