A boldogság forrása - 3 jó hely Sopronban

bla

Sopron önmagában olyan, mint valami mesebeli hely, gyermekkori álmaink megelevenedett színes-illatos elvarázsolt világa, amit ha csak egyszer keresünk fel az életben, már azzal bűnt követünk el. Hiszen újra és újra felfedezésre érdemes. Egyszer kóstolunk bele ebbe a miliőbe, egyszer bóklászunk, szerelmesen kézenfogva a Várkerületben, fagylaltozunk a Széchenyi téren és tudjuk, hogy ez a hely soha többé nem enged el. Érzelmeink hűségét egy életre kivívja, elég ehhez csak egyet szippantani levegőjéből. Legyen ez olyan tételgondolat, amelyet önmagában adottságnak tekintünk. A VOLT, vagyis az ország egyik legszerethetőbb fesztiválja csak az egyik ok, amiért érdemes idejönni. Ám, ha már a fesztivál idevonzott minket, akkor mindenképpen ildomos a városba is bepillantani. Ehhez adunk némi mankót: kávézót, borozót és csokoládé-műhelyt ajánlunk.

Legyen a hangsúly azon, hogy "némi" mankót. Eleget ugyanis nem lehet. Felfedeznivaló felfedeznivaló hátán, eldugott kincsesládikók, történelmi bonbonok és esszenciális romantika-falatok.

Erről szól ez a város.

Ajánlott belekóstolni a kulturális és természeti adottságaiba és lehetőségeibe ugyanúgy, ahogyan a rohamosan fejlődő soproni borvidék kisebb és nagyobb borászatainak mannáiba is. Én most kísérletet sem teszek arra, hogy teljesebb képet, vagy mélyebb betekintést nyújtsak. Inkább csak engedem, hogy az elmúlt 16 évben felgyülemlett baráti beszélgetések, soha véget nem érő könnyes nevetések és megannyi élmény egy-egy pillanata feltörjön. Lássuk melyek ezek!

Kultúrpresszó

Judit és Csaba még kölyökként ismerkedett meg, ha jól emlékszem egy soproni buliban. Hogy Csabában valami komoly dolog megmoccant akkor, azt jól jelzi az is, hogy másnap megjelent Judit szüleinek háza előtt és közölte, hogy elviszi kerékpározni a leányt.

A leány rábólintott.

Nekiindultak, tulajdonképpen vadidegenekként a vidéknek, két rozoga bringával és természetesen - ahogyan az fiatalokhoz illik - üres zsebbel. A túrából aztán szárba szökkent a lángoló fiatalkori szerelem. Ennek pedig már nagyjából két évtizede. Judit és Csaba pedig azóta is egy csapatot alkot, büszke szülők, közösen viszik vállalkozásukat, amely bőven falja az idejüket. Kreativitásuk és lendületes személyiségük azonban folyamatosan újra és újra felfedezésre váró területekre téved, így született meg a soproni Várkerületben a mindössze néhány év alatt ikonikus kávézóvá, közösségi térré, városi szimbólummá váló Kultúrpresszó.

Alig pár év alatt Sopron ikonikus kávézójává vált a Kultúrpresszó Forrás: Hankó Viktor - Origo

A helyiség kialakítása, dizájnja minden részletében a tulajok imádnivaló személyiségét tükrözi.

Bőven kimeríti a cool fogalmát.

Az egyik asztalt egy távoli rokon, egy másik apróságot egy közeli barát, egy harmadik széket meg egy jó szándékú vadidegen adta össze - és még hosszan sorolhatnánk. Fantasztikus kávé fő az etalonnak számító La Marzocco kávégépen, amely fantasztikus kávét nem mellesleg az intergalaktikus budapesti 42 kávépörkölő-birodalomban álmodják meg (erről bővebben itt írtunk). Taittinger champagne a reggelihez, Fritz-kola a mennyei sütihez, életmentő kence kiflivel (májpástétom kihagyhatatlan!), lazacos bagel, jaj, hadd ne soroljuk tovább, mert már így is alig látni a könnyektől. Az pedig csak egy apró extra, hogy Whiz Khalifa szignója köszönt a bejáratban. Ez a hely olyan, mint Sopron. Ki itt egyszer belép, örökre szerelembe esik.

A budapesti 42 Coffee koffeinpetárdái adják az ütemet Forrás: Hankó Viktor - Origo

Gyógygödör

A Gyógygödör tökéletes példája azoknak a helyeknek, amelyek nem ritkán túlnőnek hírnév tekintetében az otthont jelentő városnál is. A Gyógygödörről majd' mindenki hallott már ebben az országban, aki valaha is gondolt arra, hogy mennyire felemelő tud lenni egy jéghideg fröccs egy hűs pince mélyén a nyári őrületben. A Fő téren bújik meg (szó szerint, hiszen egy föld alatti helyiségről beszélünk) a város legrégebbi borozója.

A gödör mélyén jéghideg fröccs vár Forrás: Hankó Viktor - Origo

Ódonságukban is kedves falak, prágai sörözőre emlékeztető nyers, erős, ám mégis befogadó enteriőr, sok-sok fával, semmi flikk-flakkal, önmagukban asztalként szolgáló hordókkal és mindezt gyönyörűen megfestő egyszerű borokkal. Ó, Istenem, hányszor, s hányakkal fordulhatott már elő az, ami velem, sokadjára is rutintalannak számító fesztiválhuszárnak,

azaz a tűző déli napra kivágódás édes tehetetlensége.

Amikor az ember megérti, hogy mit is ivott valójában, amikor az ember gondolatvilága körbeér, akkor valami történik, amit nem szükségszerűen, ám az életben egyszer véletlenszerűen mégis átéli. Akkor számít beavatottnak a Gyógygödör közössége részéről. Sok-sok megszokott, hagyományos, magyaros fogás közül kiemelkedik egy szerényen megbújó, Michelin-csillag tündöklésére koránt sem áhító, ám a fine dining fölé a bölcs nagyok nyugalmával magasodó

velőspirítős.

Krúdy nem tudhatta... Forrás: Hankó Viktor - Origo

Krúdy is másként alkotta volna meg a Szindbád soha meg nem fakuló jelenetét, ha ismerte volna a Gyógygödör pirítósát. Latinovits mondjuk jobban járt így, hiszen képzeljük el mennyire előnytelen lett volna egy cafatos bajusz abban a bizonyos filmben. Ja igen, s mindehhez természetesen egy párától izzadt kancsónyi jéghideg bor dukál.

Harrer Cukrászda

Nem is emlékszem pontosan, hogy hányszor szaladtam le a kedvenc Pauler utcai csokoládémekkámba egy-egy falat mennyországért, egy-egy apró angyali csókért, olyan egynyári szerelmeket idéző pillanatért, amelyet aztán egy életen át magammal vihetek. Tehát egy-egy tábla, vagy éppen doboz Harrer csokoládéért. Aztán pont idén esett meg az, hogy a Gourmet Fesztivál forgatagában, valamennyire a szerencsének is köszönhetően belefutottam személyesen is a Harrer cukrász- és csokoládénagyhatalom megtestesülésébe. Bárcsak emlékeznék arra, hogy mely ízeket komponálták harmóniába.

A gyönyör emléke kísért azóta is.

A Harrer főhadiszállása Sopronban, az Arany-hegyen Forrás: Hankó Viktor - Origo

Kísért, így múlt időben. Ugyanis épp miközben e sorokat püföltem bele a billentyűzetbe, felmerült a hirtelen ötlet, hogy nézzük meg személyesen is azt, hogy mit jelent az a név, hogy Harrer. Így hát most éppen az Arany-hegyen ülök, gyönyörű kilátással a Sopron környéki hegyekre, szinte kizárólag nekem integet a Tűztorony, s még mindig rendkívül nehezen jutok szóhoz látva azt, hogy hová tud fejlődni egy csokoládéműhely. Bár a műhely olyan kellemetlenül cseng itt. Legalábbis számomra. Ez nem műhely. Ez egy olyan hely, ahol a világ születik. Ha az űrkutatók mindegyike ismerné a Harrert, akkor magasról tennének a fekete lyukakra. Nem küldözgetnének szondákat, nem merednének monitorokra, hanem itt ülnének ezen a teraszon, pisztáciával, málnával és még az Isten tudja mennyi földi jóval elvarázsolt csokoládékat kóstolnának, élveznék a napsütést, tekintetüket a távolba meresztenék, s tudnák, hogy jó helyen vannak,

mert megtalálták azt, ahol a világot valóban megteremtik.

Rájuk szakadna a lét elviselhetetlen könnyűsége. Lehet valami abban, hogy a jó dolgok egyik eredője a szerelem. A már említett Kultúrpresszóhoz hasonlóan ugyanis itt is felsejlik a teremtő egyik mosollyal fűszerezett kacsintása.

A belsőépítészeti megoldások egy osztrák tervező munkáját dícsérik Forrás: Hankó Viktor - Origo

Karl családja hosszú ideje szorgosan tette a dolgát a szomszédban, vagyis Ausztriában, egészen addig, míg megjelent az életében Beatrix, s ahogyan az a dolgok kacskaringós természetének köszönhetően lenni szokott, ma már semmi sincs úgy mint egykoron. Történetünk tekintetében ez azt jelenti, hogy a Harrer egyik főhadiszállása ma már Sopron, s több mint egy évtizede annak, hogy a város fölé emelkedik a korábban említett Arany-hegyi csokoládé-mennyország. Ízből annyi született itt, mint ahány színt elbír a tudatállapotunk szivárványa. Itt a kakaó valódi, egyenesen a termőterületekről, bolygónk másik feléről repül ide és válik azzá, amivé az égiek megálmodták. Ismeretlen szitokszó a pálmaolaj, roppannak nyelvünkön a csokoládéba rejtett fűszerek, ízlelőinken keresztül pedig újra megszületik bennünk az őszinte gyermek, a csiklandozással kicsiholt felhőtlen kacaj. Karl valószínűleg egy olyan költő, aki a szavakhoz kevésbé, ám a csokoládéhoz annál inkább ért. Verseit egy-egy sokszorosan díjnyertes táblában mondja el, amelyeknek minden egyes kockája egy emberöltőre szóló bizonyosságot jelent arra,

hogy az élet igenis szép.