Meghallgattuk Skrillex és Diplo közös albumát.

A Jack Ü sokáig csak amolyan városi legenda volt. Az elektromos madarak egy ideje már csiripelik, hogy a két nagyágyú DJ összefog. Mindenki kíváncsian várta, mennyire lesz kompatibilis Skrillex agyszeletelése és Diplo digitális világzenéje. 

Skrillex és Duplo a közös turnéjukonForrás: AFP/Brad Barket

A kooperáció végül megvalósult, és megjelent a Jack Ü-nek keresztelt album, de a végeredmény felemás lett. Vannak ugyan jól sikerült alkotások rajta, de a lemez nagy részére feledhető dalok kerültek. Két-három téma váltogatja egymást, néhány kiszámítható effekttel és váltással körítve.

Pedig még egy rakat jól csengő sztárvendéget is sikerült gründolni. Kiesza, 2 Chainz, Bunjui Garlin elvben jó ajánlólevelet jelentenek, és rájuk nincs is panasz, korrektül eléneklik, elrappelik, amit kell nekik. Sőt a Kieszával és Missy Elliottal felvett Take Ü There a lemez legerősebb dala. Elég nagy öngól viszont Justin Bieber szerepeltetése, ami mindenképpen feketepont, pláne, hogy egy egyébként tűrhető dalt rontanak el vele. 

A lemez kreativitásban keveset mutat fel, hangzásban viszont maximalista. Főleg azokban a dalokban, ahol jobban érvényesül a Skrillex féle vub-vub-vub megszólalás. A Jack Ü-ről általánosságban elmondható, hogy sokkal hatásosabbak azok a dalok, amelyekben base-droppoló DJ dominál, Diplo minden szempontból lefelé húzza a végeredményt. Ezen a lemezen nyilvánvalóvá válik, hogy a két alkotó nincsen egy súlycsoportban.

Diplo minden szempontból lefelé húzza a végeredménytForrás: AFP/Brad Barket

A Jack Ü persze ettől még sikeres lehet. Minden bizonnyal beválik a tánctéren, szépen hoz majd a konyhára. Valahol Skrillexet és Diplót pont azért lehetett eddig szeretni, mert többet akartak ennél, és többet is alkottak az eddigi lemezeiken. Ez egy igénytelenebb közönséget célzó, fogyasztóbarát alkotás, pedig Skrillexet és Diplót pont azért szerettük, mert nem elégedtek meg ennyivel.