Három év kihordás, avagy hogy is közeledik egy operai szezon?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 254. LEVÉL   Drága Néném,   így, túl a Húsvéton, Kegyednek is elmagyarázom, hogy van ez az új évad. És hogy miért van – mert annyi itt a kérdés, és arról senki sem tehet, Ön sem, ha nem ismeri behatóan a mi operavilágunkat – pedig már annyit leveleztünk. Nem baj, van időnk mint a tenger, élethosszig is.

Tehát az már csak úgy van, hogy egy-egy szezon tervezése az Excel fájlban legalább három évvel annak kezdete előtt indul el. Sajátos trimeszter ez. Az első éve – tényleg három-négy esztendő távolából – az álmodozásé. Mindenféle jó kis darabok belekerülnek egy elég régóta hizlalt, 2011-2031-es végű másik táblázatból, amelyben azt vezetem, hogy a művek/produkciók miként tűnnek fel és el 20 szezon tükrében. Ez maga a „big picture", és ebben lehet a tendenciákat is nyomon követni. Természetesen nem szentírást, át is szerkeszti sokszor az élet, de ebből emelem át, mit is kellene végre vagy újra játszani egy-egy adott évadban, amelyet viszont napra ki kell dolgozni.

A trimeszter második esztendeje már sűrűbb. Két évvel a leendő szezon kezdete előtt, tehát a Szláv szezon esetében aktuálisan 2021 nyarán az én gépemen már kész az évad, a közbejött fejleményeket javítottam, átírtam (pl. mi lett közben sikeres, mire érezzük úgy, hogy nagyobb igény lenne, kit tudnánk megszerezni stb.), ám ekkor a belső szűk kör számár közzéteszem, és jönnek a többiek, a balettigazgató, a művészeti igazgató, a zeneigazgató, és vannak megjegyzései a főigazgató-helyettesnek, a színpadi műszak igazgatójának is. Mert nemcsak nekem lehetnek álmaim, hanem a többieknek is – és a nézőknek ugyanúgy, amelyet kitapogatni szintén kötelesség. Nehéz kötelesség. Mindebből, no és a felmerülő problémák megoldásaiból, illetve a korlátainkból (pénzügyi, munkáltatási, fizikai, időbéli, személyi, szerzői jogi, látogatottsági stb.) kell valahogy szintézist alkotni. Sokkörös eljárás, a végén az évad jó esetben hasonlít saját korábbi önmagára, tehát főbb vonásai maradtak, de részletei jelentősen változhattak – ugyanakkor már működőképes, nemcsak koncepcióterv, hanem végre kiviteli.

Ha eddig megvagyunk, egy évvel a start előtt beköszönt a szereposztás ideje, de az is több hetes munkája hat szakembernek. Sietni nem érdemes vele, azt már megtanultuk, hisz a művészek eközben is énekelnek, velük is halad a pálya, kivel felfelé, kivel másfelé. A különböző előadások friss tapasztalatai is árnyalnak a képen, rendezünk közben meghallgatásokat, és a folyamatosan érkező karmesteri-rendezői kérések, meglátások is finomhangolják a szereposztási vázlatokat. Amikor 8-9 hónappal az évad startja előtt a cizellált szereposztás végére érünk, bele kell kalkulálni, hogy a művészek nem automaták, önálló entitás mind, és szabadok, nincs kötelezettségük, tehát lesz, amit elfogadnak, mást visszaadnak, mert nem érnek rá, mert nem szeretnék, vagy nem éppen arra érzik magukat képesnek. Esetleg szülni fognak, megbetegednek, hosszabb időre külföldre mennek – itt is széles a paletta, minden előfordul. Általában két, néha három kör után kristályosodik ki a szerződhető állapot.

Ezzel a folyamattal párhuzamosan az értékesítés kialakítja a bérleteket, a szcenika kitalálja, mit mikor gyárt majd, a premierek rendezői-koreográfusai megtalálják tervezőiket, és beérkeznek az írásos elképzelések az új produkciókról a közben kiosztott anyagi és időbéli kereteknek megfelelően. Ma már fél évvel az évad indulása előtt elkészülnek a bemutatók kreatívjai (ha lenne még plakát, azt hívnánk valahogy így), és egy hétpróbás, éjjel-nappal reagens kis csapat az OPERÁ-n belül összeránt minden információt, és egy kalendáriumba sűrít. Én pedig körmölök, javítok, körmölök, javítok, körmölök. És javítok. Aztán megszervezik a sajtóeseményt, és a nyomdát hozzá igazítva a nyilvánosság elé lépünk a Magyar Állami Operaház új évadával, amely majd 2023 szeptemberében startol el, ám amelyet tervezni tehát 2020 covidos tavaszán, a leállás után kezdtünk el. (Rengeteget változott, hisz épp a vírus okozta torlódások ide is bőven kihatnak, sőt, a tematika egy évvel csúszott is, mert 2021/22-re egy korábban nem tervezett, újranyitási témájú szezont is be kellett illeszteni...)

Nos, drága Néném, az viszont immár biztos, hisz elmúlt, hogy 2022. március 21-én egy 660 oldalas Kalendáriummal jelentkeztünk. Szédületesnek tartom, hogy az ellendrukkerek közül egyesek nem a munka és a kínálat értékelésével foglalták el magukat a kötet láttán, hanem az árát firtatták, ezt is Kegyedtől tudom. Akkor most leírom, hogy a mindössze 250 db, a sajtónak és a protokollnak kinyomott példányt egy kedves támogatónk fizette, a könyv maga – amely immár évadkönyvül is szolgál a Digitár adataival együtt – pedig lapozható módon fenn van az OPERA hivatalos oldalán. Évek óta...

Nos, a bejelentés után már csak hónapok vannak az új évad kezdetéig, azok papírmunkával telnek: meg olyan interjúkkal, cikkek-levelek írogatásával, amelyek indokolják és színes megjegyzésekkel látják el a meghirdetett produkciók és események százait.

És még ezen kívül is van egy csomó konkrét művészi érdekesség, ezeket jövő héten írom meg Nénémnek. Addig is siessen bérletet venni, mert ez a magyar látogatók, a kifejezett opera- és balettrajongók nagy kedvezményes lehetősége. És most nagyon úgy tűnik, hogy közönségünk újra hajlandó elköteleződni: a bérletekből már most 20%-kal több fogy, mint tavaly!

Zsdú átvétá, kák szálávej létá!

Szilveszter

2023. április 11.