Megmutatják az 56-os salgótarjáni sortűz egyik áldozatának véres ingét is

Vágólapra másolva!

Jelenleg Gyulán tekinthető meg az a Magyar Géniusz Program keretén belül létrejött vándorkiállítás, amelyen 117 vidéki múzeum mutatkozik be. A vidéki muzeális intézmények ikonikus, jellegzetes tárgyaikat ajánlották fel, így a kiállításon látható egyebek mellett Erkel aranykoszorúja, a páneurópai piknik egyik pólója, a salgótarjáni 56-os sortűz egyik áldozatának véres inge, a híres szegedi papucs, vagy a Csontváry-hagyaték egy-egy darabja. A tárlat elsőként Kecskeméten mutatkozott be, június végén költözött Gyulára, augusztus közepétől Debrecenben lesz látogatható, és még az idén Győrbe is eljut. Jövőre Szombathelyre, Szekszárdra és végül Egerbe viszik a különleges kincseket bemutató vándorkiállítást. A tárlaton nemcsak a tárgyakat lehet megismerni, hanem azokat a vidéki múzeumokat is, amelyek felajánlották reprezentatív műtárgyaikat. A cél az, hogy az emberek ne csak a vándorkiállítást nézzék meg, hanem később ellátogassanak a vidéki múzeumokba is. Demeter Szilárd miniszteri biztossal, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Dr. Végh Katalinnal, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége Magyar Géniusz Programjának vezetőjével és Csapláros Andreával, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnökével beszélgettünk a Magyar Géniusz Programról és a különleges vándorkiállításról.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

vándorkiállítás Magyar géniusz program Demeter Szilárd aranykoszorú

Demeter Szilárd: színesítjük a magyarok mentális térképét

Miként találkozott először a gondolattal, hogy a vidéki múzeumok megmutatkozzanak?

Az országos közgyűjtemények is Budapest-centrikusak, mint minden egyéb Magyarországon. A vidéki múzeumok - amelyek páratlan kincseket őriznek - alig látszanak. Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medencei horizonton belül kell értelmezni a magyar közgyűjtemények összességét. Ne csak egy-egy fővárosi intézmény jusson el az emberekhez, hanem az összes vidéki múzeum is. Ennek kapcsán kezdtünk el beszélgetni a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnökével és ügyvezetőjével, hogyan tudnánk bemutatni az embereknek a vidéken található csodálatos múzeumokat, azok egyedi műtárgyait. Ekkor találtuk ki, hogy indítsuk el a Magyar Géniusz Programot. Hasonló ötlettel kerestek meg engem, én csak a nevet és a támogatásomat adtam a programhoz.

A program több egységből áll. Pályázati lehetőségeket is nyújt a vidéki múzeumoknak, illetve elindult egy vándorkiállítás, ahol a vidéki múzeumok által felajánlott műtárgyakat nézhetik meg az érdeklődők. Az ön véleménye szerint mi az érdekessége a vándorkiállításnak?

A múzeumok nem a legértékesebb tárgyaikat adták ideiglenesen a vándorkiállításnak, hanem a legreprezentatívabbakat.

Azt, ami az adott vidéki múzeum számára a legkedvesebb. Ez a rendhagyó kiállítás nem az örökséget mutatja be elsősorban, hanem magát a múzeumot, amely felajánlotta a kultúrkincset. Ez a legérdekesebb a vándorkiállításban.

Mit kap a látogató, ha megnézi ezt a különleges vándorkiállítást?

Ha valaki bemegy egy múzeumba, meggyőződésem, hogy jobb emberként jön ki. Ha egy magyar múzeumba megy be, jobb magyarként jön ki.

Elődeink teljesítménye büszkévé teszi az embert. A Kárpát-medence minden régiójában található egy vagy több olyan közgyűjtemény, amely jobbá, büszkébbé teszik az ott élőket, és az oda látogatókat.

A magyarok mentális térképén kell javítanunk. Jelenleg ha valaki nem Budapesten lakik, a lakhelye és a főváros közötti térség fehér folt.

Ha Debrecenből Budapestre utazik az ember, többnyire eszébe sem jut, hogy elkanyarodjon Miskolcra, és megnézze a város szépségét, egy múzeumát, vagy épített örökségét. Ha sokszínűvé tesszük a kulturális turizmust, ha a vándorkiállításon keresztül megmutatjuk a Kárpát-medencében található kulturális örökségünket, annak gazdagságát, akkor ezt a mentális térképet ki tudjuk színezni.

Van mottója a Magyar Géniusz Programnak?

Petőfi verséből való az idézet: Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon. Az elvi álláspontom az, hogy nincs sok közgyűjtemény.

Egyetlen közgyűjtemény van, és ez a magyar nemzet örökségét őrzi.

Vannak különböző végvárai - múzeumok, intézmények, épületek -, de a kulturális örökségnek mi vagyunk a gazdái. Ezt fejezi ki a mottó is. Lehet, hogy egy jól működő múzeumban a múzeumigazgatóé a dicsőség, de a haszon mindig a hazáé, a nemzeté.

Már két helyszínen láthatták az emberek a vándorkiállítást, mind a kettőt ön nyitotta meg. Mit emelt ki a beszédében?

Egyebek mellett azt, hogy a közgyűjtemények tudás- és kompetencia-központok. A muzeológia különlegesen összetett látásmódot kínál. Látják magát a tárgyat, tudják, miből és hogyan készült, de ismerik a műtárgy kontextusát, ki vagy kik használták azt, látják a korszakot, az embereket, akik akkor éltek. Egységlátásról van szó, mintha az isteni és emberi teremtésvédelem lenne a dolgunk.

Magyar Géniusz Program - vándorkiállítás Forrás: BLH/Buki Laszlo

Erősítjük a Kárpát-medencei identitást és a lokálpatriotizmust

A Magyar Géniusz Program a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ötlete. Mióta létezik a szövetség és hány tagot számlál?

Csapláros Andrea: Hét évvel ezelőtt mindössze 29 tagja volt a szövetségnek, ám mára az egyik legjelentősebb múzeumszakmai szervezetté nőtte ki magát, 117 vidéki muzeális intézményt tömörítő szervezetté erősödtünk. Valamennyi megyei hatókörű városi múzeum mellett járási és városi múzeumokat, gyűjteményeket és már országos múzeumokat is a tagjaink között tudhatunk. Mintegy harminc határon túli intézmény is csatlakozott a szövetséghez még 2019-ben, a Trianon-emlékévhez közeledve, mellyel a „magyar vidéki múzeum" fogalmát határokon átívelő, nemzeti eszmévé emeltük. Azért hívtuk őket is tagjaink közé, hogy a Kárpát-medence magyar örökségének minden múzeumi szereplője számára elérhetővé váljanak az előnyök és lehetőségek, melyeket a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének tagjai kapnak.
Vállaltuk az intézmények kapcsolatrendszerének koordinációját, jogi, szakmai támogatásukra ügyfélszolgálatot működtetünk, az aktuális kérdésekről konferenciákat szervezünk, intézményvezetői pályázatokat, jogszabály-tervezeteket véleményezünk. Közvetítjük a vidéki múzeumügy általános problémáit a fenntartók, szövetségeik és az ágazati irányítás felé.

Amilyen sokszínű a vidék és sokdimenziós a kultúránk, olyan gazdag a Kárpát-medencei muzeológia is.

Több mint 800 intézmény várja a látogatókat nap mint nap Soprontól Mátészalkáig, Keszthelytől Békéscsabáig.

Mikor fogalmazódott meg önökben a Magyar Géniusz Program gondolata?

Csapláros Andrea: Három évvel ezelőtt gondoltunk arra, hogy a vidéki múzeumok a műtárgyaikon keresztül, de egészen újfajta módon mutatkozzanak be. Megkértük a szövetségünk tagjait, hogy ajánljanak műtárgyakat ebbe a tárlatba. A tagság egy emberként állt a kezdeményezés mögé, ekkor azonban még nem volt forrásunk.

Végh Katalin: Az előkészítő egyeztetéseknek 2021-ben, Demeter Szilárd kuratóriumi elnök úr támogatásának köszönhetően lett meg az eredménye az NKA pályáztatási rendszerén belül. Köszönetünket fejezzük ki a Nemzeti Kulturális Alap alelnökének, Bús Balázs úrnak és a program létrejöttét segítő kollégáinak is.
Idén és jövőre a magyar vidéki muzeális intézmények jelentős kormányzati támogatáshoz jutnak a Magyar Géniusz Program révén. A pályázatot a Nemzeti Kulturális Alap ideiglenes kollégiuma hirdette meg, szakmailag a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége koordinálja.

Összefogjuk a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló programelemeket, össznemzeti együttműködésre törekedve.

A támogatás célja, hogy nemzeti létünket és identitásunkat muzeális eszközökkel támogassuk a magyar tehetségek, lángelmék, tudósok, hősök, hazafiak, patrióták példájával.

A program célrendszere összetett: állandó- és időszaki kiállítások, vándorkiállítás, valamint tudományos munka megvalósítására lehetett támogatást igényelni.

Jövő év decemberéig csaknem száz projekt valósul meg országszerte.

A Magyar Géniusz Program egyik leglátványosabb eleme a július 24-ig Gyulán látható vándorkiállítás. Hány helyszínre viszik a következő másfél évben ezt a páratlan tárlatot?

Végh Katalin: A tárlat a vidék méltatásának víziójából született. Régóta dédelgetett vágyam volt, hogy végre megmutassuk magunkat. Monumentális vállalkozásnak tűnt három éve, amikor megálmodtuk ezt a kiállítást. Személyesen számomra egyszerre volt kihívás, hatalmas feladat, a szféránknak pedig évek óta várt lehetőség.

Hét helyszínen jelenik meg a kiállítás: idén Kecskeméten, Gyulán, Debrecenben és Győrben, jövő évben pedig Szombathelyre, Szekszárdra és végül Egerbe visszük, de előreláthatóan Budapesten is megtekinthető lesz.

A tárlat megvalósításával reményeim szerint körvonalazzuk a vidéki muzeológia új dimenzióját és korszerű, új brandjét. Olyan kiállítást álmodtunk meg, amelyben nem csak értékes tárgyakat, hanem rajtuk keresztül számos múzeumot mutathatunk meg. Csaknem 800 múzeum található vidéken, mi 117-et tömörítünk a szövetségünkben. Nekik ad teret ez a vándorkiállítás.

Milyen különleges műtárgyakat tekinthetnek meg a látogatók a vándorkiállításon?

Végh Katalin: A téma forradalmian új, hiszen a vidéknek ezt a műtárgyanyagát kifejezetten a vidéki muzeológiát reprezentáló célzattal még soha egy helyen és egy időben nem láthattuk.
Mi, vidékiek, büszkék vagyunk arra, hogy a Kárpát-medence különböző pontjain élünk. Múzeumaink rendkívül értékes tárgyakat őriznek eszmei és anyagi értelemben egyaránt.
Alapvetően nincs egyetlen válasz arra, hogy adott korban, kinek, hol, mi az érték, mi a helyi identitás jelképe. A mi kiállításunk értékszemlélete kétdimenziós: megjelenik a műtárgy, mint érték, mely egyben eszköz a másik kiemelt érték, a vidéki múzeumok közösségének megmutatásához is.
A géniusz mögött rejlő értéket maguk a műtárgyat felajánló múzeumok határozták meg.

Egy-egy tárggyal mutatkoznak be, ami reprezentálja őket, az intézményt, a települést, a tájat és az őket éltető helyi közöséget.

Van, aki anyagi értéke vagy eszmei mondanivalója alapján ajánlott tárgyat. Van, aki a legelső beleltározott műtárgyával vagy épp egy évszázados sztereotípia által definiálta önmagát.

Így került egy tárlatba egy csornai faragott borotvatok, egy muzeális értékű tokaji bor, egy makói hagymástalicska, egy kalocsai paprikatörő mozsár, egy soproni szavazóláda vagy Rippl-Rónai József és Benczúr Gyula festményei.

Nem célunk legeket kiemelni vagy értékítéletet mondani, minden múzeumnak a saját tárgya, az általa reprezentált saját története a legkülönlegesebb.

Négy tematikus egységet alkot a kiállítás: a régészeti korok, történelmünk, népi kultúránk és művészeti értékeink. Nem csak a tárlat vándorol tehát hét vidéki helyszínre, a sztorija is egy utazás térben és időben a Kárpát-Hazában.

Milyen a kialakítása a vándorkiállításnak?

Végh Katalin: Az alapkoncepció mellett a látványmegoldások tekintetében is újszerűségre törekedtünk. Nem könnyű feladat a mai kor emberének egekbe tolódott ingerküszöbét múzeumi eszközökkel elérni, de kísérletet teszünk erre.

A néprajzi egységünket például egy pláza enteriőrben helyeztük el, mellyel a fiatalok felé nyitunk.

Olyan környezetet hoztunk számukra létre, melyben otthonosan mozognak, s ezáltal könnyebben tudják a népi kultúrát értelmezni.

A cifraszűrt például kapucnis melegítőre installáltuk fel, a karcagi kisbundát ceruzaszoknyával párosítottuk, a kalocsai paprikatermesztés témakörét pedig neoncsövekkel egészítettük ki.

Reméljük, „trendi" lesz a fiatalok körében.
Ezt az elgondolást a zenei vonalon is megtartottuk. Kortárs erdélyi zenekartól választottunk szignálzenét, miközben zenei nagyságaink, Liszt, Bartók, Kodály, Erkel művei is felcsendülnek egy-egy tárgyhoz kötődően.

Egy-egy helyszínen meddig látogathatják a vándorkiállítást az érdeklődők? Mit üzennek nekik?

Végh Katalin: Minden városban négy héten át várja a látogatókat a vándorkiállítás.

Célunk, hogy erősítsük a magyar vidék szeretetét, a patriotizmust és lokálpatriotizmust.

A Magyar Géniusz Program üzenete, hogy a vidéki múzeumok közössége létező, magyar kultúránkat megtartó valódi érték. Ezek a múzeumok őrzik kulturális örökségünk tekintélyes részét, mely mennyiségét és értékét tekintve is lenyűgöző.

Aki mégsem tud elmenni a vándorkiállításra, megnézheti-e a tárgyakat könyvben vagy katalógusban?

Csapláros Andrea: Minden időszaki vándorkiállításnak az a hátránya, hogy ha nem készül a bemutatott műtárgyanyagról katalógus, kiadvány, az egy idő után a feledés homályába vész. Éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy vándorkiállításunk, s általa a vidéki muzeális intézmények is megjelenjenek egy album formájában is.

A muzeológiai szempontokon túl miben látja a program társadalmi hasznosságát?

Csapláros Andrea: Célunk a nemzeti lét megújulásának múzeumi eszközökkel történő elősegítése; a patrióta szellemiség terjesztése hazánk gazdasági, demográfiai és kulturális erősítése érdekében; a vidékfejlesztési célokhoz való közvetlen kapcsolódás, a vidéki identitás definiálásának, a vidék megtartó erejének muzeológiai eszközökkel való támogatása; a jövendő generációk nemzettudatának erősítése és stabil múzeumlátogatókká válásának elősegítése és egy nagyarányú múzeum-népszerűsítés a lakosság körében. Bízunk benne, eredményre vezetnek törekvéseink.