Vuttyogások a Rezsi Királyságból

Újabb magyar ingyenzenei összeállításunkban elektronikus zenék a slágeres electropoptól a balkáni harsányságon és ipari jamaicázáson át egészen a rituális ambientig.

DJ Superstereobalkános-vuttyogós zenéit az első, letölthető lemez óta szeretjük, többször is szerepelt a rovatban. Viszonylag gyorsan gyártja a zenéket, de segít a felzárkózásban az innen letölthető önmix: másfél órában 31 saját szám és remix. Egy kicsit lazábban indul (az idén elterjedt zouk bass műfajjal), aztán hamarosan megjönnek a bomba dobok, vuttyogások és társaik - és meglepően izgalmas kapcsolódásokat bírnak kialakítani a rezesekkel, akusztikus gitárokkal. Még a legordasabb szirénázás alatt is, amikor azt hinné az ember, hogy itt az agynak teljesen ki kell kapcsolnia, jöhet valami szellemes ötlet. Külföldi rapperek is előkerülnek, itthonról Péterfy Bori és az Amorf Lovagok. Aki nem ellensége a harsányan vinnyogó szintiknek, az meg fogja szeretni a rézfúvósokat; fordítva talán már kevésbé működik.

A rovatban már sokszor szereplő Banyek legújabb, szabadon választott összegért (0=ingyen) letölthető ep-je a Versions From The Rezsi Kingdom címet viseli. Az első szám egy elképesztő, újságnyelvet és baromkodást összeeresztő Bobafett-rap remixe, furán, tompán csapkodó ritmussal és mély morgásokkal, néhány kattogással - ámde mindez valószínűtlen módon hiphopalapként is működik. Ezután három szám jön valahonnan a posztdubstep és a dubtechno kereszteződéséből, a legvégén pedig mindez végletekig lecsupaszított ambientbe fordul. A Bandcampen van még sok Banyek-szám, mind végighallgatható, egy részük ingyen tölthető le. Az egyik véglet az újabb termésből a Be Worry Dub, ami minden idők egyik legnépszerűbb optimista slágerének dubosra effektezett, visszhangosított változata - csak éppen Bobby McFerrin azt énekli, hogy "be worry, don't happy", hát hogyan lehetséges ez?! Ennek ellenére ez egy kifejezetten mókás darab. A másik véglet a Dancehall On The Moon, redukált, a zajos, bombázó ipari zene felé eltolt dancehall, hangosan baromi hatásos. Egyébként az összes Banyek-szám analóg eszközökkel készül, oda van írva mindig, mivel.

Az "elektro-alternatív duó" Bulbs három számot tett letölthetővé a SoundCloudon. Ihletőként többek között az "északi elektronikát" említik, és tényleg, megvan ebben a zenében a némiképp hideg hangulat és dallamérzékenység kettőssége, az egyszerre emberi és gépies lüktetés. Valamint szintipopos és -diszkós hatások; fülbemászó dallamok és egy kis vicces robotozás a legslágeresebb Silver Planben (alább); másfelől pedig bőven befogadható mértékű kísérletezés és kolompolás a Forestben. Az már ebből a bő tíz percből is látszik, hogy a Bulbs magasabbra tör a kedvencek ügyes másolásánál, és megvan bennük mind a dallamérzékenység, mint a zenészi-produceri tehetség, hogy tényleg el is érjék a céljukat.

A párkányi Jóvilágvan új lemeze, a štúrovszkaya szabadon választott összegért / ingyen tölthető le innen (korábbi zenék is vannak a Bandcampen). Ez egy kicsit kilóg ebből az összeállításból, merthogy az együttes jellemzése szerint: "elektronikus káosz, a mai értelemben vett rockzene, underground kultúra elemeivel, pszichedelikus pop, illetve népzene keveréke." Azt meg kihagyták, hogy van benne reggae is, naná; mi több: tangó. A keverékből inkább a rockot vagy popot kiemelő számok is rendben vannak: fülbemászó dallamok, kisebb zúzások és pszichedelikus szállongások egyaránt vannak bennük, meg ami ezek között belefér, Bokor Réka is jó énekes; rendesen meg van csinálva az egész (a hangszerelési részből az érdes szintihangok a kiemelendők). A kedvenceim azonban azok a számok, amelyekben van egy-egy egyszerre fülledten táncos és idegbeteg, klausztrofóbiás szintidiszkós betét: Rosszul vagyok, Farkasidő, Tulajdonképpen, illetve a Rácsok és a Mély egy része. Ezek nemcsak önmagukban meggyőzőek, hanem jól összekapcsolódnak az adott számok popos vagy rockos részeivel is, holott ezt nagyon sokan elrontják.

Az Uffalo Steez, vagyis Vanis és Yvein Monq duója a Wassup elrontott kézfogós klipjével komoly sikert ért el (YouTube, Vimeo együtt bőven százezer fölött, sok angol nyelvű kommenttel). Most az innen letölthető négyszámos Dat ep-ről lesz egy kicsit szó. Ez footwork, netán juke (Vladislav Delayhez hasonlóan engem sem érdekel, hogy mi a különbség, ha van egyáltalán; amúgy a műfajról bővebben itt írtunk). Vagyis egészen követhetetlenül és gyorsan pattognak a dobok, közben pedig hangminták, mégpedig rövid szövegrészletek ismétlődnek folyamatosan. Az irányzaton belül az Uffalo Steez nem a nagyon táncos (illetve "mégis hogyan lehet erre táncolni?!?"), hanem inkább a kissé fátyolos, elmosott változatot játssza, lásd például a szintihangszíneket. Mint sok minden más a műfajban, ez is egyszerre izgató, menő és közben a maga nagyon egyedi módján idegtépő - ez a juke-nál nem feltétlenül elmarasztalás, inkább leírás.

Uxtyek legutóbbi, innen letölthető albuma (ott a többi is a Bandcampen) az ambient sötétebb fajtájához tartozik. Az átlátható, kevés és hatásos réteggel dolgozó számok tényleg sötétek, de nem darkoskodják túl a dolgot; némi ún. rituális felhangjuk is van néha, de ez sem eltúlozva. Ráadásul pontos arányérzékkel vannak felépítve, egy csöppet sincsenek túlhúzva. Sok magyaráznivaló nincs rajta: Uxtyek nem tesz úgy, mintha bármi újdonságot feltalálna, viszont amit vállal, azt jól megcsinálja. Egyedül a borító sajnálatos.