Akit a nyilasok és a kommunisták is leparancsoltak a színpadról

Az ügynök halála - Willy Loman

Timár József korosztályának egyik legkiemelkedőbb színésze volt, akit már elsőéves akadémistaként leszerződtettek a Nemzeti Színház társulatához. Kortársai közül volt, aki úgy vélte: Timár József szólalt meg elsőként természetes hangon a színpadon – új iskolát teremtve az addig jellemzően deklamáló, a helyzeteket túlhangsúlyozó színpadi intonáció ellenében. Őstehetség volt, aki korán elvesztette édesanyját, húszévesen teljes árvaságra jutott. Jellemében rendíthetetlen ember, akit a második világháború alatt a szélsőjobb kezdett ki az üldözöttek melletti kiállásáért. A nyilasok le is tartóztatták, de sikerült „üzletet kötnie" egy német tiszttel, így elkerülte a legrosszabbat. A Rákosi-éra alatt sem titkolta véleményét a rendszerről, ezért – bár a Nemzeti Színház vezető színészét az egész ország ismerte – olyan helyzetbe kényszerítették, amelyben csak egyszerű melósként boldogulhatott. A munkásosztály tagjai azonban tisztelték, szerették és óvták. A kommunisták végül visszaengedték hivatásához, nehogy a minapi Othello népmesei hőssé váljék az esztergapad mellett. Végzetes betegségének kialakulásában azonban a dohányzás mellett számos olyan nem kívánt esemény is közrejátszhatott, amely gyengíti az immunrendszert. Életének történéseit, hivatása „álomszerűségét", de még a betegségét is belejátszotta Willy Loman figurájába, mely Timár József pályafutásának utolsó, egyben legmaradandóbb alakítása volt Az ügynök halála című színdarabban.

Halálos fáradtság, gyógyító kabaré

Tímár Józsefet még az 1944-es - letiltását követő - visszatérése idején kérdezi meg egy lap riportere: mi a legfontosabb tanulsága az elhallgattatásban töltött időszakának? Timár József azt feleli:

Megtaláltam az életem egyetlen igazi nagy célját. Van egy hároméves fiam. Ifjú Timár József. Ő az élet értelme. A gyerek.

Timár József 1945 karácsonyát a krisztinavárosi ház óvóhelyén tölti feleségével és kisfiával. Idézet a színész barátjához írt leveléből:

December 24-én elkezdődött az ostrom, amelyet a legrosszabb helyen, Budán vészeltünk át, ahol is hét héten át éltünk patkányok módjára a pincében, ahol életem egyetlen öröme és értelme, a kisfiam halálos beteg lett, és csak az utolsó pillanatban tudták az életnek megmenteni egy defektus árán. Gennyes agyhártyagyulladást kapott, amelynek maradványaként a bal fülére teljesen süket maradt, míg a jobbra valami keveset hall. Reméljük, hogy mire felnő, csak javul majd valamit a helyzet, és még nagyszerű ember is lehet majd belőle, ha Isten is úgy akarja.

Családi kép - Ibivel és Jojóval Forrás: Demeter Imre: Köszönöm a tüzet... Timár József élete - könyv

(A szülők bombazáporban vitték el gyermeküket a János Kórházba, az ottani orvosok mindent megtettek, amit az adott körülmények között megtehettek. Sz.Á.)
Timárék házát bombatalálat éri, így

Budapest felszabadulását követően Gobbi Hilda adja kölcsön lakását a családnak három hónapra.

Nem sokkal később Timár József eltöri a karját, a Sziklakórházban teszik gipszbe. Lábadozása idején kéri interjúra egy lap. Timár József abban fejti ki:

Miről beszélhetnék, hogy halálosan fáradt vagyok, halálosan fáradt? Tudom, kevéssé rokonszenves az a művész, aki elhagyja őrhelyét. De az idegek... November-decemberben a Margit körúti fogház, az ostrom, egy halálosan beteg kisgyerek, kórház, otthontalanság, az új életlehetőségek megteremtése – kínzóan megvisel. Talán mindez semmiség mások szenvedéséhez képest, de önmagam a saját életembe vagyok bezárva.

1945 tavaszán a Pódium Kabaré Köztünk maradjon című műsorában lép fel. Hamarosan a Belvárosi Színház Különös éjszaka című komédiájában alakít főszerepet Bulla Elma partnereként. Játékáról írják:

Teremt, akár az író.

Timár József júniusban a Művész Színház Családi szálloda című zenés vígjátékában nemcsak játszik, de maga rendezi a darabot. Akkori feladatairól nyilatkozza:

Néha úgy érzem magam, mint az orvos, aki fájó sebeket gyógyít. Az emberek felejteni akarnak, nagyokat nevetni, könnyedén szórakozni, elsimítani a súlyos ráncokat. Csodálja, hogy a súlyos dráma szavai légüres teret teremtettek maguk körül? Hogy légüres teret teremtettek a nézőkben is. Persze, hogy fáj, akármilyen fáradt is vagyok, beteg, bolond, ideges, mégiscsak fáj, hogy a művészet, az irodalom lemaradt a mai versenyfutásban.

Vigyázzunk rá!

Timár József 1946 tavaszán újabb interjút ad. Városszerte rebesgetik, hogy talán a Vígszínházhoz szerződik. Timár erre azt mondja:

„A Nemzeti Színház tagja vagyok, és az is maradok.

A Nemzeti Színházban azonban már az önjelölt Major Tamás az igazgató, Keresztury Dezső hallgatólagos jóváhagyásával, aki a Nemzeti Parasztpárt tagjaként tölti be a vallás- és közoktatásügyi miniszter posztját.

Major Tamás tudja, hogy a kommunisták előbb-utóbb átveszik a hatalmat, ahogy azt is, hogy Timár József nem az ő kutyájuk kölyke.

Timár József a tavaszi interjúban arról is beszél: eddig három szerepajánlatot kapott a Nemzeti Színháztól, de mindegyik méltatlan.
Senkinek sem címezve hozzáteszi:

Ha szükség lesz rám a színpadon, akkor színész maradok, ha pedig nem – akkor keresek magamnak valami új mesterséget. Erről azonban korai volna nyilatkozni. Tehát: béke velünk, ne bántsuk egymást. Egyelőre az a legfontosabb, hogy derűsen süt a tavaszi nap.

Timár József derűje nem csupán szakmai helyzete miatt látszólagos.
1946 tavaszán levelet ír barátjának Amerikába, amelyben elbeszéli:

komoly lehetőség híján, kényszerből vállal kabaréfellépéseket, hogy legalább levesre, főzelékre fussa valamiből.

Mercutio szerepében - Ladányi Ferenccel és Ujlaky Lászlóval Forrás: Demeter Imre: Köszönöm a tüzet... Timár József élete - könyv

Hozzáteszi: az egzisztenciális gondoknál is jobban megviseli kisfia állapota. Kéri, előre is köszöni, ha barátja küld a gyereknek egy hallókészüléket, mert egyelőre csak azt hallja, amit egy-két centiről hangosan belemondanak a jobb fülébe. Leveléhez mellékeli Bajor Gizi férjének, Germán professzornak az orvosi szakleírását.
Akkoriban Timár Józsefnek egyetlen komoly feladata van: 1945 decemberétől 1946 februárjáig játszik Agárdy Péter - az akkoriban még magánszínházként működő Magyar Színházban - Bajor Gizi partnereként Heltai Jenő A néma levente című darabjában. Egy kritika, B.I. monogrammal:

Timárról meg kell írni: nagy színész. Van szíve, fantáziája, orgánuma, drámai ereje és – micsoda gazdagság. Vigyázzunk rá.

Major Tamás kódolja, amit kell. Akkor még úgy látja: Timár József elvesztése ártana a Nemzeti Színház renoméjának.

A színész 1946 decemberében lép újra a Nemzeti Színház színpadára. Antoniust alakítja Shakespeare Antonius és Kleopátra című művében, a másik címszereplő Bajor Gizi.
Timár József pályáján a következő három évadban egymást érik a méltó főszerepek. Annak ellenére nyújt kiemelkedő alakításokat, hogy mind masszívabban iszik.

A külvilág történései mellett fia helyzetét is képtelen feldolgozni. Második házassága is repedezni kezd.

A szilveszteri Szózat

Timár József 1948 márciusában játssza el először G.B. Shaw Tanner John házassága című színdarabjának címszerepét. Néhány mondat a recenziókból:

A shaw-i tűzijáték igazi hőse Timár József.

Nagy színész, kitűnő intellektus.

Timár Tannerjében több a szellem játékossága, mint a szellem fölénye, őt egy nő könnyebben hódítja meg, mint Ódry Árpád Tannerjét, de nagy alakítása így sem marad el felejthetetlen elődje mögött.

A színész Shakespeare Othellójának ugyancsak a címszerepét alakítja. A darabot
1949 februárjában mutatják be. A kritikák ajnározzák.

A nagy művész tulajdonsága többek között az árnyalás mestersége és a mérséklet. Timár József remekbe formált Othellója ilyen. Játékában az ösztönszerűség öntudatra emelkedik."

Timár József a színpadon kívül ösztönösen, kicsit sem átgondolva mondja ki mindazt, amit akkoriban tanácsosabb elhallgatni.

Széchenyi szerepében Forrás: Demeter Imre: Köszönöm a tüzet... Timár József élete - könyv

Népművelői elszántsággal magyarázza színésztársainak, hogy a párizsiak élete korántsem olyan nyomorúságos, mint azt az időközben totális hatalmat szerzett kommunisták propagandája állítja. Egy alkalommal, a Rajk-per idején kollégái azt tárgyalják a Nemzeti Színház büféjében, hogy az újságokban megjelentek alapján nyilvánvaló, hogy

Rajk László a Horthy-rendőrség beépített embere volt.

Timár József feláll a fröccse mellől és elmagyarázza: amikor őt magát is elfogták 1944 decemberében, akkor

látta Rajkot megkínozva a rendőrségen, ami beépített emberrel nem eshet meg.

Tájékoztatását dermedt csend fogadja, majd a kollégák szétrebbennek. Timár József újabb fröccsöt rendel.
1949 decemberében Timár Józsefet egy koncertszervező felkéri, hogy mondja el a Szózatot a Magyar Színház szilveszteri rendezvényén, mely intézmény már a Nemzeti Színház kamarateátrumaként működik. A színész hárít. Pályája elején belesült egy versbe, azóta tart a pódiumfellépésektől. Pár nappal később azonban meglátja a nevét a szilveszteri műsort hirdető plakáton.

Amikor ingerülten felhívja a szervezőt, az könyörögni kezd: lépjen fel, mert különben ő, a szervező kerül bajba.

1949 szilveszterén Timár József otthon vacsorázik – immár harmadik feleségével, Ibolyával. Egy lift nélküli, Damjanich utcai ház harmadik emeleti lakásában. Tizenegy óra körül elindulnak a Magyar Színházba. Fellépése előtt Timár József arra kéri feleségét: amíg ő színpadon van, addig álljon a takarásba a vers szövegével. Éjfélkor Timár József szavalni kezd.

Amikor ahhoz a sorhoz ér: „Még jőni kell, még jőni fog/ Egy jobb kor..." - a színész egy kicsit előrébb lép. A nézőtéren kitör a taps.

Elbocsátják, eltiltják

Timár József 1950. január 3-án Somlay Artúr betegsége miatt átveszi a Magyar Színházban – vendégként játszik a teátrumban – Karenin szerepét az Anna Kareninában.

Major Tamás akkor már tudja: fogalmazódik a Timár elleni vádirat a minisztériumban.

A színész 1950. január 31-i dátummal kap hivatalos értesítést: állásából azonnali hatállyal felmentik, február 1-jére vizsgálóbizottság elé idézik.
Tárgyalásán többek között az alkoholfüggősége is a vádak között szerepel.
Azt is kiemelik - súlyosbító körülményként említve -, hogy a színház falain belüli megnyilvánulásai során Timár "még az ország vezetőit sem kíméli". Olyan mondatok, beszélgetésrészletek is a vád részét képezik, amelyek öltözőjében hangzottak el, s melyekről Timár sem gondolta, hogy valaha nyilvánosság elé kerülnek.
A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének fegyelmi bizottsága kizárja Timár Józsefet a szakszervezet tagjai sorából,mert

...méltatlannak tartja arra, hogy egy szakszervezetben legyen olyan dolgozókkal, akik a magyar népi demokráciát építik, és nem pedig annak fejlődését gátolják.

És tovább támadják::

Timár József fasiszta módon szavalta a Szózatot, így hangzott a legabszurdabb vádpont.

Timár Józsefet a tárgyalás után felesége várja a színház portáján. Kollégái kerülik. Csak Raksányi Gellért lép hozzá, de Timár nyersen elzavarja, nehogy baj érje a fiatal színészt.

1950. február 4-én Timár Józsefet értesítik: elbocsátása mellett a pályától is eltiltották.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!