Először lép fel Magyarországon Nino Machaidze grúz szoprán

Nino Machaidze
Vágólapra másolva!
Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán, Nino Machaidze, akit február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként hallhat a közönség az Erkel Színházban. Az est programja több műrészlettel is utal az Opera aktuális Keresztény Évadának tematikájára.
Vágólapra másolva!

A budapesti Erkel Színházban lesz első magyarországi fellépése Nino Machaidze-nek. A grúz szoprán február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként lép fel. Machaidze grúziai bemutatkozását követően 2005-ben lett a milánói Scala akadémiájának növendéke, majd egy évvel később debütált a patinás dalszínházban az Ariadné Naxoszban egyik nimfájaként – Komlósi Ildikóval közös produkcióban.

Az akadémia elvégzése után a nemzetközi áttörést

Az ezred lányá-ban Marie szerepe hozta meg a fiatal énekesnőnek a milánói és római színpadokon, amit 2008-ban egy emlékezetes beugrás követett, mikor a Salzburgi Ünnepi Játékokon Gounod Rómeó és Júliá-ja női főszerepében lépett fel nagy sikerrel a gyermekét váró Anna Netrebko helyett. Az azóta eltelt bő évtizedben – a megjelenése miatt a sajtóban „az opera Angelina Jolie”-jaként is emlegetett – Machaidze csaknem a világ valamennyi rangos dalszínházában megfordult már, széles repertoárján pedig Mozart, a belcanto és a francia nagyopera szerzői ugyanúgy megtalálhatók, mint Massenet, Verdi, Puccini és a verizmus már-már kötelezőnek mondható szerepei.

Nino Machaidze Forrás: Anna Barbera

Az énekesnő az Erkel Színházba is változatos programmal készül, többek közt A szicíliai vecsernye, a Ruszalka, a Bohémélet és a már említett, emblematikus Rómeó és Júlia egy-egy áriáját is hallhatja a közönség. A program összeállításánál a keresztény kultúra gazdagsága okozhatott volna gondot, mivel minden mű ezer szállal kapcsolódik hozzá. Ókovács Szilveszter főigazgató

ezért inkább a nagyböjtöt megelőző utolsó farsangi szombat vidámságát vette alapul:

dinamikus, erőteljes számokból állította össze a programot, amelyet csak ellenpontoz néhány lírai, az opera világában óhatatlanul jelen lévő szép-szomorú pillanat. A gála zárásaként pedig az a nagy formátumú Mefistofele-részlet hangzik el hangversenyszerűen, amelynek falakat szétfeszítő erejéből mintha az Ybl-palotába történő visszatérés vágya is kiérezhető volna: Boito operáját csak ott tudják színpadi előadásban játszani.

Az esten, melyet Almási-Tóth András művészeti igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató állít színpadra, valamint Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényel az Opera Zenekar és Énekkar élén, Boncsér Gergely és Kálmándy Mihály is színpadra lép, akik A lombardok, a Bánk bán és a Tosca, egy-egy, a Keresztény Évad tematikájába illeszkedő áriáját adják elő, míg az Opera Énekkar az Otello Tűzkarában és a Mefistofele Prológjában működik közre. Az idei gálán kiemelt szerephez jut a Magyar Nemzeti Balett, amely Haydn A teremtés című oratóriumának nyitányára Rujsz Edit, ifj. Johan Strauss Éljen a magyar! című polkájára pedig Venekei Marianna koreográfiáját mutatja be, de bravúros részletek láthatók A diótörő-ből is. A balettszámokban közreműködik Melnik Tatiana, Leblanc Gergely, Majoros Balázs, Carulla Leon Jessica, Felméry Lili, Pokhodnykh Ellina, Balázsi Gergő Ármin és Timofeev Dmitry, valamint a Magyar Nemzeti Balett tánckara. Ugyancsak fellépnek a gálán a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei, akik Mráz Kornélia és Vetési Adrienn koreográfiáit mutatják be Csajkovszkij, Schubert és a Taalbi Brothers műveire.