A lányok megint megmutatják

Vágólapra másolva!
Harmadik lemezével eddigi legerősebb anyagát készítette el a Ludditák, amely most már végképp kiléphet a föld alól a nagyközönség elé, amely a Belgához hasonlóan a két bátaszéki nővért is nyugodtan felfedezheti magának. A britek kedvenc lánycsapata, a Girls Aloud más műfajban ugyan és másként, de szintén szórakoztató és jól sikerült poplemezt csinált, melyben végre nem erőltetik a balladákat sem. Leona Lewis személyében itt van nekünk az új Whitney Houston is, míg a férfiakat a héten két régi harcos képviseli Seal és Sebastian Bach személyében. Lemezajánló.
Vágólapra másolva!

Sebastian Bach: Angel Down

Várakozások: A nyolcvanas évek legvégére, már jóval a Shout at The Devil után és szinte percekkel a Smells Like Teen Spirit előtt, az egyre inkább a saját maga kockázatmentes paródiájába forduló pop/haj/glam-metal már kevés izgalommal tudott szolgálni. Utoljára talán a Guns and Roses '87-es Appetite-ja jelölt ki új irányt a műfaj számára, a maga friss, punkosan veszélyes, utcai sleaze-metáljával, legjobb tanítványuknak pedig a kezdetekben Jon Bon Jovi által is istápolt, New Jersey-i Skid Row bizonyult; a zenekar '89-es debütáló lemeze lett a stílus utolsó - mind a zenét, mind pedig a kommerciális sikert tekintve is - nagy dobása. Ugyan a dalokat túlnyomórészt a gitáros Snake és a basszusgitáros Rachel Bolan írták, mégis az énekes, Sebastian Bach (szül. Sebastian Bierk) válhatott a zenekar meghatározó arcává és személyiségévé, akit szívdöglesztő megjelenése és örök-kamaszosan lázadó attitűdje egyaránt alkalmassá tette arra, hogy afféle generációs bálvány legyen, de a már említett zenei klímaváltozások miatt ezt a szerepet csak nagyon rövid ideig élvezhette. A Skid Row 1991-ben (azaz a Nirvana évében) megjelent második lemeze, a jóval keményebb, metálosabb megszólalású Slave To The Grind ugyan még kimagasló eladásokat produkált, de a csapat sikertörténete itt többé-kevésbé véget is ért. A grunge éra alkonyán kiadott, 1995-ös lemezük, a kísérletezős Subhuman Race már nem zavart sok vizet, két évvel ezután pedig Bach viharos körülmények között távozott a zenekarból, amely így jó időre tetszhalott állapotba került.

Eredmény: Úgy fest, hogy eddig az énekes húzta a nyerő lapokat; ugyan anyazenekara - új frontemberrel próbálkozva - máig létezik és jelentet meg lemezeket, ez manapság gyakorlatilag senkit sem hoz lázba, mindeközben pedig Bach, az elmúlt tíz évben szépen-lassan visszaküzdötte magát a reflektorfénybe, noha ez a folyamat sem volt teljesen zökkenőmentes. Az ezredfordulón, a rock-biznisznek hátat fordítva először Broadway produkciókban próbálta ki magát, majd megkapta a címszerepet a Jézus Krisztus Szupersztár musicalben, ahonnan viszont rövid úton ki is került. Ezután feltűnt a nálunk is igen népszerű Gilmore Girls (Szívek szállodája) című sorozatban, de az igazi nagy ugródeszkát (és hosszú évek után az első igazán a profiljához passzoló feladatot) a VH1 Supergroup-ja jelentette. Ennek a heavy-metal valóságshow-nak (amelyben az énekes többek között Scott Ian és Ted Nugent oldalán rockolhatott), majd az MTV-s Celebrity Rap Superstar-nak köszönhetően az önmagát "médiaszemélyiségként" újradefiniáló Bach karrierje ismét sínre került, így a lehető legjobb időpontot választotta arra, hogy rockénekesként is "visszatérjen". Az Angel Down pedig a maga módján tökéletes comeback, és tulajdonképpen Bach első, igazi szólólemeze. Jóllehet '99-ben már jelentkezett önálló albummal, de sem a főként régi Skid Row slágerekre építő Bring 'em Bach Alive, sem pedig a leginkább csak feldolgozásokat tartalmazó, 2001-es Bach 2 Basics nem nevezhető igazi nagylemeznek (sem pedig különösebben emlékezetesnek). Az napokban megjelenő Angel Down viszont a legjobb formájában mutatja a lassan negyvenéves rockert: a veterán metál kísérőzenészek közreműködésével készült lemezen tulajdonképpen minden ott van, amiért a Skid Row-t (és Bachot) szeretni lehetett, a hair-metal party-hedonizmusától egészen thrash harapós megszólalásáig, némi újhullámos, brit heavy-metal és klasszikus hard-rock ízzel megtámogatva.

Kiknek ajánlható: Az első két Skid Row-lemez kedvelőinek, illetve Guns and Roses-rajongóknak, lévén hogy Axl Rose három dalban is vendégeskedik, ami manapság egy kisebb szenzációval ér fel.

Olyan, mint: A Skid Row-hagyaték felélesztése.

(SZSZCS)